Heves Megyei Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
2020-06-08 / 132. szám
2020. JÚNIUS 8., HÉTFŐ Egy vasárnapi foglalkoztatás 3300 forintos óradíjjal is járhat Indul a diákmunkaszezon A koronavírus-járvány miatt sok fesztivál elmarad, így ezeknek a tipikusan nyári munkáknak egy része nem elérhető, de a vendéglátás, a turizmus már keresi a tanulókat a nyári szezonra. A minimálbér emelése itt is nagyobb órabéreket hozott. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu JÖVEDELEM Egyre több diák talál nyári munkát a járványveszély enyhülése után az újjáéledő turizmusban és vendéglátásban. A minimálbér óradíja idén bruttó 926 forintra nőtt a tavalyi 857 forintról, ennél ők sem kaphatnak kevesebbet. A garantált bérminimum, azaz a szakképzettséghez kötött munkáé pedig bruttó 1211 forint lett a tavalyi 1121 forint után. Ez bruttó 7410, illetve 9690 forintos napibért jelent - írja az Origo.hu. Az biztos, hogy a diákokat tömegesen foglalkoztató nyári fesztiváloknak lőttek, de a vendéglátásban és a turizmusban már keresik a fiatalokat a munkára. A diákszövetkezetek állásajánlatait böngészve az Énpénzem.hu portál azt találta, hogy a Balatonon kempingben bruttó 1000 forintot fizetnek óránként recepciós állásra, büfében, pultosként, fagyisként elhelyezkedőnek pedig 1200 forintot. Kisközértben a garantált bérminimum órabérét, bruttó 1211 forintot is megadják, gyorsétteremben pedig sokszor magasabb kezdő órabért is hirdetnek- 1150,1200,1300 forintot, amit a pótlékok még jelentősen feljebb tornázhatnak. Egy másik gyorsétteremláncnál a bruttó kezdő órabér 960 és 1050 forint között alakul. Az egyik barkácsáruház pénztárosi munkára bruttó 1458 forintot fizet óránként, viszont délutánonként már 1895, vasárnap 2916, vasárnap délután pedig 3353 forintot. Telefonos ügyfélszolgálatosnak bruttó 1140-1400 forintot ad az egyik nagy mobilszolgáltató, egy futár pedig óránként 1500-2000 forintot kereshet. Egy projektasszisztens bruttó 1440 forintot kereshet óránként, de bébiszitternek nettó 1500 forintot is ajánlanak, és vendéglátásban pultosnak is kínálnak nettó 1500 forintot. Az IT-s munkákkal óránként bruttó 1800-2000 forintot, vagy még többet lehet keresni. A diákok sokszor nincsenek is tisztában vele, hogy a meghirdetett órabérből még adót, esetenként járulékot is vonnak. A zavart fokozza, hogy van, ahol bruttó órabért hirdetnek, van, ahol nettót (azaz adózás utánit). A nyári munkát vállaló diákok ugyanúgy adóznak és fizetnek járulékot, ahogy a nem diákok. Ez alól kivétel, ha a diákszövetkezeten keresztül kapnak munkát. A levonás mértéke a bruttó fizetésből attól függ, hogy milyen munkát végez valaki, és milyen módon foglalkoztatják. így például a háztartási munka után kapott pénzből semmit nem kell befizetni az államnak, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében (mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, alkalmi munka) végzett munka után pedig napi ötszáz, illetve ezer forint az adóteher, amit a munkáltató fizet, a diáknak pedig a minimálbér vagy garantált bérminimum 130 százalékáig nem kell adóznia. Az iskolaszövetkezeteknél csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó csökkenti a bruttó bért, más levonással a diákoknak nem kell számolniuk. A tanulóknak azonban taggá kell válniuk, ehhez jellemzően egy egyszeri, 1000- 3000 forint értékű szövetkezeti részjegyet kell váltani. Ezt egyébként a munka végeztével visszaadják, mert