Heves Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-01 / 282. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP Véget ért a tudomány ünnepe EGER Az Eszterházy Károly Egyetem számos programra várta a különböző tudományterületek iránt érdeklődő közönséget novemberben a Magyar Tudomány Ünnepén. A tudomány ünnepéből az egyetem mind a négy campusa kivette a részét, oktatási tevékenységéhez közeli előadásokkal. A rendezvénysorozat a gyöngyösi Károly Róbert Capuson zárult, ám ezen a héten Egerben még voltak olyan előadások, melyek kapcsolódtak a Tudomány Ünnepéhez. Ilyen volt egyebek mellett a Churchill és kora, vagy a nemzetközi tapasztalatcsere a tehetséggondozás területéről, illetve a nevek világát körüljáró bemutató. J. H. Múltidéző könyvbemutató EGER Ma délután öt órakor a Bródy Sándor Könyvtárba várják azokat az érdeklődőket, akik szeretnének megismerkedni Az akasztófa árnyékában című kötet szerzőivel. A Sziki Károly és Bodor Sarolta a forradalom 60. évfordulójára írták a könyvet, amelyet Dr. Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, PhD főiskolai docens ajánl az olvasók figyelmébe. A programon levetítik a székely fiúval, Antal Csabával készített rövid filmet is, aki az 1956, Heves Megye című film egyik főszereplője. Díszvendég lesz a Losoncon élő Nagy Péter, aki a filmet készítette. B. K. Rimaszombaton főznek EGER Egy héten át négy egri szakácstanuló, két szakoktató irányításával magyar étkeket készít a rimaszombati Kereskedelmi és Szolgáltatási Szakközépiskolában a Magyar Konyha Hete rendezvénysorozat keretében. A „keris" diákok tudásuk legjavát nyújtják partneriskolájukban. B. K. Különleges élménnyel lettek gazdagabbak a megyeszékhelyen tanuló középiskolás diákok. Megtapasztalták, hogyan élnek, éreznek világtalan társaik. Barta Katalin Katalin.barta@mediaworks.hu EGER Bartakovics Béla Művelődési Központ, nagyterem, délután fél egy. Kint ragyog a napsütés, az első emeleti teremben ebből azonban semmi nem érzékelhető. Az ablakok elsötétítve, csak addig égnek a lámpák, amíg a Dobó István Gimnázium diákjai előkészülnek egy előttük álló, másfél órás kalandra. Az egri fiataloknak a budapesti Vakrepülés Színjátszó Társulat hozta el az Éjszaka tapintása című darabot, amely olyan élménnyel ajándékozta meg őket, amit feltehetően életük végéig nem felejtenek el. Az érzékenyítő előadást Sallai Zoltán rendezte, s maga sem gondolta volna, hogy olyan fantasztikus produkciót hozott össze, amelynek sikere évek óta töretlen. A vak, illetve látássérült szereplők úgy vonják be világukba másfél órán át a látó közönséget, hogy örökre emlékezni fognak az élményre. A darab egy társasutazásról szól, a szereplők és a nézők is repülőszerű gépen ülnek, a mélység felé tartanak, s csupán miután elérik és megtapasztalják azt, juthatnak ismét a fény világába. Mielőtt az előadás kezdetét venné, az utazók beszállókártyát kapnak, amelyen fölhívják a figyelmüket arra, mi minden történhet, és érdekükben a szervezők miféle óvintézkedéseket tettek. A néző-utazó például nem vihet be magával semmit, illetve csak annyit, amennyi a zsebében elfér. Táskát, élesebb ékszereket a biztonságos ruhatárban kell hagyni, a telefonokat ki kell kapcsolni. Fontos, hogy mindkét kéz szabadon maradhasson. A nézők mindössze egy párnát kapnak, melyet álló helyzetben a fenekükhöz rögzítenek, azután két-három percre próbasötétséget adnak be, mely után, ha úgy