Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-28 / 23. szám

Bemutató JANUÁR 28.: HUSZKA JENŐ - MARTOS FERENC GDI baba RENDEZŐ: SZEGVÁRI MENYHÉRT 2011. JANUÁR 28., PÉNTEK HEVES! HÍRLAP Gül baba: Álommese a színpadon bemutató Huszka Jenő életművének csúcsát jelentő operett látható A Huszka Jenő életművé­nek csúcsát jelentő Gül baba című operett bemu­tatóját mutatta be ma este a Gárdonyi Géza Színház. - „Mesés álmot”, vagy „álomme­sét” próbálunk színpadra vará­zsolni - mondja Szegvári Meny­hért rendező. - A daljáték meg­őriz valamit a századvég, s álta­lában a millenniumi időszak tör­ténelmi érdeklődéséből, a török hódoltság korát idézi meg. A mű szereplői magyarok, törökök, ci­gányok. Ezek kényszerű együtt­élését „zavarja meg” a mindent felülíró szerelem. Nekem na­gyon tetszenek azok a városké­pek, ahol egymás mellett van a félhold és a kereszt. Azt szimbo­lizálják, hogy különböző hitű, nemzetiségű, kultúrájú embe­rek képesek a békés együttélés­re, sőt a különböző kultúrák még gazdagíthatják is egymást. Ezt tudta Bartók és Kodály, és ezt tudta Huszka Jenő is. A közönség Egerben Szabó Emíliával, Hüse Csabával, Ka­szás Gergővel és Nádasy Eriká­val a fő-, valamint Tunyogi Péter­rel a címszerepben láthatja az előadást. A jelmez Húros Anna­mária, a díszlet Gróf Gyula munkája. Koreográfiát Túri La­jos készít az előadáshoz. A zenei vezető Nagy Zoltán. Vüse Csaba (GÁBOR DEÁK): - Nagyon régen énekeltem operettben, inkább musicalek­ben léptem színpadra az elmúlt években. Eddig inkább táncos­komikusokat játszottam, most bonvivánként rengeteg dalt éne­kelek. A Gül babában gyönyörű dalok vannak, magyaros motí­vumokkal. Itt komoly énektu­dásra van szükség, ezért külön köszönet Nagy Erzsébet hang­képző tanárnak, hogy annyit foglalkozott velem... Minden operettnek meg lehet találni a tartalmi vonalát, amit viszont halálosan komolyan kell venni. Ebben az előadásban is - mint majdnem minden operettben - a szerelem a lényeg: Gábor deák a szerelmével töltött egyetlen éj­szakáért az életét adná. Tunyogi Péter (GÜL BABA):­­ Nagyon izgalmas történet, rá­adásul versbe szedve, aminek van egy zeneisége, dallama, így a néző könnyebben ráhangolódik. Egy jeleneten belül azonban sok­kal erősebben kell megfogalmaz­ni azokat a történéseket, amikből felépül az előadás. Nehezíti, de ha megszokod a nyelvezetet, na­gyon erőteljessé teszi. A Gül baba nem a klasszikus operett műfa­ját, hanem a daljáték és az operett közötti átmenetet képviseli. Van tánckar és kórus is a színpadon. Pici prózai jelenetek, de precízen, pontosan játszhatók, szépen kö­vethetők a játék ívei. Nádasy Erika SKÓ - Éppen 25 éve vagyok színpa­don. A pályámat Kecskeméten a Gül babával kezdtem. Táncoltam, énekeltem a karban. Ha vissza­gondolok, az elmúlt 15 évben nem volt alkalmam játszani ope­rettben, csak musicalekben. Ezért is örülök, hogy most benne vagyok a darabban. Hálás szerep ez a mulatságos cigányasszony. Nemrég mutattuk be a Cigányke­reket. Nem könnyű ehhez képest új gesztusokat használni. Mujkóval amolyan „csavarda” életet élünk, se veled, se nélküled ez a kapcsolat. Ha az egyik sze­reti a másikat, akkor a másik épp nem. A Gül baba nagyon szóra­koztató. Gül baba és a rózsakert is valójában létezett, mégis sok a mesei áthallás benne. A verses forma