Heves Megyei Hírlap, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-10 / 82. szám

0 MEGYEI KÖRKÉP Eltűnőben a hagyományos nyelvhasználat Hevesben se hallani már ízes beszédet Szerencsés ember, aki vi­dékre hazatérve még moso­lyoghat egyet, mikor nagy­anyja azzal a furcsa kiejtésé­vel odaveti: „segíts, fiam, fel­szedni a gyiót”. A tömegkom­munikációs eszközök térnye­résével egy időben a tájnyelv múzeumi kinccsé avanzsált - a magnószalagokat azonban még kiállítani sem lehet. Lőrincz Rebeka szerkesztőseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE A Kárpát-meden­ce területe tíz nagyobb nyelv­járási régióra bontható, me­lyen belül tájegységenként, olykor településenként is ki­alakultak jellegzetes nyelv­­változatok.­­ Megyénk, bár nyelvjárási határon fekszik, a palócság területéhez sorol­ható: északi részein a közép­ső, a délin pedig a délkele­ti palóc dialektus érvénye­sül. Ugyancsak választóvo­nalat képez a Tisza, melyen túl már a Tisza-Körös-vidéki nyelvjárás dominál - jegyzi meg dr. Kalcsó Gyula, az Esz­HIRDETÉS­terházy Károly Egyetem főis­kolai docense, akit a megyei tájnyelv sajátosságairól fag­gattunk. - A palóc nyelvjárás mutat­ja a legszembetűnőbb eltéré­seket a ma használatos köz­nyelvhez képest. Nagyon jel­lemző az „a” helyett ajakzá­rás nélkül képzett, „á”-ba haj­ló hang ejtése, a köznyelvi „á”-t pedig már-már „ó”-ként formálják a palócok. Feltű­nő néhány mássalhangzó jé­­sített kiejtése is, például tyü­kör, gyisznó, Bangyi, de for­dítottan is előfordul ez példá­ul a hodne, hadja szavaikban - mondja a szakember. Helyesebb volna a jelenség­ről múlt időben beszélnünk, a XX. század második fele óta ugyanis hazánk tájnyelvi tér­képe szinte összemosódott - már csak a kisebb települése­ken, ott is csak az idősebb em­berek kiejtésén érzékelhetőek az adott térségre korábban egységesen jellemző nyelvi sajátosságok. - Megyénkben a legdélibb palóc településnek tartott, nép­szokásairól is híres Boldogon, és az apróbb mátrai falvak­ban él legélénkebben az egy­kori nyelvhasználat - vázolja dr. Kalcsó Gyula, hozzátéve: a hagyományok eltűnése első körben a nagyobb, urbanizá­­lódó közösségeket érinti. A jelenség hátterében a kutatók szerint elsősor­ban a tömegkommunikációs eszközök rohamos terjedése áll, de okolható a kisebb, zárt közösségek fokozatos leépü­lése is, mely a helyi kultú­ra eltűnésével együtt a nyel­vi dialektusok beolvadását is eredményezi. Bár ma már na­gyon nehéz az országhatáron belül autentikus forrást talál­ni, a múlt század lenyomata­it a kutatók még időben rögzí­tették. E tudományos munka laikusok számára is érdekes szeletét képezik a tájnyelvi szótárak, melyben gyerekko­runk rég elfeledett, vagy már meg sem ismert szavai felett merenghetünk derűs nosz­talgiával. Tájszólással jobbára már szűkebb hazánkban is csak az idősek beszélnek, érdemes meghallgatni őket Fotó: Gál Elszigetelt közösségekben él tovább Erdélybe vagy Felvidékre­ben a falvakból kiszakadva, utazva rendszerint az első, ami szembetűnik, a helybe­liek erős tájszólása. Elzárt, szi­getet képező közösségekben a fiatalabb generációt nem éri annyi külső inger, hogy a nyelvi szocializáció hatását felülírja, így a helyi nyelvjárás, szóhasználat generációról generációra öröklődik. Jó példa erre a kisebbségek helyzete, ahol a legtöbb eset­még a városi közösségben is megmarad a nyelvi kör­nyezet. Ezeken a területeken azon­ban nem ritkán az adott állam anyanyelve keveredik a magyar szóhasználatba, és bizony turista legyen a tal­pán, aki kiigazodik, ha egy felvidéki magyar vetrovkával, zvarácskával vagy éppen tricskával „dobálózik”. í 2018. ÁPRILIS 10., KEDD Színes programok a költészet napján MAGYARORSZÁG Budapesten és vidéken egyaránt számos program várja az érdeklődő­ket a magyar költészet napja alkalmából, április 11-én, szerdán. Idén az Erzsébet téri Akvári­umban rendezi meg a Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószö­vetség és a Kossuth Rádió a Versmaratont, ahol 12 órán ke­resztül kortárs költők szaval­ják Az év versei 2018 antoló­giában szereplő költeményei­ket. A nyolcadik alkalommal megrendezett eseményen felol­vas mások mellett Ágh István, Géczi János, Szőcs Géza, Kuko­­relly Endre, Mezey Katalin, Ke­mény István, Terék Anna, Kiss Judit Ágnes és Oravecz Péter is. Ugyancsak versmaratont rendeznek a budapesti Mag­vető Caféban, ahol a Szép ver­sek antológia költeményeiből készült előadásokat mutatnak be a közönségnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem ne­gyedéves zenész-színművész hallgatóinak előadásában. A Petőfi Irodalmi Múzeum­ban a költészet napján válo­gatást mutatnak be azokból a dokumentumokból, amelye­ken szerepel Arany János saját kezű írása. Egerben Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László lép fel Egerben Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László lép fel közös zenés irodalmi estjé­vel a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Gyöngyösön április 14-én 16 órától a Bugát téren a Bogácsa zenekar interaktív gyerekmű­sora után magyar költők meg­zenésített verseit hallhatják az érdeklődők. József Attila születésnap­ján, április 11-én 1964-től ünneplik meg minden évben a költészet napját Magyaror­szágon. HMH Jeles testvérvárosi évfordulók jönnek EGER­­ Fontosnak tartjuk, hogy ne csak papíron létező kapcsolatai legyenek a város­nak, hanem valódi, tartalom­mal megtöltött együttműkö­dések, amelyek a város egé­szét szolgálják - mondta Ha­­bis László a megyeszékhely közgyűlésének legutóbbi ülé­sén, az idei évre tervezett test­vérvárosi eseményekről szóló tájékoztató tárgyalásakor. Az egri polgármester ki­emelte: Przemysl városával idén ünnepeli Eger a testvérvá­rosi szerződés aláírásának 15. évfordulóját. Februárban eg­ri delegáció vett részt a Prze­­myslben megrendezett „Car­pathian Europe” konferencián, ahol megkezdődtek a tárgyalá­sok a jubileum méltó megün­neplésére. A finn testvérváros, Pori ese­tében is évforduló előtt áll Eger, 1973-ban írták alá a két város közötti megállapodást. Már tavaly elkezdődtek az ünnepi események, VI. Stúdiószínházi Táncfesztiválon, Port Dance Company fellépésével. Idén pe­dig az őszre tervezik a testvér­­városi találkozót. - Szeretnénk kialakítani egy felnőttcsereprogramot, mely­nek során finn és magyar civilek vendégeskedhetnek egymásnál, ismerkedhetnek egymás kultúrájával, városával - mondta Habis László, hozzá­téve: Gyergyószentmiklóssal 25. testvérvárosi évfordulóját ünnepeli idén Eger. P. A. Habis László: élő kapcsolatokra van szükség Fotó: H. M.

Next