Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-26 / 22. szám

2012. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK HÍREK erdőtelek Közmeghallgatá­son számolt be a falu polgár­­mestere, Forgács Jánosné az elmúlt évben végzett mun­káról. A lakosok megtudhat­ták, hogy az új óvoda építése azért áll, mert át kellett ter­veztetni a csoportszobákat, amelyek nem voltak megfe­lelő méretűek. A szennyvíz­­beruházás sem indult még el, ott a tisztítómű építési en­gedélye hiányzott, ám ez na­pokon belül rendeződhet. Mindkét fejlesztésnek idén el kell kezdődnie. ■ Sz. R. nagyréde Több fejlesztést is pályázati támogatással sze­retnének megvalósítani az idén a településen. Pályáz­nak a ravatalozó felújítására, az utak karbantartására, va­lamennyi önkormányzati in­tézmény energiahatékonysá­gának javítására, külterületi mezőgazdasági út építésére. Szeretnének digitális nyelvi labort kialakítani az általá­nos iskolában. ■ J. M. hatvan A társasági adóked­vezmény nyújtotta látvány­­sport támogatásáról tartott előadást Fazekas Attila, a sportéletért felelős államtit­kárság sportigazgatási főosz­tályvezető-helyettese. A sport alulfinanszírozott, a GDP 0,1 százalékát sem éri el. A rendszerben kiemelt fi­gyelmet kap a diáksport és az utánpótlás nevelése, de fi­nanszírozható tornatermek felújítása vagy sporttal kap­csolatos képzés is. ■ T. 0. pétervására A Pétervására- Kisfüzes-Váraszó alkotta társulás a legutóbbi képvise­lő-testületi ülésen új körjegy­zőt választott dr. Varga Attila személyében, eddl 2009 óta aljegyzőként dolgozott a gesztor városban. Tisztségét február 1-től tölti be. ■ B. K. tisza-tó Tizenhat csapat részvételével rendezték meg a II. Balzer Süllő pergetőku­pát. Elek Gyula fogta a nap első halát, ami egy 2610 grammos süllő volt. A hideg­gel dacoló horgászok verse­nyében a győztes az Elek Gyula-Forgó Péter-páros volt, második lett Demeter Zsolt és Mérten András, har­madik Turza András és Nagy László. A legnagyobb hal ki­fogójának járó díjat Elek Gyula vehette át. ■ Sz. R. MEGYEI KÖRKÉP Otthonban vannak otthon ráncosodó megye Az idősek érdekeit és kényelmét szolgálják Az országos tendenciához hasonlóan Heves megyé­ben is öregszik a lakos­ság. Ennek ellenére hos­­­­­szú idő óta nem változott azok száma, akik igénybe szeretnék venni a idősott­honok szolgáltatásait. Juhász Marianna Az idősotthonokban évek óta vá­rólistát vezetnek, hiszen sokan szeretnének az intézményekbe bekerülni. Ám a tapasztalatok szerint ez a létszám évek óta stag­nál, vagy ha változik, akkor is csak csekély mértékben nő. A gyöngyösi idősek otthona je­lenleg telt házzal üzemel, százan kapnak teljes körű ellátást, és 50- 80 ember várja, hogy bekerülhes­sen oda, ahol 24 órás ellátást nyújtanak nekik. A bejutni vá­gyók nem, de a gondozók nagyon is örülnek a várólistának, hiszen ez azt tükrözi, hogy közkedvelt az intézményük. A kellemes kör­nyezet, a kirándulások, a napköz­beni foglalkozások teszik még családiasabbá a benti életet. Ezért is választják sokan az egyedüllét helyett az otthonokat.