Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-03 / 1. szám

2 Karácsondi kislány jött a világra elsőként idén Anett, Franciska és István. Ők azok az apróságok, akik mostan­tól elmondhatják, 2011-ben, az új év hajnalán versenyt futottak az elsőbbségért. A gyöngyösi Bugát Pál Kórház­ban január 1-jén 4 óra 5 perckor érkezett meg az idei év első He­ves megyei újszülöttje. A kislány Anett névre hallgat, és ideális méretekkel, 3500 grammal és 54 centiméterrel jött a világra. A ba­ba karácsondi szülők harmadik gyermekeként érkezett. ■ Két kislány és egy fiú az új év hajnalának Heves megyei újszülöttjei. Egerben, a Markhot Ferenc Kórházban 5 óra 45 perckor szü­letett az új év első kisbabája. Az egri Franciska Csenge 2 kiló 75 dekával jött a világra, édesanyja első kicsinyeként. Itt majdnem két órával később újabb kisbabá­nak örülhettek: a csöppség füzes­abonyi szülők harmadik gyerme­ke, aki az István nevet kapta. A kisfiú 2900 grammal született. A hatvani kórházban az új esz­tendő első napján nem született gyermek. ■ Kevesebb embert foglalkoztathatnak a közterületeken A közmunkaprogram megválto­zása meglehetősen kedvezőtle­­nül­ érin­tette a Tisza-parti várost, Kiskörét is. Tavaly ugyanis az önkormányzat 10-15 helybelit foglalkoztathatott a köztereken, az intézményekben, most azon­ban csak nyolc embert „kaptak”. - A közmunkaprogram válto­zásának átmeneti időszakára, va­gyis a következő két hónapra ép­pen a tavalyi létszám felét, va­gyis nyolc helybelit tudunk al­kalmazni - fogalmazott Magyar Csilla polgármester. - Ráadásul ezek az emberek nem nyolc, csak hat órában dolgoznak majd, a bérük 70 százalékát a munka­ügyi központ, harmincat az ön­­kormányzat fizeti. Feleannyi em­bert tudtunk majd foglalkoztat­ni közterületeken, intézmények­ben, s félő, hogy a létszámhiány meglátszik a településrendezési feladatok ellátásában is. ■ t ) MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 3., HÉTFŐ A szén még érinthetetlen várólistán Még nem nyitják újra a felhagyott megyei bányákat Tovább kell drágulnia a kőolajnak, hogy megérje kitermelni a már felha­gyott Heves megyei szén­telepeket. Csak egy ener­giaválság adhat komoly lökést ehhez. Kovács János Bejelentették, hogy külszíni fej­­tésű szénbányát nyitnak meg a Tolna megyei Nagymányokon, ahol 45 év után indul újra a szénbányászat. Heves megyé­ben a példát egyelőre nem köve­tik. Nem nyitják újra a bányákat sem Egercsehiben, sem Petőfi­­bányán, sem Rózsaszentmár­­tonban. Pedig sok millió tonna szénvagyon szunnyad a mély­ben az elmúlt évtizedekben bezárt Heves megyei bányász­térségekben. Egercsehi mélyművelésű bá­nyája, ahol kimagasló minőségű feketekőszenet hoztak fel, 1990- ben zárt be. Fénykorában a tér­ségből mintegy 1300 embernek adott munkát és megélhetést a bánya. A környék azóta sem tud­ta kiheverni ezt a csapást. A XX. század első felében Beniczky György földbirtokos nyitotta itt meg megyénk akkori mélymű­velésű, legnagyobb szénbányá­ját, amely 4000-4600 kalória fű­tőértékű szenet adott. Tóth Andrásné, Egercsehi pol­gármestere elmondta: az önkor­mányzat támogatná, de szerintük is kevés az esélye annak, hogy a föld mélye a közeli jövőben ismét szenet adjon. A bánya újranyitá­­­­sához legalább 4-5 éves kutató, előkészítő szakasz kellene. - Ha az energiahordozók ára ilyen mértékben nő, mint most, akkor lehet, h­ogy pár éven belül már gazdaságossá is válhat a szén felszínbe'h­ozatása"- jegyez­te meg a faluvezető. Rózsaszentmárton hajdan a hazai lignitbányászat bölcsője, és A füst színe és a remény RÓZSASZENTMÁRTONBAN Lignit­­bányászati Emlékházat alakí­tottak ki Korábban Fáczán Jó­zsef, a Nyugdíjas Bányász Szakszervezet helyi titkára, aki 44 évet töltött a térség bányái­ban, azt is elmondta: az ország gazdasági körülményeitől, a vi­lágban zajló folyamatoktól függ, mikor lesz szükség ismét a téhség hatalmas szénvagyo­nára.