Heves Megyei Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-05 / 105. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Hogyan vezessünk kisvállalatot? Kisvállalat gazdaságtan címmel jelent meg a Líceum Kiadónál Papanek Gábornak, az Eszterházy Károly Főiskola professzor emeritusának könyve. A mű a magyar gazdaságban a munkahelyek csaknem kétharmadát kínáló kisvállalatok vezetésének fő tudnivalóit foglalja össze. A kiadvány olvasása - azon túl, hogy a szakos hallgatók számára jegyzet - mindenkinek ajánlható, aki érdeklődik a vállalati gazdálkodás iránt. S. S. Műfüves „grund” épült SZILVÁSVÁRAD Kedden megtörtént a községben a műfüves focipálya műszaki átadás-átvétele. Az önkormányzat 2015-ben nyújtott be pályázatot a Magyar Labdarúgó Szövetség Országos Pályaépítési Programjában. A helyhatóság célja az volt, hogy az iskola tornatermének szomszédságában egy 12x24 méteres (grund méretű) létesítmény jöjjön létre, segítve a helyi sportegyesület labdarúgóit, a Jókai Mór Általános Iskola tanulóinak Bozsik Programban való részvételét. A beruházás teljes költsége közel 14 millió forint volt. S.S. Aszfaltozásért lobbizik Közmeghallgatást tartottak a közelmúltban a faluban. Az eseménynek illusztris vendége is volt Szabó Zsolt államtitkár személyében. A térség országgyűlési képviselője hozzászólásában arról is tájékoztatta a jelen lévő zagyvaszántóiakat, hogy a település számára elérhető fejlesztésekért lobbizik. Ezek sorában említette a Selyp-Apc útvonal régóta esedékes újraaszfaltozását, a Művelődési Ház és a községháza, illetve az egyházi fenntartású helyi általános iskola energetikai rendbetételét. S. S. Egyre több „rácsos kapu" záródik be a megyeszékhely belvárosában. Némelyik nemcsak éjszakára, hanem napközben is. Olvasóink nehezményezik is ezt. Az önkormányzat szerint azonban a lakók kérik, illetve a város szívében olyan átalakításokat terveznek, amelyek sétánypark jellegűvé teszik a belvárost. Sike Sándor sandor.siker@mediaworks.partner.hu EGER A Bajcsy-Zsilinszky utca 3. szám alatt található átjáró volt az első, amely látványban is feltűnően lezárattatott a megyeszékhely belvárosában. Akik ritkábban fordultak meg a környéken, azok nem igazán értették, mire jó ez a vélhetően költséges megoldás, hiszen az udvarbelsőt ezzel nem zárták el a gyalogosoktól, csak a kapualját. Az udvarba a Bajcsyról további három helyen és más utcákról is be lehet még jutni. Olvasónk, S. Melinda viszont pontosan tudja, mi váltotta ki az ott élők kérését, hiszen a nagymamája abban a háztömbben lakott, rendszeresen látogatta is őt. Elmondása szerint hajléktalanok vertek tanyát ott hosszú ideje. Feltehetően azért, mert az akkor még a Bajcsyn működő telefonszolgáltatói iroda berendezéseiből a kapualjnak alig nevezhető „alagútszerűség” irányába távozott a fűtőberendezések melege. Tény, hogy melegebb volt ebben a zugban, mint máshol a közterületeken, de a bűz is kibírhatatlan volt. Vizelet-, időnként hányásnyomok árulkodtak az utcán élők nehéz sorsáról. Megértem, hogy a lakók kezdeményezték a lezárást - fogalmazott a fiatalasszony. A Hírlap is utánajárt, és egy - tavaly novemberben el is fogadott - közgyűlési előterjesztésből megtudta: több olyan belvárosi udvarba vezető kapubejáró van, amelyen a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban nincs átjárási szolgalmi jog bejegyezve. Az átjárási szolgalmi joggal terhelt társasházak közül pedig néhány lakói már kérelmezték is a kapualjuk zárhatóságát. Köztük találtuk az említett Bajcsy 3.