Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék Hivatalos Körözvényei, 1876 (2. évfolyam, 1-37. szám)
1876-06-30 / 20. szám
138 alatt említett helyeken át vihetők be. bb) Fris állapotban lévő hasonló termények bevitelénél vaj, tej és sajt kivételével a b) és c) alatt mondottak is alkalmazandók. cc) Ha tökéletesen száraz bőrök és belek, gyapjúszőr, serte, olvasztott faggyú hordókban, vagy bödönökben, száras csontok, szarvak és körmök szállhatnak, ez esetben a belépő állomásnál csupán a szállítmány azonossága és a szabályszerű minőség képezi a vizsgálat tárgyát. A fent elősorolt pontozatok az átvitelre (Transito) is érvényesek. A bajor kir. kormány 1873. augusztus 8-án 10237 szám alatt kelt rendeletének a szarvasmarha bevitelt szabályozó II. és III. pontja, mely szerint a nagy szürke fajtának (magyar) az Osztrák-Magyar birodalomból való bevitelét, vagy keresztülvitelét átalában betiltotta; a többi fajtának pedig csak a jelen rendelet a, b, c, alatti feltételek mellett azon hozzáadással engedte meg, hogy a szállítandó állatok Bajorországba való szállításuk előtt Galiczia, Bukovina és Magyarországon kivül fekvő helyen legalább 30 napig tartózkodtak legyen, — továbbra is érvényben marad. Budapesten, 1876. junius 13. A miniszter meghagyásából: Reitz Frigyes, miniszteri tanácsos. Tudomás végett a körözvényi lapokban közhírré tétetik. Egerben, 1876 junius 20-án. Isaák László, alispán. 290. 7533.a. 26691. szám. Magyar királyi belügyminiszter. Legközelebbi időben magyarországi alattvalók szabályos útlevelekkel ellátva nagyobb számban utaznak a külföldön anélkül, hogy a szükséges útiköltség birtokában lennének, minek következtében az illető cs. és kir. osztrák-magyar ügynökségeknek esnek terhére, és az ország költségén kell őket élelmeztetni és hazaszállíttatni. Minthogy a törvényhatóság körrendeletileg már több ízben lett figyelmeztetve, miszerint oly egyének részére, kik a szükséges útiköltséggel ellátva nincsenek, külhoni útlevelek kiállítását ne hozza javaslatba, ismételve felhívom, hogy e tekintetben jövőre a legnagyobb óvatossággal járjon el; különösen figyelmeztetendők a külföldre utazni szándékozók, hogy külföldön is mindenütt a legnagyobb munkahiány van — nem különben hogy külföldön kivételesen is csak azok számíthatnak biztos keresetre, kik valamely iparágban teljesen jártasok s azon ország nyelvét is tudják, melyben munkát keresnek. Budapesten, 1876. évi junius hó 12-én. Tisza Kálmán. Ezen miniszteri rendelet, tudomás , miheztartás és közhirrététel végett , a körözvényi lapban közöltetni rendeltetik. Egerben, junius 21. 1876. Isaák László, alispán, 291. 208./XX. 1876. A magyar királyi vallás és közoktatásügyi minisztérium Beregh megye közönségének az izraelita anyakönyvek vezetésének szabályozása tárgyában hozott határozatát, tudomás végett megküldvén: Miután az a vallás és közoktatásügyi minisztérium m. é. 28493. sz. a. kelt s alkalmazkodás végett e megyében is közhírré tett rendeletével lényegileg megegyez, a közigazgatási szakosztály előterjesztése folytán, elfogadtatik s annak nyomán a következő intézkedések tétetnek: székhelyeken anyakönyvek vezettetnek a rabbinatushoz tartozó minden hitközségre nézve. 1) A rabbinatusi 2) A székhelyen felmerülő anyakönyvi eseteket — születés, egybekelés, halálozás, — maga a rabbi tartozik az anyakönyvbe fölvenni. A rabbinatusi székhelyeken kivűl ugyanazt, egy vagy több község által felfogadandó anyakönyvvezetők teljesitik. 4) Az anyakönyvek mind a rabbik, mind az anyakönyvvezetők által magyarul vezetendők. 5) Az anyakönyvvezetők az általuk vezetett s aláirt anyakönyveknek az illető község elöljárói által hitelesített másolatát az illetékes rabbihoz minden hónapban beküldeni kötelesek, a rabbi pedig az igy beterjesztett anyakönyvi eseteket a maga főanyakönyvébe jegyzi be. 6) A rabbi az egész rabbinátusra vonatkozó ezen főanyakönyvnek aláirt s hitelesített másolatát minden évnegyedben az alispáni hivatalhoz tartozik beterjeszteni. 7) Az anyakönyvi másolatoknak akár évnegyedenként az alispánhoz, akár havonként a rabbihoz beterjesztésével elkövetett minden mulasztásért a rabbik s anyakönyvvezetők 10 — 25 forintig terjedhető birsággal fognak bűntettelni. 8) Kötelességükké tétetik a rabbik és anyakönyvvezetőknek, hogy az anyakönyvek kétségtelen hitelessége és pontosságának elérhetése czéljából, a szülőket, bábákat, körülmetélőket, illetőleg névbemondókat szigorúan utasítsák, hogy minden egyes anyakönyvi, de különösen születési esetet a rabbik, illetőleg anyakönyvvezetőknél, úgy nem különben a születési hely községi elöljáróságánál 48 óra leforgása alatt bejelenteni elmulaszthatatlan kötelességüknek ismerjék, mert különben minden fölmerülhető mulasztásért a körülményekhez képest 25—200 forintig terjedhető pénzbírság, esetleg a kiszabandó birság összegének megfelelő fogsággal fognak bűntetteini. 9) Eger, Gyöngyös, M.-Túr, Szolnok városok tanácsainak, továbbá a szolgabirák utján — a községek elöljáróságainak ezennel kötelességökké tétetik, hogy az izraelita anyakönyvek kellő ellenőrizhetése s ekként a jövőbeni pontos vezetéseknek biztosítása