miatt azonban a szöveget szó szerint meg kell tanulni, kü­lönben nem jön ki a ritmus. Kaszás Gergő (MAJKÓ):­ ­ Igazán romantikus előadás, ami megmozgatja az ember lel­két éneklés közben, reméljük, a nézők lelkét is megfogja majd. Tudni kell róla, hogy ezt 1905- ben írta Huszka Jenő. Ez még a magyaros operettforma, verbun­kosokkal, nyújtott ritmusokkal, rokonságban Erkel zenéjével. Té­májában is magyaros, ugyanak­kor egzotikus, amit nagyon sze­retett az akkori közönség. Olvas­tam, hogy a bemutató előtt pár nappal Sziklay Kornél - aki Mujkót játszotta - vissza akarta adni a szerepet, mert kevésnek találta a dalait, kérte, egy nap alatt írjanak neki egy számot, így született a Gül baba egyik legismertebb dala, a „Daruma­dár fenn az égen­”. Fedák Sári Huszka nagy szerelme volt, elő­ször visszautasította Leila szere­pét, aztán látva a sikert, a 100. előadásnál jelentkezett, hogy mégis eljátszaná. Ezután még 150-szer játszották az előadást... Nagyon ünnepelt műfaj volt ez annak idején, a színészek igazi sztárnak számítottak. Ez a sze­rep nagy kihívás, hiszen az egy­szerű szituációkat is komolyan kell venni, nem lehet spórolni az energiákkal. Egyébként elárul­hatom, én kértem meg Menyust, hadd játsszam el Mujkót. Másfél­két éves koromban ugyanis meg­tanította nekem édesapám a „Darumadárt”. Mindig nagy tár­saság járt hozzánk, én pedig cér­nahangon énekeltem nekik. Egészen mostanáig nem is tud­tam, hogy a Gül babának a betét­dala... Apám 10 éve már nem él, ezért is kértem, hogy ha nincs el­lenére a rendezőnek, szívesen játszanék az előadásban. Három főszereplő, Hőse Csaba játssza Gábor deákot, Szabó Emília pedig Leila, Gül baba lányaként lép színpadra. A címszerepben Tunyogi Péter látható. Verses daljáték az iszlám papról Gül baba iszlám pap, szent életű ember, aki rákényszerül arra, hogy lánya boldogsága miatt a saját hitével, annak törvényeivel is szembe szálljon. Korszerű gondolat. Az előadás daljáték. A mi előadásunk ráadásul verses daljáték, ami nem jelent mást, mint hogy a szöveg ritmikus magyar versben íródott, és a zene olyan egyszerű és tiszta, mint a magyar népdal. A Gárdonyi Géza Színház februári műsora ■ Nagyszínpad 1. KEDD 15.00 GÜL BABA Móra Ferenc bérlet 19.00 GÜL BABA Csokonai V. Mihály bérlet 2.SZERDA 19.00 GÜL BABA Katona József bérlet 3. CSÜTÖRTÖK 19.00 A MESTER ÉS MARGARITA Dobó István bérlet 4.PÉNTEK 19.00 PROLIK Latinovits Zoltán bérlet 5.SZOMBAT 19.00 GÜL BABA Hevesi Sándor bérlet 8. KEDD 15.00 GÜL BABA Jókai Mór bérlet 9. SZERDA 15.00 GÜL BABA József Attila bérlet 10.CSÜTÖRTÖK 19.00 RINGASS MÉG­­ Presser Gábor dalai HERCZEG FLÓRA lemezbemutató koncertje 11. PÉNTEK 19.00 PROLIK Pedagógus bérlet 12.SZOM­BAT 15.00 PROLIK Egressy Béni bérlet 19.00 PROLIK Kelemen László bérlet 15.KEDD 15.00 REQUIEM Ady Endre bérlet 19.00 REQUIEM Csokonai V. Mihály bérlet 16.SZERDA 19.00 REQUIEM Németh László bérlet 17.CSÜTÖRTÖK 15.00 GÜL BABA Vörösmarty Mihály bérlet 19.00 GÜL BABA Bródy Sándor bérlet 19.SZOMBAT 19.00 PROLIK Illyés Gyula bérlet 21.HÉTFŐ 14.30 FILHARMÓNIA Ifjúsági bérlet 19.00 TÁNC-ZENE Filharmónia bérlet az Egri Szimfonikus Zenekar koncertje 22.KEDD 15.00 GÜL BABA Ady Endre bérlet 24. CSÜTÖRTÖK 18.00 GÜL BABA Petőfi Sándor bérlet 25. PÉNTEK 19.00 ERLAU MINI TÁNCFESZTIVÁL 26.SZOMBAT 19.00 HEVES