olyankor kiléptetik a diákot. A vendéglátásban és a turizmusban már keresik a fiatalokat a nyári munkákra Fotó: MTI Földrajzi különbségek a bérekben Az sem mindegy, hogy diákként valaki az ország melyik részén vállalna állást. Míg egy raktárosnak óránként bruttó 926 forintot fizetnek Szegeden, ugyanez a munka Foton már bruttó 1000 forintot, Budapesten pedig 1200 forintot ér. Jobban spórolunk, Kampány . . .. . . ... a parlagfű ha tudjuk, mire kell irtásáért MEGTAKARÍTÁS A 19 és 29 év közötti magyar fiataloknak több mint a fele, 55 százaléka rendelkezik megtakarítással, ez igen jelentős növekedés a két évvel ezelőtti 41 százalékhoz képest, derül ki a K&H ifjúsági indexének idei első negyedéves adataiból. Eszerint átlagosan 404 ezer forintot sikerült félretenniük, ez enyhe visszaesés a 2019-es adatokhoz képest, de így sem nevezhető csekélynek. A fiatalok 45 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. A vizsgált korosztályon belül a 19- 25 évesek átlagosan 300 ezer forintot, a 26-29 évesek félmillió forintnál többet spóroltak. A Világgazdaság által ismertetett felmérés szerint a megkérdezettek egyharmadára jellemző, hogy a hónap elején félretesznek egy előre meghatározott összeget, és csak 17 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy jelenleg semmit nem tud félretenni jövedelméből. Kiderült az is, hogy a fiataloknak csupán 31 százaléka képes fél évnél tovább fenntartani magát megtakarításaiból, harmaduk pedig kevesebb mint egy hónap alatt felélné a pénzét. A megtakarító fiatalok közel fele lakáscéllal tesz félre, egyötödük a tanulmányaira spórol, 36 százalékuk pedig nem említett konkrét megtakarítási célt a pénzintézet felmérése szerint. A bank felhívta a figyelmet arra, hogy a célzott megtakarítás mindig nagyobb ösztönzőerővel hat, mintha csak alkalmanként tesznek félre az emberek, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy az idő haladtával se fognak hozzányúlni a spórolt pénzükhöz. MW A legtöbb fiatal lakásra tesz félreFotó: Shutterstock VÉDEKEZÉS Társadalmi célú kampánnyal hívja fel a figyelmet a parlagfű elleni védekezéshez szükséges összefogás fontosságára a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Úgy vélik, ehhez elengedhetetlen a gyomnövény és a hatékony irtási módszerek alapos ismerete. A hivatal múlt heti közleményében kiemelte, hogy a parlagfüvet közegészségügyi szempontból és mezőgazdasági kártétele, terméscsökkentő hatása miatt egyaránt irtani kell. Az érvényes jogszabályok szerint a parlagfű-mentesítés a földhasználók egyéni kötelessége, legyen az akár egy néhány négyzetméteres kiskert, vagy több száz hektár méretű szántóföld. Egyetlen tő parlagfű is több ezer magot termel, ami a következő évben már csírázik, újabb és újabb pollenszóró növényeket hoz létre. Ezért is fontos, hogy már virágbimbós állapotában felismerje mindenki a gyomnövényt. A „Kevesebb parlagfű, több levegő!” kommunikációs kampány július közepéig tartó első szakaszában szakmai, valamint országos és regionális hírportálokon és a Nébih saját csatornáin találkozhat a lakosság az információs tartalmakkal. A kampány során bemutatják a parlagfű élettani hatásait, a szakszerű és hatékony eltávolítását, valamint a hatósági felderítést és a parlagfűbejelentő rendszert is megismerhetik az érdeklődők. MW GAZDASÁG Y HÍREK Nem lesz olcsóbb az üzemanyag OLAJKITERMELŐK Drágulhat az olaj, az üzemanyag is az OPEC+ szombati döntése nyomán. Meghosszabbítják