Heves Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-01 / 204. szám
2015. SZEPTEMBER 1., KEDD Szükség van-e arra, hogy az elítéltek tanuljanak? Milyen oktatást kapnak a fogvatartottak? Miért fontos a képzésük, hogyan zajlik ez? Juhász Attilával, a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokával beszélgettünk. Mazurka Zita Zita.mazurka@mediaworks.hu EGER Felvették az egri Eszterházy Károly Főiskola tanárképző szakára a 12 év szabadságvesztésre ítélt T. Adriennt. A lányt emberölésért ítélték el a hét éve egy társával elkövetett brutális gyilkosság miatt. Az ítélete harmadolódik: 12 évet kapott, de mivel már 2008 óta előzetes letartóztatásban van, két évet kell még a rácsok mögött töltenie a kalocsai női börtönben. A jó hírt ügyvédjével osztotta meg egy levélben, s dr. Kamarás Péter az egyik országos napilapban nyilatkozva elmondta, hogy mindig örül, ha egy elítélt eltökélten új életet kíván kezdeni a rácsok mögött. A Hírlap úgy tudja, a felsőfokú tanulmányainak elkezdése miatt átkerülhet a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe. Az információ a heol.hu közösségi oldalán is erős indulatokat váltott ki olvasóinkból. Többen sokkolónak nevezték a hírt, más szerint hihetetlen, hogy felsőoktatási intézménybe járhat egy elítélt. Egyikük azt írta: és ki fizeti a községeket?? Drogos gyilkos fogja tanítani a jövő generációját?? Tudom... tudom... most jön majd a „mindenkinek kell egy második esély” duma..., de azért mindennek van határa!!! Többen kérdezték: És hogy folyik a vizsgáztatás? Odahívják a vizsgáztató tanárokat a börtönbe? Az adófizetők, a mi pénzünkön? Juhász Attilát, az egri börtön parancsnokát kérdeztük: milyen oktatást kapnak a fogvatartottak, miért fontos a képzésük, hogyan zajlik ez? Amikor valaki bekerül a börtönbe, az kudarc az egyénnek, a családjának, a barátainak, az egész társadalomnak - vallja a bv. ezredes. - Ha egy elítéltnek nincs semmilyen végzettsége, szakmája, akkor nehezebben helyezkedik el, illeszkedik vissza a társadalomba. A mi egyik fő célunk a reintegráció, ezért tartjuk fontosnak, hogy kapjanak oktatást a fogvatartottak. A visszailleszkedés segítésében nagyon fontos, hogy valamennyi társadalmi szereplő részt vegyen, a család, a barátok és a társadalom is. Az egri intézményben nem folytatunk alapfokú oktatást, egy uniós támogatású szelektív hulladékkezelő képzésünk zajlik 20 női rabbal. A képzéseink elindítása előtt felmérjük a hiányszakmákat annak érdekében, hogy olyan oktatást tudjunk adni, ami használható a mindennapokban. A korábbi parkgondozói képzésünk kapcsán olyan visszajelzést kaptunk, hogy többüknek sikerült kint munkát találnia a börtönben elsajátított szakmával. Most nincs felsőfokú tanulmányokat folytató elítéltünk, de tavaly volt egy, aki egyéni tanrenddel elhagyhatta az intézményt oktatás céljából. Az összes előírt követelménynek meg kell ilyenkor felelnie, hogy kiengedjük: vizsgáljuk a bűncselekménye súlyát, azt is, hogyan viselkedik az intézeten belül, veszélyeztetné-e a közbiztonságot. Mindent elkövetünk, hogy nullára csökkentsük az intézet elhagyásával járó kockázatot - közölte a parancsnok. Amikor a költségekről kérdeztük, ekképpen válaszolt:.Semmiképpen nem ablakon kidobott pénzről van szó. Hosszú távon ugyanis megtérül az oktatásra fordított összeg, hiszen ha el tudnak helyezkedni a börtönből kikerülők, és sikeres a reintegrációjuk, jelentős összeget lehet megtakarítani egy esetleges büntetőeljárás költségein. S azzal, hogy munkába állnak, maguk is adófizetők lesznek. Ehhez azonban mindenkinek a támogatására szükség van. A Börtön a városért programot is azért kezdtük el, hogy a városban élők is lássák: az elítéltek között is vannak értékes emberek, akik tudnak, akarnak dolgozni. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától megtudtuk, hogy a tanuláshoz való jog az elítélteket is megilleti, évente 40-50 fogvatartott kezd felsőfokú tanulmányokba. Új életet kezdhetnek, kellő hittel Az egri börtönben jelenleg részmunkaidős lelkész is dolgozik, aki lelki támogatást nyújt az elítélteknek - tudta meg a Hírlap. Az épületben tizenöt esztendeje, 2000-ben börtönkápolna is épült, ahol a fogvatartottak egyénileg imádkozhatnak, de itt tartják nekik a hittanórákat is. Az egri női letöltőházban minden felekezetnek segítséget nyújtanak vallásának a gyakorlásához. Missziós csoportok is járnak az intézetbe. Nemrégiben egy másik börtönből érkezett rabok mesélték el saját tapasztalataikat, illetve legközelebb pedig egy már szabadult tér majd vissza, hogy elmondja: hogyan állta meg a helyét és milyen módon sikerült újjáépítenie az életét. MEGYEI KÖRKÉP B Elítélt előítélet Mazurka Zita Zita.mazurka@mediaworks.hu Emlékszem, amikor először jártam a börtönben, a parancsnokkal, egy őrrel és egy női elítélttel beszélgettem. Napokkal előtte bennem volt a félsz, hogy mi vár rám odabent. Előítéletekkel telve mentem be. Azt sugallják a filmek, a híradások, hogy a börtön veszélyes, agresszív hely, ahol a rabok kiabálnak, verekednek és káosz uralkodik, így az a kép élt bennem, hogy ez fogad majd. Belépve az épületbe megtapasztaltam, hogy az egri börtön egyáltalán nem ilyen. A kapun túl fegyelem, rend, rendszer és kiszámíthatóság van. Mindenki tudja és végzi a dolgát. S nemcsak a cellákban, a folyosókon van rend, hanem a bent dolgozók szemlélete is rendben van. Csak erről keveset hallani. Talán ezért tűnik oly misztikus világnak kívülről. Egyébként az is, csak nem abban az értelemben, ahogyan azt a nagy többség gondolja. Nem éheztetik a rabokat, nincsenek állandó összetűzések, folyamatos fenyítések. Hiába szeretnék sokan. Igen, a fogvatartottak kapnak ételt, vannak ágyak, van tévé, a rabok dolgoznak, képzésekre járhatnak a bv-intézetben, van kápolnájuk, ahol imádkozhatnak. S szükségük is van rá. A hangsúly legyen a megelőzésen, a bűnt büntetés kövesse, vallom. Ám nem mindegy, hogy a szankciót milyen körülmények között töltik. Ha mit sem változtat rajta a börtön, ha ugyanolyan állapotban szabadul, mint ahogy bekerült, akkor újra és újra elkövet valamilyen bűntényt, s újra bekerül a rácsok mögé. A bv-intézetben dolgozók feladata nagy: jobbá tehetik a világot. S ebben mi is segíthetünk. Tegyük félre az előítéleteinket és tegyünk (mert tehetünk) mi is! A kapun túl fegyelem, rend, kiszámíthatóság van. ü Rendőrintelmek az iskolakezdésre HEVES MEGYE A tanévkezdet miatt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott figyelmet kér az autósoktól az utakon, főleg az óvodák és iskolák közelében. A balesetek nagy hányada a figyelmetlenségből adódik, ezért a hatóság kéri az autókkal közlekedőket, hogy menet közben csak a vezetésre figyeljenek, a telefonálást, SMS-írást, internetböngészést mellőzzék. Fontos, hogy a szülők gyermekeikkel az iskolakezdés előtt beszéljék meg a közlekedési előírásokat, tervezzék meg, járják be a legbiztonságosabb útvonalat. Az egyedül iskolába igyekvő gyermeket emlékeztetni kell, ne térjen el