­­ Az idősek száma folyamato­san növekszik, Gyöngyösön a la­kosság 30 százaléka 60 éven fe­lüli, ami több mint kilencezer em­bert jelent. Sajnos ez nem fog megváltozni, és a dolgozni járó hozzátartozók egyre kevésbé tud­ják otthonukban gondozni koros családtagjaikat. Bár a legjobb az lenne, ha mindenki a saját ottho­nában, méltósággal öregedhetne meg, ám a magányos hétközna­poknál mégis sokszor jobb, ha olyan helyre kerül idősen, ahol nincs egyedül - vélekedett Maka Piroska, a gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató Központ ve­zetője, aki szerint a szociális alap­ellátások fejlesztésével lehet elér­ni, hogy valaki minél később ke­rüljön be az intézményi ellátó­­rendszerbe. Január elsejétől az állam - a Megyei Intézményfenntartó Köz­ponton (MIK) keresztül - működ­teti tovább a Vámosgyörkön, Hat­vanban, Csányban, Parádon, Bél­apátfalván és Egerben lévő idős­otthonokat A számok azt mutat­ják, hogy ezeken a helyeken is minden évben csaknem ugyan­annyi igényt regisztrálnak, tavaly decemberben 299 kérelmet tar­tottak nyilván.­­ Mindig is a megyeszékhe­lyen lévő otthon iránt volt a leg­nagyobb az érdeklődés. Átlago­san 2-3 évet kell várnia annak, aki az egri Petőfi utcai létesít­ményben szeretne élni. Sajnos egyik egységünk sem tudja azonnal befogadni a jelentkező­ket - tudtuk meg Benedek Ist­vántól, a MIK vezetőjétől. - A második legnépszerűbb ellátó­hely a vámosgyörki, amely kivé­telesen szép természeti környe­zetben fekszik. A harmadik he­lyen a 2008-ban átadott, uniós elvárásoknak is teljes mérték­ben megfelelő parádi idősek ott­hona áll. A legtöbb szépkorút, 172 embert, a vámosgyörki tud­ja befogadni, Hatvanban 82 idős ellátásáról gondoskodunk. A fenntartóváltás az idősott­honok működésében nem ho­zott változást. Az ellátás színvo­nalát megőrzik, a fejlesztéseket pályázatok segítségével és a mű­ködtetés hatékonyabbá tételével oldják meg. Az intézmények egységes gazdasági irányításá­val felszabaduló forrásokat is az ellátás színvonalának emelésé­re fordítják. Nem jó egyedül. Az idősotthonban családtagokként élnek a lakók, akik a hétköznapokat és az ünnepeket is együtt élik meg. Önkormányzati és állami intézmények térítési díjai település általános ellátás költsége (hó/fő/Ft) Wm Vámosgyörk 79200 Parád 88200 Hatvan 81000 Eger (Berva-völgyi Otthon) 114900 Gyöngyös 85020 Abasár 87000 FORRÁS: HIRUP-GYŰJTÉS Kicsivel többet fizet, de többet is kap Kaszás Krisztián, az egyik népszerű mátrafüredi idősott­hon ügyvezető tulajdonosa is azt tapasztalja, a társadalom elöregedése ellenére évek óta szinte ugyanannyi idős szeret­ne intézményben élni - Ná­lunk kicsit többet kell fizetni a szolgáltatásokért és az ellátá­sért, mint az állami fenntartá­sú otthonokban, de még így is megfizethető az ár - véleke­dett. A havi 90-100 ezer forin­tért cserébe szakorvosi ellátást, szórakoztató programokat, fej­lett infrastruktúrát és rendezett környezetet biztosítanak. 3 Gödörbe, te ostoba! kollektíven pocsék dolgoza­tot írt a 2. a osztály. Györgyi néni, aki sosem rejtette vé­ka alá felháborodását, egy­szerűen kirendelte a hetest, és az összes füzetet a sze­meteskukába dobatta. A ne­velő célzatú akciót döbbent csend követte. Porig alázva figyeltük, amint a hetes rá­húzza a füzetekre a szeme­tesláda tetejét. Úgy éreztük, mi magunk landoltunk a büdös doboz alján. Györgyi néni hasonló meg­mozdulásai egy életre nyo­mot hagytak a lelkünkben. Megtapasztalta a szégyent, akit sarokba állított, fülig vörösödött, akit összeszi­dott. A minap Györgyi néni alakja visszalopódzott az életembe. Arra lettem fi­gyelmes a televízió távirá­nyítóját kapcsolgatva, hogy