gondolják, visszakozhatnak, vagyis visszatérhetnek rögtön a fénybe. A többieket a végtelen sötétség várja, az örvénylő, melyben a látó elveszti megszokott kinti biztonságát. De hogyan állunk helyt a sötétben? És hogyan találhatjuk meg önmagunkat akkor, amikor a látás biztonsága már nincs meg? A néző-utazók a fenekükhöz rögzített szivacspárnával leülnek a sötétben a földre. Vagy ha a darab úgy kívánja, fölállnak, s a segítőszalagokat megragadva, közelítenek egymás felé. Vagy táncolnak, és megint leülnek. Azokat, akik a nyomasztó sötétséget nem bírják, vagy hirtelen pánikba esnek, bármikor készségesen kivezetik. A vakszínházban tulajdonképpen színpadra nemigen van szükség, mert a szereplők hol a nézők előtt, mögött hol közöttük bukkannak fel. Ehhez persze neki is szükségük van tájékozódási pontokra. A szereplők egy része születetten vak, egy része később veszítette el a látását, így aztán más a mozgáskészségük, ám abban mindannyian megegyeznek, hogy hiába a vaksötétség, ugyanúgy mozognak, gesztikulálnak, mint a hagyományos színészek. Játszanak és átélnek, átélik ők is az utazást, közben csalódnak és szeretnek. Kíváncsiak voltunk, milyen élményekkel gazdagodtak a darab végén a nézők. A diákok kivétel nélkül nagyon hálásak voltak, hogy ilyen átélhető formában tapasztalhatták meg vak társaik életét. Hegedűs Lili, a Dobos István Gimnázium tanulója azt mondja, hihetetlen és felejthetetlen volt a produkció részesévé válni. Elmondása szerint a sötétben szinte minden érzékszerve (tapintás, szaglás, ízlelés) sokkal élesebben kezdett működni. A másik rendkívüli tapasztalata az egymásra utaltság volt. Az, hogy vigyázni kell nemcsak a saját, hanem a közelben lévő társak testi épségére. A darab látóknak szól, azoknak az embereknek, akik keresik a hétköznapjaik „meg nemlátásai“ mögött a többlettartalmat. Az élmény, amihez a teljes sötétben való megmártózás juttat bennünket, óhatatlanul a figyelmünket befelé irányítja, és a külvilág illúziók teli világából kizökkent. Ráébredhetünk arra, hogy félelmeink, érzéseink nem a látványhoz kötődnek, hanem minden bennünk ala kul ki. A vaksághoz, és általában a fogyatékossághoz való viszony átértékelődik attól a pillanattól, amikor megértjük, hogy a teljesség egy más közegben már mástól függ. TH/a >' m H" fiYnn I—I 1 r/pHr u y V-nJ \/~7 I W aj rí n aj fl p | f| f) f flI •IM fi fi í] I h ff fi r { fis TARNALELESZ Egy személygépkocsi elhagyta az úttestet és az árokba borult Tarnaleleszen, a Fedémesi úton. Az autóban ketten utaztak, a balesetben mindkét ember súlyosan megsérült, őket a mentők kórházba szállították. A pétervásárai katasztrófavédelmi őrs tűzoltóit riasztották. M. Z. Megszűnik a féledelem Az 1998-ban alakult vak fiatalok csoportja egy színházi darabot (Donáti István: Az éjszaka tapintása) ad elő időről időre a látó közönségnek, egy teljesen sötét színházi teremben. A darabon résztvevő közönség különböző megtapasztalásokon vesz részt, így a saját élményen keresztül azonosulhat - ha csak rövid időre is - a misztifikált vakság életterével. Azoknak az embereknek szól, akik szeretnének még többet megérteni a vakok különleges világából. Látónak abszolút nem ismertek egy vak képességei és korlátai, viszont életformájuk sok embert foglalkoztatnak. A produkció végén a vakoktól eszünkbe jutó szánalom, a fogyatékosságtól való félelem megszűnik. 2016. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Utcát neveznek el Kiss Péterről GYÖNGYÖS A helyi adórendelet módosításáról, pályázatokról és támogatásokról is döntött a képviselő-testülete keddi ülésén, ahol elfogadták a javaslatot a legnagyobb adózók éves ingyenes parkoló kártyájának biztosítására - tájékoztatta a Hírlapot Pifkó Tamás sajtóreferens. Az önkormányzat jövőre nem emeli a helyi adókat, de mostantól azok a 70. életévüket betöltött lakosok is részesülhetnek az adómentességben, akik egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt gyermeküknél, vagy bentlakásos otthonban laknak. A vállalkozások mostantól hárommillió forintig rendelkezhetnek a helyi iparűzési adójuk felajánlásáról. A testület elfogadta a polgármesteri hivatalban dolgozók illetmény- és béremeléséről szóló javaslatát és döntöttek három elektromos töltőberendezés kialakításának helyszínéről is. Az elektromos üzemű gépjárművek töltésére alkalmas C típusú rapidtöltőt a 3-as számú főúton található töltőállomás mögött, a Ringsted úton, a lassabb töltési időt biztosító állomások egyikét a 24-es főút mentén, a felsővárosi temető környékén, a másikat pedig a zsinagóga közelében helyezik el. A volt honvédségi laktanya területén több utcának sem volt neve. Annak a közterületnek sem, amelyről a Dr. Fejes András Sport- és Rendezvénysarnok nyílik. Ezt az utcát Kiss Péterről, a Kancsendzöngán tragikus körülmények között elhunyt gyöngyösi hegymászóról nevezték el. Döntöttek továbbá: az új laktanya építéséhez átadott területért cserébe az önkormányzat a mátrafüredi diáküdülőt, és egy beépítetlen területet kap. A grémium hozzájárult az önkormányzat rendezési tervének módosításához. Erre az Észak-kálváriaparti lakóterület bővítése, az ipari parkban tervezett fejlesztés, valamint a felsővárosi temető új kiszolgáló épületének megépítése miatt volt szükség. Az önkormányzat legfeljebb ötmillió forint értékben nyújt be pályázatot az 1956-os emlékmű és környezete helyreállítására, és a forradalom gyöngyösi szereplőinek emléket állító tábla elhelyezésére. A képviselők újabb egy évre kötöttek ellátási szerződést a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, amely így 2017-ben is vállalja a mátrafüredi idősek nappali ellátását. M. A. A Schola Medicinalis egri megalapítójára emlékeztek Vácity: a név, a múlt kötelez EGER Az idén 247 esztendeje alapított első orvosképző iskola, a Schola Medicinalis megálmodója, az egri kórház névadója, Markhot Ferenc előtt tisztelegtek emlékülésen a gyógyintézmény dolgozói szerdán. Az ülésen a kórház legrangosabb kitüntetését a Markhot Emlékérmet, melyet mindig külső szakember kap, az idén dr. Török Olga, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense, a Genetikai Tanácsadó vezetője vehette át. A Markhot Díszoklevelet idén dr. Hercska Gyula (képünkön) főorvos kapta, de Markhot Elismerő Oklevelet kaptak az országos szakmai versenyen első helyezett ápolók (Földiné Gyertyai Tímea, dr. Szabóné Kovács Andrea, Száva Dalma és Szikora Csabáné. Az ő sikerükről korábban a Hírlapban is beszámoltunk. Ugyanilyen oklevél járt dr. Condrado Moscoso főorvosnak, a hospice osztály vezetőjének. - A név és a múlt kötelez - ezekkel a szavakkal köszöntötte a kitüntetetteket dr. Vácity József főigazgató, aki kinevezéseket is bejelentett itt. A Markhot pályázat eredményét is kihirdették. Ennek részleteit heol.hu oldalunkon közöljük. G. R. Hercska Gyulának (balról) Vácity József gratulált