­­ A településre is beve­zették a drága gázt." Ar­i d1füst színén látom, hogy nagyon so­kan az olcsóbb szénnel fűtenek - fogalmazott reménykedően. Ecséddel, Szűcsivel, Petőfibányá­­val az ország egyik legjelentő­sebb lelőhelyének számító Nóg­­rádi-szénmedence fontos kiter­melő bázisa volt. A szénbányá­szat még a ’60-as évek végén megszűnt a környéken, egyelőre nincsenek komoly tervek a kö­zeli újraélesztésre. Visonta a fehér holló. Csak a visontai külszíni lignitbányászat maradt meg és mára a Mátrai Erőművel az­ ország meghatáro­zó energetikai bázisává fejlődött. Egy bánya újraindításához nem csak sok pénz, de sok idő is kell. Az elsőbbségi bányászati jo­gok megszerzése, a földtani je­lentés, a környezethasználati en­gedély, a Bányaműszaki Felügye­lőség által jóváhagyott műszaki üzemi terv birtokában már nincs is akadálya a bányanyitásnak. A minimális gépészeti és infrast­rukturális előkészítés is 300-400 millió forintos beruhá­zást igényel. V GYORSSZAVAZAS ■I Használna-e ön újra szenet lakása fűtéséhez? Szavazzon hírportálunkon ^ / ma 16 óráig: HEOLhu $/ A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. A Mátrai Erőmű visontai és bükkábrányi külszíni lignitbányáiban napjainkban is végeznek bányászati munkákat. Csupán Visontán a megyében. Csak a múlt, a hagyományápolás maradt EGERCSEHIBEN IS ápolják a bányászhagyományokat - közölte TÓTH andrásné (képünkön). Az egykori dolgozók egy része ma is a faluban, a térségben él. Ös­­­szetartásukat a rendszeres talál­kozók is segítik. Jönnek Orosz­lányból, Buda­pestről, Mis­kolcról, Kazinc­barcikáról, Egerből és Ózdról, olykor a helyiek­kel együtt csaknem százan is összegyűlnek, ilyenkor az egykori üzem közelében levő bányászemlékműnél koszorúznak. Össze­gyűjtik a főbb ipar­­történeti emlékeket és múzeumot nyitnak, az Egercsehi Bá­nyász Baráti Kör civil egye­sületként idézi a tradíciókat. 1 ABASÁRTÓL Abasár BOROK Tíz helybéli bo­rász összesen 45 bormintával nevezett a településen megren­dezett harmadik ünnepi borver­senyre. A megmérettetésen a bí­rálók döntése alapján hárman kaptak különdíjat a 2010-es bo­rokért. A jutalmat Sándor Béla és Maróti Attila borász, valamint az Agro­vital Bt. vehette át. A verse­nyen 10 aranyérmet, 27 ezüstér­met és 8 bronzérmet osztottak ki a benevezett borok között. Eger ZENE A Bartakovics Béla Közösségi Házban „Házimuzsi­­kálók" címmel indul sorozat, amelynek fő szervezői az Egri Csillagok Népdalkör és az Agria Cigányzenekar. A január 8-ai kon­certen a népdaltól az operáig, többféle műfajban köszöntik az új évet kiváló egri művészek és fiatal tehetségek közreműködé­sével. Fellép többek között He­­gyesi Hudik Margit énekművész, Kelemen Csaba színművész, Do­bó Katalin énekművész, Magyar Jázmin Őzike versmondó és Hulényi Tibor előadóművész. Eger IRODALOM Szerdán 18 óra­kor a Bartakovics Béla Közösségi Házban Szabó Pál tart előadást Wass Albert világképéről, Aki be­lehalt az Istenkeresésbe címmel. A rendezvényen közreműködik Kelemen Csaba színművész. A műsort követően a megjelentek a színház melletti emlékhelyhez sé­tálnak, ahol koszorút helyeznek el az író születésnapja alkalmából. Eger BETEGSÉGEK Január 4-én, kedden 18 órakor a bélbetegsé­gekhez kapcsolódó mozgásszer­vi változásokról tart előadást a Bartakovics Béla Közösségi Ház­­ ban dr. Nagy Katalin reumato­­ lógus.