Heves Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-01 / 77. szám

2 Elállt a NAV a pertől, melyben egymilliót kért sérelemdíjként • Folytatás az 1. oldalról eljárás A II. rendű alperest a felperes azért kérte elmarasz­talni, mert az Eger Televízió­ban ezt közzé tette az MSZP-s sajtótájékoztatóról készített tudósításában, ezzel a valót­lan tényállítást híresztelte. Dr. Román Tamás törvényszéki bíró, a perben eljáró polgári ta­nács elnöke a procedúra alatt a legfőbb feladatnak annak eldöntését tartotta, vajon hol húzódnak a sajtó- és vélemény­nyilvánítási szabadság korlátai. Az ügyben a második tárgya­lásra tegnap került volna sor, ám a felperes képviselője írás­ban bejelentette a bíróságnak, hogy eláll a keresettől, s hajlan­dó megfizetni a perköltséget. A törvényszék elnökétől megtudtuk, az alperesek nyi­latkozatukban hozzájárultak a pertől való elálláshoz. Ezt köve­tően dr. Román Tamás végzé­sében megszüntette a polgári eljárást. Egyúttal arra kötelez­te a felperes adóhivatalt, hogy perköltségként fizessen meg az I. rendű alperesnek több mint 350 ezer, a másodrendű szá­mára több mint 190 ezer, azaz együttesen 546 ezer forintot. A határozat a 15 napos fel­lebbezési határidő leteltéig nem jogerős. ■ SZ. Z. Lefoglalták a Quaestor mátrai szállodáját is ÜGYÉSZSÉG Ingatlanokat, pénzt is lefoglalt a Quaestor ellen fo­lyó eljárásban a nyomozó ható­ság, mondta a fővárosi főügyész több televízióban is. Ibolya Tibor kifejtette, házkutatások eredményeként tízezer oldalnyi nyomtatott szöveg és körülbelül 800 gigabájt adat került a birto­kukba. A vagyon-visszaszerzé­­si eljárásban a győri ETO Par­kot és a stadiont is lefoglalták a biztosítási intézkedésként. Ezen kívül gépkocsikat, üzlet­részeket, készpénzt és ingatla­nokat is lefoglaltak, utóbbiak közt megemlítette a Lifestyle Hotel Mátrát is. A Quaestoré egyebek közt az egri Labirintus Üzletház is. ■ T. B. MEGYEI KÖRKÉP A vasárnapi zárvatartási rendelet ellenére a múlt hét végén megyénkben is számos üzlet kinyitott. Mindenütt rogyadoznak a polcok a közeledő húsvéti ünnep kellékeitől, csak le­gyen miből megvenni őket. Barta Katalin Számos családban már az el­múlt hét végén megejtették a húsvéti bevásárlást. A napok­ban mi is útnak indultunk, és bekukkantottunk néhány üzlet­be. Rögtönzött szemlénken arra voltunk kíváncsiak, mennyiben változtak az árak a tavalyihoz képest, s hogy egy átlagos csa­lád mennyit költ a közelgő ün­nepekre. Megállapítottuk, hogy a na­gyobb bevásárlóközpontokban idén is óriási a választék son­kából, tojásból, édességekből. Az egri Molnár Gyula feleségé­vel nézelődik az áruk között. Azt mondja, körülbelül 20 ezer forintot költenek a húsvéti élel­miszerekre. - Úgy döntöttünk, idén két füstölt csülköt veszünk. Ennek jobb az íze, mint a kötö­zött sonkáé. Negyven nagyobb tojást vásároltunk. Ebből tízet megfőzünk, tízet megfestenek az unokák, a többi pedig megy a süteményekbe. Sajnos, idén jóval drágább a tyúktojás, mint tavaly. A kisebb méretűért 32, míg a nagyobbakért 38 forintot is elkérnek. A csokoládéfigurák­ból általában a jobb minőségűt választjuk, mivel ajándéknak szánjuk. Ilyenkor a kosárba ke­rül még pár palack bor és né­hány doboz sör is, a gyerekek­nek rostos üdítő, no és persze a primőr zöldségek. Ez utóbbiakat általában az ünnep előtti napon, a piacon vesszük meg, mert ott frissebb. A zöldhagyma, a hóna­pos retek, a paradicsom, a pap­rika ilyenkor már megfizethető - mondja a családfő, aki azt is el­árulja, hogy idén is családi kör­ben ünnepelnek. Hazavárják a gyerekeket, unokákat, akik a tavaszi szünetre is a nagyszü­lőknél maradnak. Az egyik nagymúltú, mi­nőségi portékát árusító egri hentesüzletben arra hívják fel a figyelmünket, hogy a sonka vásárláskor nem árt néhány arany szabályt szem előtt tar­tani. Régi igazság, hogy olcsó húsnak híg a leve. Bár az utób­bi években jóval szigorúbban ellenőrzik az élelmiszerek mi­nőségét a fogyasztóvédők, a vá­­kumcsomagolású, gyorspácban készült sonkafélék okozhatnak meglepetést a vásárlónak. Csak a felbontáskor szembesülünk azzal például, hogy a szalonna­réteg aránytalanul nagyobb a húsnál. Igaz, ennek a termék­nek az ára kíméletes, hiszen ki­lójához már 900 forintért is hoz­zájutunk, ám az íze meg sem sem közelíti a parasztsonkáét. A hagyományos paraszt­sonkát, lapockát, füstölt tarját szakértők szerint legalább 8-9 hétig érlelik. A hús általában hat hétig áll a sóban, ezután újabb három hétig füstölik, ér­lelik. Ennek az árát megkérik a hentesnél, hiszen a kilója 1600- 1800 forinttól indul. Láttunk kiváló minőségű tiroli sonkát is, amelynek kilóját 2500 fo­rintért mérik. A hagyományos magyar parasztsonka kilója a megbízható hentesnél 1600 forint körül kapható. A tojásokért átlagosan 10-15 százalékkal többet kell fizetni a tavalyinál, nagyságtól függő­en 32-40 forintot kérnek értük. Az édességfronton is gazdag a választék, ám a körültekintés a vásárlás előtt itt is tanácsos. Csokitojást találtunk már hat­van forintért is, ez azonban igazi csokoládét alig tartalmaz. A kakaós tejmassza legfeljebb dekorációnak, vagy tortabevo­­nónak jó. A címkét ezeknél a termékeknél is érdemes alapo­san megnézni. A jó sonkát meg kell fizetni ünnepi készülődés A tavalyinál némileg drágábbak a húsvét kellékei A húsvéti ünneplés elmaradhatatlan kellékei, a nyulak, tojások, virágkosarak is megjelentek már a piacokon. Képünk az egri piaccsarnokban készült. Élelmiszerárak húsvét előtt (Heves megye, Ft) « Az állatvédők azt kérik, ne vegyünk élő ajándékot az állatvédők ilyenkor rend­szeresen felhívják a figyelmet: lehetőleg ne vásároljunk élő ajándékokat. A piacokon már száz forinttól kapható kiscsibe vagy nyuszi. Egy kedves kis nyúl, vagy egy pihés kiscsibe a hétköznapokban­­ az állandó gondoskodás, a költségek miatt - teherré válhat. A felelőtlenül megvásárolt élő ajándék az ün­nepeket követően gyakran ke­rül utcára, menhelyre, kukába. Az állatok érezni, örülni, szen­vedni, éhen halni képes élőlé­nyek. Tartásuk felelősséggel jár, nem lehet játékszerként a polc­ra dobni őket. Ha élő játszótárs­ra vágyik a kicsi, vigyük el az állatkertbe, ahol megsimogat­hatja, közelebbről megismerhe­ti az élőlényeket. Élményekkel teli családi nap heves A közösségépítés jegyében szervezték a programot A közösségépítés jegyében ren­deztek családi napot a hevesiek­nek nemrégiben a művelődési központban. Kovács Gyula edző a gyermekeket játékos vetél­kedőkkel, csapatversenyekkel mozgatta meg. A fiatalokat arc­festők és kézművesek is várták, illetve a rendezvény vendége volt dr. Vekerdy Tamás szakpszi­chológus, akivel a kamaszkori problémákról beszélgethettek az érdeklődő szülők. Jakab Ti­bor természetfotós szakmai gya­korlattal egybekötött interaktív foglalkozással és természet­­film-vetítéssel szórakoztatta az ifjúságot. Az eseménydús napot a Babszem Jankó Gyermekszín­ház mesejátéka zárta. ■ SZ. E: Terápiás kutyákkal is találkozhattak a résztvevők Hevesen 4*4í 2015. ÁPRILIS 1., SZERDA 1 PERCES INTERJÚ Tovább szépül a siroki vár sírokban a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ munkatársai a mi­nap nyílt fórumon egyeztet­tek a lakossággal. „A siroki vár felújításának hatásai és tapasztalatai siroki szem­mel” című programról Tuza Gábor polgármestert kér­deztük. - Milyen szándékkal hívták életre a rendezvényt? - A Forster Központ kép­viselői olyan sirokiakkal egyeztettek, akik főként idegenforgalommal, ven­déglátással foglalkoznak, de jelen voltak a helyi ci­vilek is. A fő téma az volt, hogy a vár felújításával kapcsolatos hatástanul­mányban foglaltak men­­nyiben esnek egybe a siro­­kiak véleményével, illetve milyen fellendülést hozott a helyben élőknek a beru­házás. Elhangzott, hogy az eredeti tervekben megjelölt évi hatvanezer látogató irreális célnak bizonyult. Jelenleg 35-40 ezer érdek­lődővel számolhatunk. - A sirokiak megfogalmaz­ták, hogy a jövőben örülné­nek annak, ha a központ rendszeresen tájékoztatná a tervekről a helyben élőket, s ily módon szorosabbá vál­hatna az együttműködés... - Valóban többen is ki­fogásolták az információk, s az egyeztetések hiányát, így a találkozó azzal az ígérettel zárult, hogy a jö­vőben a központban na­gyobb figyelmet fordítanak a helyiek véleményére, építő jellegű javaslataira. Az is elhangzott, hogy idén júniusig 35 millió forintos ráfordítással látogathatóvá válik a felső vár, s a kaza­maták is. (B. K.) Két fegyőrbe rúgott bele a rab erőszak Az ügyészség vádat emelt az egri fogvatartott ellen • Folytatás az 1. oldalról Az elítélt az íróeszközzel ha­donászott, és csakis többszö­ri felszólítás után tette azt le. Ezután újabb engedetlenség következett: bár az őrség uta­sította rá, ő sehogyan sem volt hajlandó kimenni a cellájából. Ehelyett elkezdte ledobálni magáról a ruháit. Két bünte­tés-végrehajtási felügyelő ezt követően megpróbálta elvezet­ni a dühöngő rabot, aki azon­ban ellenállt.­­ „Ezt kapjátok ki!” - rikkan­totta váratlanul a fogva tartott, majd egy gyors mozdulattal fe­jen rúgta az egyik fegyőrt, aki emiatt az arcán és a fülén szen­vedett el sérüléseket. Ezután a mind vadabbá váló börtönlakó belerúgott a társa segítségére siető másik felügyelőbe is, akit a térdén talált el, zúzódásos sebeket okozva neki. Az őrség végül csak testi kényszer al­kalmazásával tudta megfékez­ni a már-már őrjöngő elítéltet. A fegyintézeti felügyelők a vádhatóság megfogalmazása értelmében fegyveres rend­védelmi szerv állományába tartoznak, éppen ezért szol­gálatteljesítés közben hivata­los személyeknek számítanak jogi szempontból. Mindezen előírások és a nyomozás során feltárt bizonyítékok alapján az Egri Járási Ügyészség hiva­talos személy elleni erőszak bűntettének elkövetésével vá­dolja az agresszív fogva tartot­tat. A vádhatóság a napokban benyújtott vádiratában azt in­dítványozza, hogy az eljáró bí­róság a vádlottal szemben bör­tönben végrehajtandó szabad­ságvesztés-büntetést szabjon ki, egyúttal pedig zárja ki őt a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből. Kéri azt is az ügyészség, hogy a terheltet tilt­sák el határozott időtartamra a közügyek gyakorlásától, vala­mint kötelezzék őt a bűnügyi költség megfizetésére is. Az ügyben első fokon az Egri Járásbíróság hoz dön­tést. ■ SZ. Z.

Next