Heves Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-01 / 230. szám

2 1 PERCES INTERJÚ Hasznos tanácsok a szülők számára szülői tájékoztató fórumot szerveznek Kerecsenden a bűnmegelőzésről és a min­dennapi testnevelés haszná­ról október 8-án, hétfőn dél­után öttől. A programon sok neves szakértő tart előadást, s számítanak a szülők ér­deklődésére is. A részletek­ről Kiss Sándort, a település jegyzőjét kérdeztük. - Mi a célja a rendezvénynek? - Köztudott, hogy az isko­lákban idén szeptemberben megkezdődött a mindennapi testnevelés fokozatos be­vezetése. Ahhoz, hogy ez a kezdeményezés elérje célját, vagyis a gyermekek egész­ségét jól szolgálhassa, szá­mos orvosi elvárásnak kell megfelelniük a diákoknak. A sikeres bevezetésben nagy szerepe van a felkészült pe­dagógusokon kívül a szülők­nek is. Minderről az orvosok a szülői szervezetekkel közö­sen szeretnék tájékoztatni a szülőket.­­ Kik vesznek részt a progra­mon? - Az előadók közt a pre­vencióban jártas orvosok mellett biológus-akadémi­kus, pszichológus, helyi orvosok és testnevelők, va­lamint a szülői szervezetek képviselői szerepelnek. Cél­juk, hogy a szülők szívükbe zárják a mindennapi test­nevelés sokrétű gyermek­fejlesztő voltát, sok érdekes és új módszerét, s ezután a részvételt serkentő érdeklő­déssel kísérjék gyermekeik testnevelését. - A bűnmegelőzésről is szó lesz... - Valóban. Dr. Garamvöl­­gyi László rendőrségi szóvi­vőt is várjuk a fórumra, aki számos információt oszt meg a jelenlevőkkel. ■ B. K. MEGYEI KÖRKÉP Mint a középkorban, ismét lovagok népesíthetik majd be a siroki várat. Mostantól több tízezer látogatóra számí­tanak a gyönyörűen felújított környezetben. Barta Katalin Többéves előkészítő munka után 2010 tavaszán írták alá a „Végvárak világa - Sírok bar­langvár, turisztikai központ” elnevezésű pályázati projekt támogatási szerződését. Az Új Magyarország Fejlesz­tési Terv Észak-magyarországi Operatív Programja keretében 365 millió forinttal támoga­tott beruházás a közbeszerzési procedúra után nyáron kezdő­dött el, és némi csúszással idén szeptemberben fejeződött be. Tegnap a várnyeregben ren­dezett avatóünnepségen Laka­tos István, a község polgármes­­­­tere köszöntötte az ünneplő­­ vendégeket, majd arról beszélt,­­ hogy 28 évvel ezelőtt volt egy­­ álma arról, hogy egyszer tető kerül a sirokiak legnagyobb büszkeségére, a várra. Ez az álom most valóra vált. Emlékez­tetett rá, hogy az erődítményt 1994-ben nyilvánították a nem­zeti örökség részévé. Azóta az önkormányzat kezdeményezé­sére rengeteg energiát és pénzt fordítottak a műemlék meg­mentésére, majd a felújítására. Végül fejet hajtott mindazok előtt, akik az elmúlt években azon fáradoztak, hogy megszé­püljön a létesítmény. “ Dr. Varga Kálmán, a Műemlé­kek Nemzeti Gondnokságának igazgatója beszédében utalt ar­ra, hogy ezzel a beruházással nagyot léptünk a haza építésze­ti örökségének megóvásáért. Külön kiemelte az önkormány­zattal való példás együttműkö­dést, illetve Lakatos István több évtizedes küzdelmét. Ezután Horváth László kormánymegbízott, a térség országgyűlési képviselője be­szédében azt hangsúlyozta, a magyarság szempontjából különleges hely a siroki vár, amely felújított állapotában azt is jelképezi, hogy a település­nek és e történelmi helyszín­nek gondos gazdája van, tehát