MEGYE NAPJA 2011 Jótékonysági est ■ Stúdiószínpad 11.PÉNTEK 19.00 IDŐK FOLYAMÁN - táncszínház 18.PÉNTEK 19.00 LÁTOGATÓK - színpadi játék 23.SZERDA 19.00 LÁTOGATÓK - színpadi játék A magyar operettmuzsika kiváló úttörője: Huszka Jenő Huszka Jenő (képünkön) Szege­den született 1875-ben. A kiváló zeneszerzőt a magyar operettmu­zsika kiváló úttörőjének és klas­­­szikusának tartják. A Zeneaka­­­démián Hubay Jenő és Koessler János tanítványa volt, de jogot is végzett. Párizsba került, és egy évig első hegedűse volt a Lamoureux-zenekarn­ak. Vissza­térése után a kultuszminisztéri­um művészeti ügyosztályán dol­gozott. Itt ismerkedett meg Mar­tos Ferenccel, aki később szöveg­írója lett. Felesége Arányi Mária író. Huszka Jenő első nagy sike­rét a Bob herceg című operettjé­vel aratta, megdöntve az angol és bécsi operett kizárólagos ural­mát. Új lehetőségeket tárt fel az őt követő komponisták - Jacobi Vik­tor, Szirmai Albert, Kálmán Imre - előtt. 1903. november 6-án a Ki­rály Színházat, Budapest új ope­rettszínházát Aranyvirág című operettjével nyitották meg. Ope­rettjei közül legnépszerűbb a Gül Baba és a Lili bárónő. Huszka Jenő megbecsült egyé­nisége volt a honi művésztársada­lomnak. 1955-ben mutatták be Szabadság, szerelem című törté­nelmi daljátékát. Huszka Jenő 1960. február 2-án hunyt el Buda­pesten. ■ Ismerős dalok ismerős sorai „DARUMADÁR FENN AZ égen”, „Borban az igazság, borban a vigasz” - ismerős dalok ismerős sorai, a Gül baba örökzöldjei. Az 1905- ben bemutatott zenés művel Huszka létrehozott egy olyan operettstílust, amely egyaránt hatott a nemzeti érzelmekre, és kielégítette a városi közönség szórakozási igényeit is. A daljáték megőriz valamit a századvég, s általában a millenniumi időszak történelmi érdeklődéséből, a török hódoltság korát idézi meg. AZ OLDALT, MELY LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG, PILISY CSENGE ÉS EGRES BÉLA ÁLLÍTOTTA ÖSSZE. A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE. Lefojtott erotika és izgalom Egerben Csizmadia Tibor Molnár Ferenc klasszikus vígjátékát rendezi Molnár Ferenc Olympia című vígjátékát kezdte próbálni a tár­sulat. A rendező, Csizmadia Ti­bor szerint önfeledt szórakozást, sok nevetést ígérő darabról van szó. Az Olympiát lefojtott izga­lom és erotika is jellemzi, amely tele van egy krimi feszültségé­vel. Nem egyszerű az arisztokrá­cia logikáját, viselkedését szel­lemesen bemutatni. A színésze­ket Füzér Anni bújtatja gyönyö­rű ruhákba, a fürdő díszletét Cziegler Balázs tervezi. A dara­bot március 11-én láthatja a kö­zönség Kaszás Gergővel, Bozó Andreával, Ötvös Andrással, Vajda Milánnal, Schruff Milán­nal, Fekete Györgyivel és a cím­szerepben Szabó Emíliával. Molnár Ferenc az 1920-as és '30-as években sok színdarabot írt, amelyek korának legnépsze­rűbb színpadi szerzőjévé tették. Ezek közül többet, A Pál utcai fi­úk, Liliom, Az ördög című műve­it az egri színház is bemutatta. ■ Engler Imre színpadmester, Gulyás István gazdasági igazgató és Csizma­dia Tibor igazgató-főrendező tanulmányozza az Olympia jelmezterveit Olympia a darab 1928-ban készült el, s még ugyanebben az évben bemutatta a Magyar Színház fergeteges sikerrel. Egy évvel később 1929-ben már elké­szült az első filmes adaptá­ció, melyet 1960-ban egy újabb követett.

Next