az olajkitermelés napi közel tízmillió hordós csökkentését július végéig. Az áprilisi első korlátozás után kétszeresére ugrott az olaj világpiaci ára, amely még így is harmadával alacsonyabb, mint az elmúlt év végén volt. MW Milliók éltek a moratóriummal TÖRLESZTÉS Több mint 2,7 millió ügyfél élt az év végéig tartó hiteltörlesztési moratóriummal - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A lakossági ügyfelek kétharmada (főleg az alacsonyabb jövedelműek), míg a vállalati adósok négyötöde vette igénybe ezt a lehetőséget június elejéig. Binder István szóvivő jelezte: a magas kamatú fogyasztási hiteleknél inkább érdemes továbbra is törleszteni. Ma Már pályázhatnak az önkormányzatok BM Kilencmilliárd forintra pályázhatnak az önkormányzatok az ebr42 információs rendszeren július 10-éig. A vissza nem térítendő támogatás bölcsődei, óvodai és egészségügyi alapellátás javítására, az önkormányzati hivatal épülete és a helyi közlekedési infrastruktúra fejlesztésére fordítható. MW A fagykár meg fog látszani az árakon is Kevés lesz a gyümölcs MEZŐGAZDASÁG Ilyen év még sosem fordult elő a gyümölcstermelésben - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti osztályának elnöke az InfoRádiónak. Mártonffy Béla felidézte, hogy fagykár ugyan máskor is esett az ültetvényekben, de általában a virágzás vagy a terméskötődés időszakában egy-egy faj sínylette meg a fagyokat, és a többinél normálisabb volt a termés. Most viszont, a szakember beszámolója szerint, március végétől-április elejétől 8-10 napon keresztül ismétlődve, vissza-visszatérő fagyok voltak. Egész május 13-áig, hetente-kéthetente előfordult fagy. Ez azt jelenti, hogy a legkorábban virágzó kajszi után - amit szinte teljes egészében véve letarolt a hideg -, folyamatosan mindegyiket érte fagy, még a szamócát is, aminek a szezonja éppen most van - mondta Mártonffy Béla. Úgy fogalmazott, hogy az összes gyümölcsfajtát - a kajszit, a cseresznyét, a meggyet, a szilvát, az almát és a körtét - folyamatosan érte valamilyen fagykár. Ennek az eredménye az, hogy idén nagyon gyenge terméssel számolunk, én azt gondolom, hogy ez majd meg fog látszani a termékek árában is - tette hozzá. - Az előfordult, és valószínűleg most is így lesz, hogy a korai fajták jobban megsínylették, a középérésűek és a későiek esetén, melyek talán ki tudtak bújni egy-egy ilyen fagyos időszak alól, annál több termés várható. Fajtánként vannak komoly eltérések, de összességében az én meglátásom szerint, ma a teljes gyümölcstermelésünk mintegy 40 százaléka biztosan károsodott - jegyezte meg Mártonffy Béla. - Az biztos, hogy az alsó régióban nagyon kevés termés van, a magasabb, 2-3 méter fölötti területnél vannak maradék gyümölcsök, azonban az aszály miatt várhatóan ezeknek a mérete is jóval kisebb lesz. Talán a friss ellátásra elég gyümölcsünk lesz, az ipari felhasználásnál viszont lesznek gondok - summázta a szakember, aki az esetlegesen várható áremelés mértékével kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, miután szabadáras termékről van szó. Annyit jegyzett meg, hogy az közgazdasági törvényszerűség, ha valamiből kevesebb van, akkor annak emelkedni szokott az ára. Ugyanakkor azt is hozzátette, úgy gondolja, a végtelenségig sem tud emelkedni az ár, mert az keresletcsökkenéshez vezet - a fogyasztók egy bizonyos szint felett nem veszik meg. MW A teljes gyümölcstermelés mintegy 40 százaléka károsodhatott a fagyok miatt Fotó: