Heves Megyei Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
2016. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ * 11 N m. Belő- X i MEGYEI KÖRKÉP 3 A Dobroda prímásától tanulhatnak a zeneiskolások Roncsmazsolák A népzene az élete Ifjú kora ellenére már most tanítja a fiatalabbakat, a hitvallása pedig az, akkor lesz a legboldogabb az életben, ha látni fogja, hogy tanítványai hasznosítani tudják, amit tőle tanultak. Ifjabb Gelencsér Jánossal, a Farkas Ferenc Zeneiskola népi hegedű, nagybőgő oktatójával, a Dobroda zenekar prímásával beszélgettünk. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu EGER, SALGÓTARJÁN Csak 24 esztendős, sok kortársa még talán elképzelni sem tudja, milyen az, dolgozni. Mégpedig olyan munkát, amit szeretettel is végeznek. Ám ifj. Gelencsér Jánosnak mindez megadatott, számára a zene és a zenetanítás nem munka, hanem az élete. Jánossal egy hétköznap délután találkoztunk Egerben. Akkor végzett a Farkas Ferenc Zeneiskolában, hiába dübörög a nyári szünet, a növendékekkel ilyenkor is foglalkozni kell, mert hajlamosak felejteni - említette, majd a hátára vette a hegedűtokot, a nyakába pedig a várost, és társalogtunk. Megtudtuk: már 7 éves kora óta zenél, „belenevelődött”, ugyanis az édesapja szintén zenész, együtt jártak a fellépésekre. Idősebb Gelencsér János brácsán játszik közösen alapított zenekarukban, a hattagú Dobrodában, aminek már igen jó híre van a környéken. Nemcsak néptáncegyüttesek kísérőzenekaraként lépnek fel, hanem rengeteg önálló koncertet is adnak: az előző héten például a Művészetek Völgyében szóra Ifj. Gelencsér Jánost idén harmadik éve jelölik Nógrád me gyében Junior Prima-díjra, de ezen kívül számos elismeréssel büszkélkedhet még: 2011- ben és 2015-ben a kecskeméti prímásversenyen 3. helyezéseket ért el, 2014-ben a balatonfüredi Anna-bál prímásversenyén 4. helyen végzett, idén pedig ugyanitt különdíjoztattak és Balassagyarmaton, a Palóc Hagyományéltető Napon. Nem volt ez mindig így: 2007-ben alakultunk, azóta sok átalakuláson ment át a csapat. Hosszú munka eredményeként én lettem a prímás, és kezembe vettem a zenekar menedzselését is. Az első évben 30 fellépésünk volt, mára ez a szám eléri a 100-at, 120-at is. Most már ebből élünk, hogy zenélünk, nincs mellékes, és jót kapott. Tervei szerint Egerben szeretne élni, és fellendíteni a népzenélést, de addig is, míg ezt a célját eléri, újabb és újabb feladatokat visz véghez: jelenleg például a matyó tájegység zenei múltját kutatja, ami idáig csak kottákban volt fellelhető, most viszont a Dobroda lemezt készít belőle. Azt reméli. ..nagyot szól majd”, a muzsikálás sem mellékes. A Dobroda egy csiszolatlan gyémánt volt, és egyre szebben fénylik - mondta büszkén. Joggal. Jánosnak, édesapján kívül, négy nagy mestere volt: a salgótarjáni zeneiskolában Fodor Sándortól sajátította el a klasszikus hegedülést, ami jó alapot adott a népzenéhez. - Mindig hálás leszek neki, mert klasszikus alapok nélkül nem lehet jól zenélni. Utána Hrúz Déneshez, a Dűvő együttes prímásához kerültem, aki megszerettette velem a népzenét, majd Szabó Istvánhoz, a helyi cigányprímáshoz is jártam. Tőle tanultam meg a zenei alázatot, a stílust. Mindhárman meghatározó személyei voltak a zenei tanulmányaimnak. Továbbá említeném még Hrúz