Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-26 / 22. szám
2012. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK HÍREK erdőtelek Közmeghallgatáson számolt be a falu polgármestere, Forgács Jánosné az elmúlt évben végzett munkáról. A lakosok megtudhatták, hogy az új óvoda építése azért áll, mert át kellett terveztetni a csoportszobákat, amelyek nem voltak megfelelő méretűek. A szennyvízberuházás sem indult még el, ott a tisztítómű építési engedélye hiányzott, ám ez napokon belül rendeződhet. Mindkét fejlesztésnek idén el kell kezdődnie. ■ Sz. R. nagyréde Több fejlesztést is pályázati támogatással szeretnének megvalósítani az idén a településen. Pályáznak a ravatalozó felújítására, az utak karbantartására, valamennyi önkormányzati intézmény energiahatékonyságának javítására, külterületi mezőgazdasági út építésére. Szeretnének digitális nyelvi labort kialakítani az általános iskolában. ■ J. M. hatvan A társasági adókedvezmény nyújtotta látványsport támogatásáról tartott előadást Fazekas Attila, a sportéletért felelős államtitkárság sportigazgatási főosztályvezető-helyettese. A sport alulfinanszírozott, a GDP 0,1 százalékát sem éri el. A rendszerben kiemelt figyelmet kap a diáksport és az utánpótlás nevelése, de finanszírozható tornatermek felújítása vagy sporttal kapcsolatos képzés is. ■ T. 0. pétervására A Pétervására- Kisfüzes-Váraszó alkotta társulás a legutóbbi képviselő-testületi ülésen új körjegyzőt választott dr. Varga Attila személyében, eddl 2009 óta aljegyzőként dolgozott a gesztor városban. Tisztségét február 1-től tölti be. ■ B. K. tisza-tó Tizenhat csapat részvételével rendezték meg a II. Balzer Süllő pergetőkupát. Elek Gyula fogta a nap első halát, ami egy 2610 grammos süllő volt. A hideggel dacoló horgászok versenyében a győztes az Elek Gyula-Forgó Péter-páros volt, második lett Demeter Zsolt és Mérten András, harmadik Turza András és Nagy László. A legnagyobb hal kifogójának járó díjat Elek Gyula vehette át. ■ Sz. R. MEGYEI KÖRKÉP Otthonban vannak otthon ráncosodó megye Az idősek érdekeit és kényelmét szolgálják Az országos tendenciához hasonlóan Heves megyében is öregszik a lakosság. Ennek ellenére hosszú idő óta nem változott azok száma, akik igénybe szeretnék venni a idősotthonok szolgáltatásait. Juhász Marianna Az idősotthonokban évek óta várólistát vezetnek, hiszen sokan szeretnének az intézményekbe bekerülni. Ám a tapasztalatok szerint ez a létszám évek óta stagnál, vagy ha változik, akkor is csak csekély mértékben nő. A gyöngyösi idősek otthona jelenleg telt házzal üzemel, százan kapnak teljes körű ellátást, és 50- 80 ember várja, hogy bekerülhessen oda, ahol 24 órás ellátást nyújtanak nekik. A bejutni vágyók nem, de a gondozók nagyon is örülnek a várólistának, hiszen ez azt tükrözi, hogy közkedvelt az intézményük. A kellemes környezet, a kirándulások, a napközbeni foglalkozások teszik még családiasabbá a benti életet. Ezért is választják sokan az egyedüllét helyett az otthonokat. Az idősek száma folyamatosan növekszik, Gyöngyösön a lakosság 30 százaléka 60 éven felüli, ami több mint kilencezer embert jelent. Sajnos ez nem fog megváltozni, és a dolgozni járó hozzátartozók egyre kevésbé tudják otthonukban gondozni koros családtagjaikat. Bár a legjobb az lenne, ha mindenki a saját otthonában, méltósággal öregedhetne meg, ám a magányos hétköznapoknál mégis sokszor jobb, ha olyan helyre kerül idősen, ahol nincs egyedül - vélekedett Maka Piroska, a gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató Központ vezetője, aki szerint a szociális alapellátások fejlesztésével lehet elérni, hogy valaki minél később kerüljön be az intézményi ellátórendszerbe. Január elsejétől az állam - a Megyei Intézményfenntartó Központon (MIK) keresztül - működteti tovább a Vámosgyörkön, Hatvanban, Csányban, Parádon, Bélapátfalván és Egerben lévő idősotthonokat A számok azt mutatják, hogy ezeken a helyeken is minden évben csaknem ugyanannyi igényt regisztrálnak, tavaly decemberben 299 kérelmet tartottak nyilván. Mindig is a megyeszékhelyen lévő otthon iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. Átlagosan 2-3 évet kell várnia annak, aki az egri Petőfi utcai létesítményben szeretne élni. Sajnos egyik egységünk sem tudja azonnal befogadni a jelentkezőket - tudtuk meg Benedek Istvántól, a MIK vezetőjétől. - A második legnépszerűbb ellátóhely a vámosgyörki, amely kivételesen szép természeti környezetben fekszik. A harmadik helyen a 2008-ban átadott, uniós elvárásoknak is teljes mértékben megfelelő parádi idősek otthona áll. A legtöbb szépkorút, 172 embert, a vámosgyörki tudja befogadni, Hatvanban 82 idős ellátásáról gondoskodunk. A fenntartóváltás az idősotthonok működésében nem hozott változást. Az ellátás színvonalát megőrzik, a fejlesztéseket pályázatok segítségével és a működtetés hatékonyabbá tételével oldják meg. Az intézmények egységes gazdasági irányításával