-at, de kérték továbbá a Bajcsy-Zsilinszky utca 17. és 1., a Dobó tér 1., és 9., az Érsek utca 8., a Széchenyi utca 2., valamint a Zalár utca 5-7. szám alatt élők is a lezárást. Ugyanebben az előterjesztésben szerepelt a Zalár utca 5-7 szám alatti ingatlan - az Evat-székház - ügye. Ezt két igen keskeny átjáró is keresztezte, amelyek a belvárosi udvart és a Zalár utcát kötötték össze. Népszerű volt, sokan használták, mert utakat rövidítettek le például a Dobó tér és a Széchenyi utca között. Az ingatlan tulajdoni lapján azonban mindössze egy 7 négyzetméteres gyalog átjárási szolgalmi jog szerepel, s ez csak az egyik átjárót jelenti. A szolgalmi joggal nem terheltet viszont az Evat Zrt. tavaly mindkét végén rácsos kapuval lezárta. Kaptunk jelzést az Érsekudvar lezárására is. Az észrevételre Zentai László, az önkormányzat médiareferense elmondta, hogy ez a terület nem a város tulajdonában áll, hanem az érsekséghez tartozik. Az udvar korábban valóban nyitva állt a közforgalom előtt, ám az Érseki Vagyonkezelő Központ saját kompetenciájában lezárta a területet. A város számára fontos, hogy a megújult, turisztikai látogatóközpontként üzemelő Érseki Palota udvara megnyílt a nagyközönség előtt, így Eger egy igazán elegáns, új színfolttal gazdagodott - tette hozzá a médiareferens, aki kérdésünkre elmondta azt is, hogy az udvarokkal kapcsolatban szakmai koncepció kidolgozásán munkálkodnak, ami az úgynevezett „zöld város projekthez” kapcsolódik. A koncepció „előszeleként” fogadta el a közgyűlés a már említett előterjesztést novemberben. Habis László polgármester is reagált a felvetéseinkre. Elmondta, hogy a magáningatlanoknál egy sor kérdést tisztázásra vár, rendezni, harmonizálni kell az érdekeket például a közbiztonsági, a köztisztasági és egyéb feltételeknek megfelelően. A célunk az, hogy a belvárosi udvarokban nőhessen a zöldfelület és ne nagy, zárt aszfalt felületek legyenek, hanem a sétány-park jelleg felé haladjunk a városfejlesztésben. A megújulásban terveink szerint az Erzsébet udvar kerül majd a fókuszba - közölte. Eger belvárosában gyönyörű belső udvarok szolgálják az itt élőket. Más kérdés, hogy ■[ időnként kerülni kell majd a bejutáshoz. j; jö Indokok, amikkel a lezárást kérték Több megkeresés érkezett a hivatalhoz a belvárosi belső udvarok, tömbbelsők kapubejáróinak lezárása érdekében. A kérelmek indokai hasonlóak: a társasházak kapualjai sorozatos rongálásnak vannak kitéve, hajléktalanok búvóhelyei és fiatalok randalírozásának helyszínei, ami zavarja a lakók éjszakai nyugalmát, s a kapualjak tisztán tartását szinte lehetetlenné teszi. Elsőként a Bajcsy-Zsilinszky utca 3. alatti társasház kérelmére a társasház kapualjának lezárásához járult hozzá a város belső irodai egyeztetéseket követően. Azóta a rácsos kapuk az Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával állnak. Gyermekintézményt vezet májustól a fürdőhelyéről jól ismert község polgármestere Óvodát menthet a pályamódosítással Május 1-jétől immár hivatalosan is Zagyva Ferencné községi polgármester vezeti a helyi Napközi Otthonos Óvodát. A településen jártunkkor ugyancsak meglepődtünk, amikor a falu első embere óvodásokat sétáltatott a helység egyik utcáján. Kiderült, hogy hiába írtak ki kötelezően pályázatot óvodapedagógus állásra, sajnos nem akadt rá jelentkező. Miután Juhász Lászlóné, a korábbi vezető negyven év munkaviszony után idén május végén nyugdíjba vonul, ezért az intézményben mindenképpen meg kellett oldani a szakember-utánpótlást. A bükkszékiek tudják, hogy mielőtt Zagyva Ferencné tíz évvel ezelőtt elindult a polgármesteri székért való küzdelemben, 27 esztendőn át dolgozott a helyi óvodában, intézményvezetőként. Egy