Szabolcsot, akinél brácsázni tanulhattam. Belőlük ötvöződtem én - summázta. Már 2010-et írtunk, mikor az ifjú zenész felvételizett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahová elsőre felvették. Három év alatt elvégezte a népi hegedű alapszakot, a mesterképzést idén fejezte be, de folytatja: újabb álmát szeretné megvalósítani, jelentkezett a cimbalmos mesterképzésre is. Ezt a hangszert Balogh Kálmán kedveltette meg vele, aki mostanra nemcsak tanára a fiatalembernek, hanem kollégája is, hisz’ két éve együtt zenélnek a Dobrodában. Ráadásul egy egri beugró szerepléssel kezdődött az egész, mikor a Lajtha László Néptáncegyüttest kellett kísérniük, és Jánosnak utolsó reménye volt a cimbalomművész, aki akadékoskodás nélkül vállalta a közös muzsikálást. Azóta már mindig együtt lépnek színpadra. Tavaly pedig ajánlással bekerült a Farkas Ferenc Zeneiskola oktatói közé, Gyura Fanninak köszönhetően: mostanra nyolc diákok tanít hegedülni, egyet pedig bőgőzni. Azt vallja: szeretné, ha a növendékei tudnák hasznosítani azt, amit tőle tanulnak, mert ő akkor lesz a legelégedettebb és legboldogabb, ha azt látja, a tanulók viszik majd valamire és megszeretik a hangszert, a zenét. Az Anna-bál különdíjas prím m I Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu Négy ember és egy eb szorult egy kocsironcsba az M3-as sztrádán Füzesabony közelében, ahol két személyautó és egy teherjármű karambolozott. Öten sebesültek meg, mentőhelikopter is segédkezett a sérültek kórházba juttatásában. Demjén és Egerszalók között az út menti árok volt túl vonzó egy autósnak késő este, onnan is sérülteket vittek ápolásra. Letért az útról, majd kigyulladt egy gépkocsi az M3-as Hatvanhoz közeli részén, többeket kezelnek. Csak a mostani hétvége legkevésbé kívánt eseményeiről készült ez az összefoglaló. Akár még a nagy forróság számlájára is írhatnánk a két nap baleseteit, ám A mazsoláknak kell az idei első félév statisztikája miplnhh miatt ez nem lenne helyénvaló következtetés. Az első hat hómegváltozniUk. napban ugyanis megyénk közútjain 11-gyel több karambol történt, mint tavaly hasonló időszakban, s ötvennel többen sérültek meg balesetben. Egyetlen vigasztaló (?) mutató, hogy kettővel kevesebben vesztették életüket az utakon. A közlekedés rendjéért felelősök pedig megtesznek mindent: felhívásokat fogalmaznak, videókon mutatják a veszélyeket, bemutatókat tartanak. S persze, egyre sűrítik az ellenőrzéseket, a legmodernebb technikai eszközöket vetik be a renitens járművezetők kiszűrésére, megbüntetésére. S bár vannak adatok, melyek igazolják a fáradozásukat, a tény, hogy még mindig a személykocsik sofőrjei okozzák messze a legtöbb bajt a forgalomban, arra utal: a mazsoláknak hívott autósoknak kell mielőbb pozitív irányba megváltozniuk. Nagyobb odafigyeléssel, türelemmel, kocsijuk jobb felkészítésével, a szabályok betartásával. Különben könnyen roncsok között végezhetik... Folytatódik a 21-es főút felújítása 21-ES FŐUT Tovább folytatják a kivitelezők a 21-es számú főút felújítását - derült ki azon a sajtótájékoztatón, amit a nagyszabású beruházás egyik helyszínén, a főút herédi bekötőútjánál tartottak a minap. A sajtó képviselőinek Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára, a hatvani térség fideszes országgyűlési képviselője számolt