a községben élők bizalommal tekinthetnek a jövőbe. Beszélt arról is, hogy e több évig húzó­dó munka a mindenkori politi­kai döntéshozók bölcsességét és összefogását is tükrözi, s hogy ezen erényekre soha nem volt akkora szükség, mint ma. Végül azt kívánta, hogy a meg­újult műemlék legyen a szelle­m A siroki várat közel két évtizede, 1994-ben nyilvánították a nemzeti örökség részévé, mi és lelki építkezés helyszíne. Ezután vágták át az avatást jelképező nemzetiszínű szala­got, majd Árvai Ferenc plébá­nos áldotta meg a létesítményt. A mostani ünnepi pillana­tot több éves előkészítő mun­ka előzte meg. Első lépésben a Kincstári Vagyonigazgatóság, a helyhatóság és a Siroki Vár Ala­pítvány közös beruházásával 1998-ban elvégezték a legfőbb állagmegóvási munkákat, majd 2002-ben a Széchenyi-terv pá­lyázatán nyert támogatással megkezdődött a felújítást meg­előző és­­ a teljes infrastruktúra kiépítése, 102 millió forintért. Elkészült a várhoz vezető út, kialakítottak gépkocsi- és autó­busz-parkolókat, létrehozták a vár faláig húzódó szennyvíz- és ivóvízhálózatot, az elektromos vezetéket. Időközben az önkor­mányzat és a Pétervásárai Kis­térségi Többcélú Társulás beru­házásában elkészítették a vár felújításához szükséges kiviteli terveket, amihez megkapták a szükséges engedélyeket is. Az uniós források megnyí­lásával a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2008-ban nyúj­totta be pályázatát, amely 2010- ben kapott zöld utat. A beruházás egyébként 365 392 868 forintból valósult meg, ebből az első ütemre, az alsó­vár felújítására 194 969 mil­lió forintot fordítottak. Ebből oldották meg egyebek mellett a falkorona tisztítását, a csa­padékvíz, a víz- és szennyvíz­­hálózat kiépítését, több mint 300 köbméter kőfal építését, a különböző beton- és vasbe­t­on tervezi, hogy felkeresi a megújult siroki várat? Szavazzon hírportálunkon !■ ma 16 óráig: HEOL.hu Jr A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük: tan­szerkezetek, válaszfalak, a tetőszerkezetek elkészítését, illetve a környék parkosítását. A második programra, a tájház fejlesztésére közel 27 millió fo­rintot költöttek. Ebből alakítot­ták ki a játszócsűrhöz vezető utat, a tájház teljes körű felújí­tását, illetve a játszótéri elemek elhelyezését. Megünnepelték a síroki várat műemlék A hét végén felavatták Észak-Heves legvonzóbb turisztikai látványosságát A szépen kivitelezett kiállítóhelyen is minden az izgalmas és mozgalmas középkort idézi: a fegyverek, a viseletek, a korhű berendezési tárgyak Megelevenedhet az izgalmas középkori várélet az alsó vár és a felvezető szik­lafolyosó környezetének re­konstrukciója elsődlegesen azt a turisztikai célt szolgálja, hogy időről időre hiteles környezet­ben eleveníthessék fel a közép­kori váréletet. A várnyeregben lévő rendez­vényhelyszín fejlesztése, a vár díszkivilágítása és a geológiai sétautak kiépítése ugyancsak lényeges elemei voltak a beru­házásnak. Az Országh Kristóf rendezvényház és információs központot a siroki tájházban alakították ki. Itt az érdeklődők megismerkedhetnek egyebek mellett a környékre jellemző ha­gyományokkal, mesterségekkel, a hátsó kertben pedig a gyerme­kek számára alakítottak ki vár­játszóteret. Baráti találkozóval ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a Dobó Katica Hagyományőrző Népdalkör szombaton Egerben, a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A csoportot Rázsi Bo­­tond alpolgármester, majd Ko­vács Katalin, az Egri Kulturális és Művészeti Központ megbí­zott igazgatója köszöntötte, de természetesen eljöttek a bará­tok: a fesztiválon 10 csoport lé­pett fel. Érkeztek a szomszédos településekről, de jöttek hagyo­mányőrzők Parádról és Porosz­lóról is. A jubileum ráadásul­­ dupla volt, hiszen a házigazda­­ csoport vezetője, Somfai Tibor­­­­né ugyancsak ünnepelte a 80. § születésnapját. ■ P. A. Fesztivállal ünnepeltek a hagyományőrzők Képgaléria: HEOL.HU 2012. OKTÓBER 1., HÉTFŐ Ezrek ünnepelték a megújult vár napját tegnap a Siroki vár napját is megrendezték a megújult kör­nyezetben. Dél körül a Bene íjá­szai hagyományőrző csoport bemutatóját élvezhette a közön­ség, ezt követően pedig a Nánai Sólymos Vitézek csatáztak. A Gölbasi Vitézek és Pálffy kom­pánia produkciója után boszor­kányversenyt is rendeztek a höl­gyek és a Nánai Sólymos Vité­zek közreműködésével. A prog­ramokat a Stylus együttes és a Greguss tárogató kvartett műso­ra zárta. A nap során rengetegen sétál­tak fel a várnyeregbe, hogy gyö­nyörködjenek a kétségkívül pá­ratlan kilátásban, valamint, hogy részesei lehessenek a vár által kínált különleges turiszti­kai élménynek. Fesztivál a szép jubileumon hagyományőrzés Barátokkal ünnepelt a húszéves Dobó Katica Egri modellrégión dolgoznak alapkutatás A klímaváltozás és a megújuló energiaforrások A német Kasseli Egyetem köz­reműködésével végez célzott alapkutatást a megújuló ener­giaforrások és a klímaváltozás területén az Eszterházy Károly Főiskola - tudtuk meg dr. Paj­­tókné dr. Tari Ilonától, a prog­ram menedzserétől, az EKF Földrajz Tanszék oktatójától. A megújuló természeti erőforrá­sok potenciális hasznosítható­ságának vizsgálatára irányuló pályázattal több mint 536 mil­lió forint támogatást nyertek el. A kutatásra épülően létrehoz­zák a térségi geoinformatikai (GIS) adatbázist, s kidolgozzák a hozzá kapcsolódó energiaha­tékony gazdasági növekedést szolgáló tevékenységeket egy energetikailag fenntartható - egri központú - modellrégió ki­alakítása céljából. A projektmenedzser szerint a kutatás főbb elemei közé tarto­zik a modellrégióra vonatkozó természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági, környezeti erőfor­rások feltárása és tájértékelé­se, emellett hasznosíthatósági vizsgálatot is végeznek, s a kutatásfejlesztés megvalósítá­sához szükséges humánerő­forrásokat és szolgáltatásokat is biztosítják. A pályázatban a konzorciumi tagok vállalták a célirányos alapkutatás infra­struktúrájának megteremtését és a programhoz kapcsolódó tudományos eredmények köz­zétételét. Ennek fórumai nem­zetközi és honi tudományos, szakmai konferenciák lesznek, de szerveznek tájékoztató prog­ramokat, a médiában pedig publikációkat jelentetnek meg. A konzorciumi együttmű­ködésben létrejövő program fő megvalósítója az EKF Agria-In­­norégió Tudáscentruma. Part­nerei az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) és az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat. - A vállalati szektor kutatóit bevonva együttműködünk a geotermiális energiahasznosí­tásban ténykedő Centrál Geo Kft.-vel, az Egererdő Zrt.-vel - mondta a szakember. ■ S. B. S.

Next