­Együttműködő partner a Gyulladásos Bélbetegek és Lisztérzékenyek Klubja. Gyöngyös koncert Január 4- én, kedden 18 órakor újévi hang­versenyt rendeznek a Mátra Mű­velődési Központban. Közremű­ködik a Szolnoki Szimfonikus Ze­nekar, Izaki Masahiro vezényleté­vel, szólisták Lőrincz Judit és Urbán Nagy Róbert. A műsor el­ső felében klasszikus opera- és operettrészletek szólalnak meg, a másodikban híres filmzenék. Heves megye levéltár a He­ves Megyei Levéltár az új év első munkanapjától, vagyis mától is­mét várja a múlt iránt érdeklődő­ket. A kutatóterem mától szintén a megszokott nyitva tartás szerint fogadja a látogatókat. Legalább a gyermekeknek legyen a jövőben több esélyük szegénység A hevesi Krakkóban közösségi ház működtetését tervezik, Zaránkon pedig Ifjúsági Pont lesz A Hevesi Kistérség Többcélú Társulása pályázatának ered­ményeként - többéves elő- és felkészítő munkát követően - múlt év november 1-jén elkez­dődött a gyermekszegénység csökkentésére irányuló projekt megvalósítása. A rendkívül ös­­­szetett és sokszereplős program elsősorban nem pénzzel és tár­gyi eszközökkel, hanem a jövő­beni gazdasági és jóléti fejlődést megalapozó emberi értékek tá­mogatásával segítheti a társa­dalmi megújulást a gyermekek­­ javára. A több mint 570 millió­­ forintos támogatás a Kistérségi­­ Gyerekesély Iroda munkatársa- s­gáltatások tartoznak hozzá, amelyek eddig hiányoztak: uta­zó gyermekorvosi és pályaori­entációs szolgáltatás, adósság­­kezelés, játék- és könyvkölcsön­zés az óvodákban. A Nevelési Tanácsadó szakem­berei emelt óraszámban kapnak lehetőséget nagycsoportos, illet­ve általános iskola 1 -2. osztályá­ba beíratott gyermekek fizikai­mentális állapotának javítására, az ezt megelőző ingyenes szűrő­­vizsgálat elvégzésére. A nyári szünet heteiben is helyben tör­ténhetnek a fejlesztések. Inter­net-elérési pontokat alakítanak ki nyolc településen, ahol a fia­talok digitális írástudást szerez­hetnek, elektronikus szolgálta­tásokat vehetnek igénybe in­gyen. A védőnők munkáját a projekt során képzett egészség­őrök segítik. Nyári táborok és játszóházas foglalkozások, de sportesemények is szerepelnek a gyermekeknek biztosított ingye­nesen hozzáfér­hető rendezvé­nyek között. Ki­emelten fontos feladat Zaránkon Ifjúsági Pont, a hevesi Krakkó városrészen Közösségi Ház kialakítása és működtetése, ahol a felzárkóz­tatást segítő napközi, tanuló­szoba, korrepetálás és szabad­idős programok lebonyolítása válik lehetővé. Kovácsné Perez Eszter pro­jektmenedzser elmondta: az in­tézményi, szervezeti és társadal­mi működésbeli változások elin­dításának másik eleme, hogy a hároméves program alatt kistér­ségi szinten javul­jon a gyermekeket és családjaikat se­gítő, már működő szolgáltatások mi­nősége is. Ezért a szakembereknek szakmai mű­helyeket, akkreditált és MTA ál­tal szervezett képzéseket, konf­liktuskezelést, mestertanárok szakértői segítségének igénybe­vételét biztosítják, a szakterüle­tek együttműködését hálózati szintre emelik. ■ ■ Az esélyegyenlő­ség növelése is célja a félmilliár­dos programnak. inak koordinálásával a társulás Nemcsak tanévben, hanem a nyári szünetben is folyamatos lesz a projekt 17 települését érinti. Olyan szál­ révén az arra rászoruló gyermekekről való gondoskodás. Képünk illusztráció. t

Next