egy műveltségi vetélkedő szereplői közül a rossz, vá­laszadók alatt kinyitnak egy gödröt, és az illetőt huss, el­süllyesztik. Komoly, olykor jelentős tu­dással bíró emberek játéka ez, akiknek az arcára csak akkor ül ki a kiszolgáltatott­ság, amikor érzik, hamaro­san nyílik alattuk a pince. Disszonáns, de valós hely­zet: ha hibázol, lehúznak. Pedig a tudás tiszteletet ér­demelne. A játékszenvedély felszabadult örömmel és vi­dámsággal jár. De úgy lát­szik, eladhatóvá már csak akkor válik, ha a körítése az agresszió. Györgyi néni tudhatott vala­mit. Például azt, hogy olyan világ jön majd, amikor a té­vedés komoly büntetéssel és lealázással jár. De talán azt ő sem tudta, hogy a tudás és a játék szavakhoz még ebben a kőbrutál világban is jobban illik majd egy ele­gáns kézfogás, mint a gödör. Ez pedig a méltóság és a másik tisztelete. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Alkoholbombák érnek ma a pincékben fórum A borkultúra a hazai kézműves borok térnyerését is segíti­ ­ Az egri, a tokaji, a mátrai és a bükki borvidékről közel 220 ér­deklődőt vonzott a minap véget ért XIII. Szőlészeti és Borászati Konferencia a hevesi megye­­székhelyen. Külön öröm, hogy a felnőtt résztvevők mellett idén először jelentős számban képvi­seltették magukat a Károly Ró­bert és az Eszterházy Károly Fő­iskola diákjai is - mondta el a Hírlapnak dr. Báló Borbála, a szervező KRF egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója. Szavai szerint nagy érdeklő­dés kísérte az ágazat termelés­szabályozó rendszereinek vál­tozásairól szóló előadásokat, melyek során szóba kerültek az idei támogatási források, a szakmaközi szervezet alapítá­sa, a szőlőültetvények szerke­zetátalakításának pénzügyi le­hetőségei és korlátai, az Euró­pai Unió által előírt termékle­írásokkal kapcsolatos tapaszta­latok, illetve a szőlő-bor termék­pálya jövedelmezőségének kér­dései. Várhatóan megszűnik a borok forgalomba hozatali járu­léka, ehhez azonban módosíta­ni kell a Bortörvényt, erre ápri­lisban van kilátás. A tavalyi évjáratot elemezve az előadók rámutattak: a csapa­dékszegény szüreti időszak kedvezett a szőlők magas must­fokon való beérésének, ami azonban a jelentős alkohol­mennyiségben fog megmutat­kozni a borokban. A termés mennyisége közepes volt, az egészségi állapota viszont kivá­ló. Az enyhe tél kedvez a kór­okozók és kártevők áttelelésé­­nek, ezért tavasszal lemosó per­metezéseket célszerű majd el­végezni. A fitoplazmás szőlőbe­tegség terjedésének a veszélye is fokozódik. A szőlő feketerot­­hadásos betegsége szintén éber figyelmet kíván. - Újdonságként került teríték­re a borkultúra ügye, ami azért fontos, mert egyre inkább előtér­be kerülnek a kézműves borok, ehhez kapcsolódva a borkultúra fejlődése, térnyerése - közölte dr. Bálo Borbála. ■ K. G. Dr. Bálo Borbála:­­ Figyelni muszáj! Tizenegy véradó Meglepően kevesen vettek részt szerdán Egerben a vá­rosi önkormányzat dolgozóinak szervezett véradáson. Csak 11-en tartot­ták karjukat tű alá, köztük Nagy Zoltánná (képünkön), aki először volt do­nor. Katona Beáta megyei véradást szervező koordinátor elmondta: az ér­dektelenség egyre jobban jellemzi az önkéntes mozgalmakat, a január pedig különösen kritikus. Mindezek ellenére a vérkészletek elegendőek, egyelőre egyetlen vércsoportból sem mutatkozik kritikus hiány.

Next