felszabaduló forrásokat is az ellátás színvonalának emelésére fordítják. Nem jó egyedül. Az idősotthonban családtagokként élnek a lakók, akik a hétköznapokat és az ünnepeket is együtt élik meg. Önkormányzati és állami intézmények térítési díjai település általános ellátás költsége (hó/fő/Ft) Wm Vámosgyörk 79200 Parád 88200 Hatvan 81000 Eger (Berva-völgyi Otthon) 114900 Gyöngyös 85020 Abasár 87000 FORRÁS: HIRUP-GYŰJTÉS Kicsivel többet fizet, de többet is kap Kaszás Krisztián, az egyik népszerű mátrafüredi idősotthon ügyvezető tulajdonosa is azt tapasztalja, a társadalom elöregedése ellenére évek óta szinte ugyanannyi idős szeretne intézményben élni - Nálunk kicsit többet kell fizetni a szolgáltatásokért és az ellátásért, mint az állami fenntartású otthonokban, de még így is megfizethető az ár - vélekedett. A havi 90-100 ezer forintért cserébe szakorvosi ellátást, szórakoztató programokat, fejlett infrastruktúrát és rendezett környezetet biztosítanak. 3 Gödörbe, te ostoba! kollektíven pocsék dolgozatot írt a 2. a osztály. Györgyi néni, aki sosem rejtette véka alá felháborodását, egyszerűen kirendelte a hetest, és az összes füzetet a szemeteskukába dobatta. A nevelő célzatú akciót döbbent csend követte. Porig alázva figyeltük, amint a hetes ráhúzza a füzetekre a szemetesláda tetejét. Úgy éreztük, mi magunk landoltunk a büdös doboz alján. Györgyi néni hasonló megmozdulásai egy életre nyomot hagytak a lelkünkben. Megtapasztalta a szégyent, akit sarokba állított, fülig vörösödött, akit összeszidott. A minap Györgyi néni alakja visszalopódzott az életembe. Arra lettem figyelmes a televízió távirányítóját kapcsolgatva, hogy egy műveltségi vetélkedő szereplői közül a rossz, válaszadók alatt kinyitnak egy gödröt, és az illetőt huss, elsüllyesztik. Komoly, olykor jelentős tudással bíró emberek játéka ez, akiknek az arcára csak akkor ül ki a kiszolgáltatottság, amikor érzik, hamarosan nyílik alattuk a pince. Disszonáns, de valós helyzet: ha hibázol, lehúznak. Pedig a tudás tiszteletet érdemelne. A játékszenvedély felszabadult örömmel és vidámsággal jár. De úgy látszik, eladhatóvá már csak akkor válik, ha a körítése az agresszió. Györgyi néni tudhatott valamit. Például azt, hogy olyan világ jön majd, amikor a tévedés komoly büntetéssel és lealázással jár. De talán azt ő sem tudta, hogy a tudás és a játék szavakhoz még ebben a kőbrutál világban is jobban illik majd egy elegáns kézfogás, mint a gödör. Ez pedig a méltóság és a másik tisztelete. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Alkoholbombák érnek ma a pincékben fórum A borkultúra a hazai kézműves borok térnyerését is segíti Az egri, a tokaji, a mátrai és a bükki borvidékről közel 220 érdeklődőt vonzott a minap véget ért XIII. Szőlészeti és Borászati Konferencia a hevesi megyeszékhelyen. Külön öröm, hogy a felnőtt résztvevők mellett idén először jelentős számban képviseltették magukat a Károly Róbert és az Eszterházy Károly Főiskola diákjai is - mondta el a Hírlapnak dr. Báló Borbála, a szervező KRF egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója. Szavai szerint nagy érdeklődés kísérte az ágazat termelésszabályozó rendszereinek változásairól szóló előadásokat, melyek során szóba kerültek az idei támogatási források, a szakmaközi szervezet alapítása, a szőlőültetvények szerkezetátalakításának pénzügyi lehetőségei és korlátai, az Európai Unió által előírt termékleírásokkal kapcsolatos tapasztalatok, illetve a szőlő-bor termékpálya jövedelmezőségének kérdései. Várhatóan megszűnik a borok forgalomba hozatali járuléka, ehhez azonban módosítani kell a Bortörvényt, erre áprilisban van kilátás. A tavalyi évjáratot elemezve az előadók rámutattak: a csapadékszegény szüreti időszak kedvezett a szőlők magas mustfokon való beérésének, ami azonban a jelentős alkoholmennyiségben fog megmutatkozni a borokban. A termés mennyisége közepes volt, az egészségi állapota viszont kiváló. Az enyhe tél kedvez a kórokozók és kártevők áttelelésének, ezért tavasszal lemosó permetezéseket célszerű majd elvégezni. A fitoplazmás szőlőbetegség terjedésének a veszélye is fokozódik. A szőlő feketerothadásos betegsége szintén éber figyelmet kíván. - Újdonságként került terítékre a borkultúra ügye, ami azért fontos, mert egyre inkább előtérbe kerülnek a kézműves borok, ehhez kapcsolódva a borkultúra fejlődése, térnyerése - közölte dr. Bálo Borbála. ■ K. G. Dr. Bálo Borbála: Figyelni muszáj! Tizenegy véradó Meglepően kevesen vettek részt szerdán Egerben a városi önkormányzat dolgozóinak szervezett véradáson. Csak 11-en tartották karjukat tű alá, köztük Nagy Zoltánná (képünkön), aki először volt donor. Katona Beáta megyei véradást szervező koordinátor elmondta: az érdektelenség egyre jobban jellemzi az önkéntes mozgalmakat, a január pedig különösen kritikus. Mindezek ellenére a vérkészletek elegendőek, egyelőre egyetlen vércsoportból sem mutatkozik kritikus hiány.