Heves Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-02 / 127. szám

2 csalás Hozzátartozója ada­taival élt vissza az internetes vásárláskor egy tarnaszent­­miklósi férfi. Az eddigi rendelkezésre ál­ló adatok szerint a férfi úgy vett egy internetes áruházban mobiltelefont magának, hogy ahhoz nem a saját, hanem egy hozzátartozója adatait adta meg. A Rétközberencsen élő rokon akkor értesült a turpis­ságról, amikor a szolgáltató rajta akarta behajtani a rokona által ki nem fizetett számlákat. Ekkor tett feljelentést, mely alapján a Hevesi Rendőrkapi­tányság csalás vétsége elköve­tésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást ismeret­len tettes ellen. Kiderült, az illető 2011. augusztus 29-én a sértett tudomása nélkül, az ő adatait használva vásárolt mo­biltelefont egy webáruházban.­­ A hevesi nyomozók ezt követően azonosították a bűn­­cselekmény elkövetésével gyanúsítható D. János 36 éves tarnaszentmiklósi lakost, aki ellen csalás gyanúja miatt in­dítottak eljárást, amit a napok­ban befejeztek, a keletkezett iratokat vádemelési javaslattal megküldték az ügyészségnek - közölte Vámos Boglárka, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtóreferense. ■ G. R. Elismerések a pedagógusok városi ünnepén ► Folytatás az 1. oldalról gyöngyös Faragó László pol­gármester kiemelte: egy tanárt vagy tanítót elismerhetnek azért, amit tud, de szeretni csak azért a kapcsolatért szere­tik, amit diákjaival kialakít. A kitüntetettek nevében Ta­riné Surányi Ilona bibliai idé­zetet olvasott fel: a könnyebbik utat járva nem érhetjük el cé­lunkat, a boldogságért mindent meg kell tenni, még ha nehéz árat is kell fizetnünk érte. Két arany és hét gyémánt díszoklevelet adtak át azon pe­dagógusoknak, akik 50, illetve 60 esztendeje szerezték meg a képesítésüket. ■ MEGYEI KORKÉP 2014. június 2., Hétfő Rokona adataival élt vissza, más nevére vásárolta a mobiltelefont Vizsgálják a megyei sertéseket prrs A fertőzött kis gazdaságokban júliusig cserélik az állományt, a nagyokban év végén Heves megye a felmérések szerint nem tartozik a sertés szaporodásbiológiai zavarok­kal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájával, a PRRS- sel jelentősen fertőzött terü­letek közé. Tóth Balázs Hamarosan megkezdik a He­ves megyei sertésállomány­ felmérését, majd mentesítését a reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómától, a szakemberek által PRRS-nek nevezett beteg­ségtől. Ahogyan arról már ko­rábban lapunkban írtunk, idén hét megyében - Nógrádban, Hevesben, Borsod-Abaúj-Zemp­­lénben, Szabolcs-Szatmárban, Vasban, Zalában és Somogy­ban - végzik el a sertésállo­mány mentesítését. Az adott megyék azért kerültek be el­ső körben a programba, mert ezekben jelenleg alacsony az állomány fertőzöttsége.­­ Heves megyében jelenleg húsz nagy létszámú sertéstelep van, ezek állományait június végéig minősítjük. A kis létszá­mú állományokban május 31- éig nagyrészt elvégeztük a vér­vételt és a laborvizsgálatokat. Ott minősítünk, ahol vannak te­nyészállatok, akár kan, akár ko­ca, akár pedig kocasüldő. De az önálló árutermelő hízóállomá­­nyokban is lesz minősítés, azaz azokon a telepeken, udvarok­ban, ahol a sertéseket nem saját fogyasztásra történő hizlalási céllal tartják, és ahol szaporítás nem folyik - tudtuk meg dr. Ma­jor Marianntól, a Heves Megyei Kormányhivatal Élelmiszer­lánc-biztonsági és Állat-egész­ségügyi Igazgatóságának jár­ványügyi osztályvezetőjétől. Hozzátette: a kis létszámú állo­mányoknál, egy másik beteg­séghez kapcsolódva, a PRRS-re nézve eddig is gyűjtöttek adato­kat, s az elmúlt évi vizsgálatok alapján két szeropozitív telepet tartanak nyilván. ■ A vírus az immunrend­szert is megtámadja, az állatok másodlagos fer­tőzéseket kaphatnak el.