évtizede ismerősei, tisztelői kérésére jelöltette magát, s győzelmet aratott. Az elmúlt években sok minden történt a fürdőfaluban. Megszépült, megújult számos közintézmény, köztük a népszerű helyi termálfürdő, idén pedig az óvoda épületét szeretnék korszerűsíteni. Zagyva Ferencné érdeklődésünkre elmondta, bár félig-meddig kényszermegoldás ez a pályamódosítás, mégis nagyon boldog, hogy újra gyermekek között dolgozhat, a tanult szakmájában. Arra a kérdésre, hogy miként egyeztethető össze az óvoda, illetve a falu irányítása, úgy válaszolt, hogy megoldható a két feladat. Reggel a hivatalban kezd a napi rutinteendőkkel, az óvodai munka után pedig estig az önkormányzati teendőkkel foglalkozik. Úgy gondolja, hogy bár több lesz a munkája, a nyugdíjig hátralévő két évben megbirkózik a feladattal. Egyelőre az a legfontosabb, hogy az óvoda működőképes maradjon addig, amíg meg nem érkezik a jelenleg még tanuló, fiatal óvodapedagógus, aki átveheti majd a stafétát. B. K. Régi-új szerepben Zagyva Ferencné: óvodát és falut is irányít 2016. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK Az üzem még működik, s erre nagyon büszkék TARNABOD Tízéves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Elektronikai Bontóüzeme Tarnabodon. Ez volt az első olyan máltai szervezet, amelyet kifejezetten munkahelyteremtő szándékkal hozott létre a szolgálat. A tarnabodi modellprogramban annak idején kulcsfontosságú volt a helyi foglalkoztatás megteremtése, amely értékteremtő munkához és tervezhető jövedelemhez juttatta az érintett majdnem 30 családot az istállóból kialakított üzemben. Vecsei Miklós, a szeretetszolgálat alelnöke felidézte, milyen indulatokat kavart a Befogadó Falu program híre az országban. - Tizenkét esztendő telt el azóta, hogy első alkalommal megérkeztünk Tarnabodra. Még felsorolni is nehéz, mi minden történt azóta... Reggelente kisbuszt indítottunk a legközelebbi vasútállomásra a hiányzó járatok pótlására, majd tanulni kezdtünk a gyerekekkel, aztán játszóházzá alakítottuk a kocsmát, később átvettük az óvodát és az iskolát. Az elektronikai bontóüzem különleges kihívás volt. Büszkék vagyunk, hogy az üzem ma is megvan, és működik. A céltalansággal együtt járó nyomor mára szegénységgé enyhült, olyan szegénységgé, amiben az embereknek céljaik vannak - mondta Vecsei Miklós. SZ. E. Kevesebb támogatást a Kepesnek! EGER „A Jobbik beszámolója az egri közgyűlésről” címmel tartott sajtótájékoztatót Bognár Ignác önkormányzati képviselő a minap. A hagyományos, a közgyűlés értékelőjéről szóló tájékoztatón a képviselő elmondta: nem ért egyet azzal, hogy a közgyűlés kitüntetésben részesítse egy korábban aktív tagját. Bognár Ignác kifejtette továbbá: nem támogatja azt azt az előterjesztést sem, amely az egri Kepes György Kulturális és Művészeti Központ támogatását foglalja magában. - Véleményem szerint az ötször 5 millió forint támogatás helyett elég lenne ötször fél millió forint is - nyilatkozta a képviselő. M. A. Eger lesz középpontban Budapesten EGER, BUDAPEST Eger másképp címmel fotóművészeti kiállítás nyílik a fővárosban május 7-én 16 órától az egri születésű Székely Gábor lakásgalériájában. Orbók Ildikó budapesti fotóművész fotói révén az Egerbe érkező szemével, míg Teleki Klári fotógrafikáival Egerben élőként - mindketten különleges látásmóddal - mutatják be a megyeszékhelyet. A kiállítást a szintén egri születésű Angyal Mária művészettörténész nyitja meg, közreműködik Gál Éva előadóművész, képzőművész, s az egerszalóki St. Andrea Pincészet boraival koccintanak a megjelentek. A fővárosi tárlat május 27-ig tekinthető meg. V. M.