be arról, hogy összesen 15 kilométer rekonstrukcióját végzik el a közeljövőben a szakemberek a főút Heves és Nógrád megyében húzódó három szakaszán. Utalt egyúttal három szakaszon arra is, hogy a fél évtizede tartott forgalomszámlálás adatai értelmében a Nyugat-Hevest és Kelet-Nógrádot Budapesttel összekötő útszakasz igen nagy forgalmat bonyolít le, helyenként még az egyszámjegyű főutaknál is nagyobbat újítják most fel a 21-es főutat. Kitért az államtitkár a részletekre is, e szerint a napokban kezdődött el Hatvan és Lőrinci között hét kilométer felújítása, ami már azért is szükségessé vált, mert a nagy kamionforgalom tönkretette ezt a részt. Ennek a szakasznak a rekonstrukciója egyébként 8,5 milliárd, a Szurdokpüspöki és Pásztó közötti 4,5 kilométeresé 8 milliárd, a Pásztó és Mátraszőlős, illetve Tar közötti 3,7 kilométeré pedig 6,4 milliárd forintba kerül - hangzott el az ismertetőn. Várható még a Tar és Bátonyterenye közti szakasz felújítása is, ennek a kivitelezése érdekében egyelőre tart a közbeszerzési eljárás. A beruházás uniós és hazai forrásokból valósul meg. A távirati iroda kérdésére Szabó Zsolt azt is elárulta, hogy a Hatvan és Salgótarján közötti csaknem 55 kilométeres útszakasz teljes felújítása, kétsávossá bővítése a tervek szerint 2019 elejére készül el. Sz. Z. Sokan együtt ünnepelték a megyeszékhelyen az elmúlt hét végén Gárdonyi Géza születésnapját A regény nyomában jártak a próba résztvevői EGER Gárdonyi Géza, akinek életműve kibontakozása a városhoz köthető, nagyon sokat jelent az itt élők számára. Nagyon jó bizonyíték erre az, hogy a hét végén, a Dobó István Vármúzeum által szervezett születésnapi ünnepséghez sokan csatlakoztak, így tett a kis Julianna is, aki teljesítette az összes vitézi próbát. - Az íjászat volt a kedvencem, de mindent megcsináltam - mondta lelkesen a vitézzé avatás előtt. Már oklevelével a kezében beszélgettünk Szabó Zete Botonddal, akinek szintén az íjászat volt a kedvence, nem véletlenül, hiszen az édesapja íjász. Szombathelyről érkeztek a családjával Egerbe nyaralni, így a programon való részvétellel még inkább közelebb kerülhettek a város kultúrájához. A mai nap arról szólt, hogy 1552 és Gárdonyi Géza üzenetét átadhattuk a gyermekeknek. Akik ezt az öt próbából álló játékot teljesítették, azok megismerkedhettek a regénnyel, végigjárták a kiállításokat, meghatározott feladatokat teljesítve. Az íjászaton túl kicsit kémkedniük is kellett, az Ostromnapló egy részletét is olvashatták a játékos feladatok között - mesélte lapunknak Szalainé Király Júlia. Az immár felavatott vitézek a titkos alagúton át közelítették meg a Várműhelyt, ahol nemcsak bábelőadást tekinthettek meg az udvaron, de maguk is készíthettek bábokat. Délután a Gárdonyi Géza Emlékház feldíszített udvarán már az ünnepé volt a főszerep. Elsőként Berecz Mátyás igazgató köszöntötte a résztvevőket. - Törekednünk kell arra, hogy méltóak legyünk ehhez a nagy életműhöz - hangsúlyozta a direktor. Szalainé Király Júlia a torta felvágása előtt még A bor című színdarab keletkezésének történetét is elmesélte, majd felolvasta a vele azonos című novellát. Két tortát is készítettek, mindkettőn Gárdonyi Géza szerepelt. J. H. Gárdonyi Gézát ünnepelték kicsik és nagyok: az írót ábrázoló finom tortát is megkóstolhatták