a szokásos útvonaltól, idegenekkel kapcsolatot ne létesítsen, ismerősök autójába is csak akkor szálljon be, ha azt előzetesen megbeszélte szüleivel. T. M. Összefogtak a helyi muzsikusok HEVES Amatőr helyi művészek előadásában láthatták a minap az érdeklődők az István, a király című rockopera dalait. A produkciót vastapssal kísérte a publikum. A hevesi bemutató ötvözte a populáris zenei előadók és a keményebb rockerek produkcióit, hisz’ Fodorné Nagy Judit, Lóié Adrienn és Réti János, a Sarkifény előadói, Kisné Kertész Gabriella, Szatkári Réka, Tóth Miklós és Lóié Mihály együtt lépett színpadra az Anonym Rock Band két tagjával, Bagdi Attilával és Bagdi Szabolccsal, s a Bad Sector-os Berta Péterrel, aki szintén a rockzenészek táborát erősíti. A megvalósulásához nagyban hozzájárult Balláné Fülöp Márta. Az István szerepében látott Tóth Miklós elmondta: élvezték a közös munkát, egymásra odafigyelve tudtak dolgozni. SZ. E. Az ország különböző településeiről érkezett népdalegyüttesek léptek fel az egri megméretésen Aranypáva nagydíjas a gyöngyöstarjáni kör EGER Bármilyen stílusú zenét is kedveljen a magyar ember, ha népzenét hall, akkor bizonyára megmozdul valami a lelkében. Ez bizonyosodott be az elmúlt hét végén az Egri Kulturális és Művészeti Központ, valamint a KÓTA, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége szervezésében megrendezett XIX. Egri Népzenei Gálán is. Nem véletlen, hogy az esemény helyszínein, a Bartakovics Béla Közösségi Házban és a Márai Látogatóközpontban Kodály Zoltán és Bartók Béla portréja függött a színpad felett. Kodály Zoltán 1905 nyarán népdalgyűjtő útra indult az akkori Észak-Magyarországon. Kincsekre bukkant az ország peremvidékein, s hetvenéves koráig több ezer dallamot rögzített. A gyűjtemény egyik nagy eredménye a Magyar népdalok énekhangra és zongorára című mű - a dallamok felét Kodály, másik felét Bartók kísérte zongorán. Mindketten sokat tettek a magyar népzenéért, s azért, hogy az utókor ápolni is tudja ezeket a hagyományokat. E tradíciókat hivatott továbbvinni az Egri Népzenei Gála is, amelyet immár tizenkilencedik alkalommal tartottak. A gála célja az értékteremtés és értékmegőrzés, emellett létezik egy szakmai minősítési rendszer is. Térségi, országos rendezvényeket tartanak, valamint az Aranypáva Nagydíjasok részt vehetnek az évente egyszer megrendezendő gálán. Az Egri Népzenei Gála is aranypávás esemény - nyilatkozta a Hírlapnak lapzártánk után Bimbó Zoltán főszervező. Hozzátette: - A népzenei fesztivál az egész országot érintő program, amelyen magyar és nemzetiségi népzenei együttesek mutatkoznak be. Az eseményen szaktekintélyekből álló zsűri kísérte figyelemmel az együttesek produkcióit. A fesztivál fontos részei a szombat délutáni és esti szakmai előadások, amelyek fő célja a hagyományos népzenei ismeretek továbbadásán túl, hogy az együttesek és vezetőik közművelődési információkkal is bővítsék tudásukat. A fesztivál második napján színes gálaműsor zárta a rendezvényt, amelyről rádiófelvétel is készül. A fesztivál első napja a Szépasszony-völgyben található Márai Látogatóközpontban zajlott, míg vasárnap a Bartakovics Béla Közösségi Házban léptek fel az előadók. A vasárnapi döntő alapján a következő együttesek részesültek Aranypáva Nagydíjban: a Gyöngyöstarjáni Pávakor, a Kakucsi Népdalkor és Borvirág Együttes, a Konyári Pávakor, s a Törő Gábor Hagyományőrző Együttes. V. M. Az Aranypáva Nagydíj egyik nyertese, a Gyöngyöstarjáni Pávakör t