­­ A mentesítés tulajdonkép­pen állománycserével történik, ezért is kezdik például me­gyénkben, azaz a fertőzöttség­­gel kevésbé érintett területen a programot, hiszen itt kisebb arányú veszteséggel számo­lunk. Nyilvánvalóan eltérőek a feltételek a kis és a nagy létszá­mú tenyészeteknél. Az ellenőr­zések költségeit a kis gazdasá­gok esetében az állam magára vállalja, ám a nagyoknál ezt az összeget a gazdálkodóknak kell állniuk, ugyanakkor persze a támogatási lehetőség részben rendelkezésre áll - mondta el a legfontosabb tudnivalókat dr. Major Mariann. Az idei vizsgálatok alapján pozitív kis tenyészetek állomá­nyát június végéig kell cserél­ni, majd az állományi adatok alapján szeptember végéig a hatóság minősíti a települése­ket aszerint, hogy jelen van-e a PRRS. Augusztus végéig men­tesítési terv készül, amelyet egy hónapon belül jóváhagy­nak. November végéig a nagy létszámú telepekre is elkészí­tik a terveket, amelyeket az idei év végéig kell jóváhagyni. Ezt követően kezdődhet az állo­mánycsere. Más megyékben is elkezdődnek a felmérések, de az egész országra kiterjesztett programba a hét, már említett megye tapasztalatait építik be.­­ A PRRS elsősorban sza­porodásbiológiai problémákat okoz, ennek következtében a kocák nem vemhesülnek, eset­leg vetélnek, illetve halva ellés is előfordulhat. Sok esetben a malacok nagyon gyenge álla­potban jönnek a világra, s pár nap után elpusztulnak. A fertő­zés légzőszervi problémákat is okozhat, főleg hízóknál. Nem­csak a PRRS okozta közvetlen tünetek (láz, tüdőgyulladás) jelent komoly gondot, hanem az is, hogy a vírus az immun­­rendszert is megtámadja, s az állatok másodlagos fertőzése­■ Ön hol szerzi be magának a sertéshúst? Szavazzon hírportálunkon va— ma 16 óráig: IMSi HEOL.hu Jr A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. két kaphatnak el. A betegség emberre nem veszélyes, de a gazdasági kártétel miatt beje­lentésköteles. A hízókat vágó­hídra lehet szállítani, a hús fo­gyasztható. A gazdák tenyész­tési veszteséget szenvedhetnek el, hiszen a tenyészállatokat is le kell vágni, ám az állam a tenyész- és a vágóérték közti különbséget megtéríti - ismer­tette a betegség tüneteit, s az előforduló következményeket a járványügyi osztályvezető. Elmondta: a mentesítési programmal az a cél, hogy a gazdák állatorvosi költségeit csökkentsék, állategészség­ügyi szempontból is értékesebb állományok alakuljanak ki, ez­zel elősegítve a versenyképe­sebb termelést. A továbbiakban csak minősített, PRRS-negatív állatokat hozhatnak a megyé­be, akár a telepekre, akár a vá­sárokra. Ezeket is előbb karan­ténban kell tartani, s meg kell vizsgálni. A cél, hogy Hevesbe ilyen egészséges malacok érkezzenek, ezek orvosi költségei alacsonyabbak lesznek, szaporulatuk is biztosabb. Képünk illusztráció. Nyugat-Európában is indul mentesítési program Hatvanezer sertés lehet most Hevesben A BETEGSÉG az 1980-as évek végén jelent meg az USA-ban. Gyorsan átterjedt Nyugat-Euró­­pába. Onnan az 1990-es évek elején importált élő sertésekkel hurcolták be Magyarországra. Az első szeropozitivitást itthon 1993-ban jelentették, a betegsé­get okozó vírust 1995-ben mu­tatták ki. Az Európai Unió az első vetéléshullám után szigorú szabályokat vezetett be, amiket később enyhített, mert nagyobb gazdasági károkat okozott, mint a „lecsendesedő" betegség. Ám mostanra úgy tűnik, hogy a mentesítés költségei alacso­nyabbak lehetnek, mint a fertő­zések által okozott hátrány. Több európai országban is ter­vezik a hazánkéhoz hasonló kampány indítását. BÁR A SERTÉSÁLLOMÁNY létszá­ma állandóan változik, a leg­utóbbi adatgyűjtés alapján a nagy létszámú telepeken leg­­­­alább 54-55 ezer egyedet, míg a háztáji gazdaságokban körül­belül négy-ötezer sertést tarta­nak Heves megyében. Az elmúlt esztendei vizsgálatokban a kis létszámú udvarok közül kettő bizonyult fertőzöttnek, míg a nagy létszámú telepeinkből - az eddigi felmérések alapján - most három érintett. Ugyanak­kor van olyan telep, ahol eddig - jogszabályi háttér hiányában - egyelőre nem volt kötelező el­végezni a tájékozódó vizsgálato­kat. A KSH adatai szerint tavaly év végén valamivel több mint 2, 9 millió sertést tartottak Ma­gyarországon. Huszadik évüket ünnepelték jubileum Zenés, táncos rendezvénnyel búcsúztak a tanévtől Megújul az egészségügyi ellátás Egerben, a Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda az idén ünnepli fennál­lásának huszadik évfordulóját. A jubileumi év záróünnepségét, egyben a Comenius-program zárását a napokban rendezték meg az intézményben, ahol ze­­ntés, táncos kulturális műsorral kedveskedtek a meghívottak­nak. Az ünnepségen az Egri főegyházmegye képviseletében részt vett dr. Ternyák Csaba eg­ri érsek is, aki áldását kérte az oktatási intézményekben folyó tevékenységre. A programban felléptek a harmadik, s a hetedik évfolyam színjátszó csoportjai, valamint a latin táncos diákok. ■ B. K: Hangulatos, vidám műsorral kedveskedtek a vendégeknek ft praxisközösség Hevesből négy településen alakítják ki Az Alapellátás-fejlesztési Mo­dellprogramot helyben támoga­tó partnerek - a stakeholderek - számára szerveztek külön szak­mai ismertetőt a közelmúltban a Heves Praxisközösségben, Átányban. Dr. Papp Magor szak­mai vezető tájékoztatta a pro­jekt megvalósulását támogatni, előmozdítani képes szerveze­tek, intézmények képviselőit a modellprogram koncepciójáról, az új rendszer működtetése so­rán kínálkozó együttműködési lehetőségekről. Ismert: a népegészségügyi fókuszú Alapellátás-fejlesztési Modellprogram a Svájci Hozzá­járulás keretében, a svájci állam által biztosított 13 millió svájci frank vissza nem térítendő tá­mogatás felhasználásával, az Észak- és Kelet-Magyarország régióban - közelebbről Beret­­­tyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti térségében­­ meg­valósuló program. Ennek a legfőbb célja, hogy a gyógyításon túl a megelőzést és az egészségfejlesztést is az alapellátás fókuszába állítsák, és szűrésekkel, életmódtanács­adással, valamint különböző egészségfejlesztő és oktató­­programokkal járuljanak hozzá a helyi lakosság ismereteinek bővítéséhez. Kiemelten kezelik az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek felszámo­lását, a hátrányos helyzetűek bevonását, különös tekintet­tel a roma lakosságra. A prog­ram keretében 14 észak- és kelet-magyarországi település - megyénkből Heves, Tiszaná­­na, Átány és Kömlő - összesen 24 háziorvosi praxisa állt össze négy praxisközösséggé első­sorban a humánerőforrás haté­konyabb hasznosítása és a szol­gáltatások optimális szervezése érdekében. A szakemberek ezek után megosztják egymással tapasz­talataikat, népegészségügyi és egészségpolitikai ajánlásokat fogalmaznak meg a kormány számára, hogy ezzel is előse­gítsék a magyar alapellátás-fej­lesztés folyamatát. ■ SZ. E. ftI

Next