Heves Vármegye Hivatalos Körözvényei, 1877 (3. évfolyam, 1-35. szám)
1877-01-15 / 1. szám
é nyes mérték 12 hektoliternyi űrtartalomban állapíttatik meg. — Liqueurökkel, melyek hordókban szállíttatni nem szoktak, a szabad kereskedés oly módon gyakoroltatható, hogy a lepecsételt üvegek zárt ládákba helyeztessenek el, szükséges azonban, hogy ezen üvegekben összesen legalább 50 liternyi folyadék foglaltassák. 6) Ha az 1. 3. és 4. pontok alatt említett bortermelők, iparosok és építkezési vállalkozók az ugyanazon pontokban tüzetesen megjelölt korlátozásokat figyelembe nem véve, azoktól eltérőleg gyakorolnák a saját termésű borok- illetőleg a szeszes italok árulását, vagy ha az imént említett egyéneken kívül bárki más az illető jogosult beleegyezése nélkül bort, sört, pálinkát, szeszt s illetőleg bárminemű szeszesitalokat az előző 5-ik pontban meghatározott mértéken aluli mennyiségben, vagy nem kötött edényekben, illetőleg hordókban, vagy zárt ládákban árulna; azok az 1836. évi VI. t. cz. 2 §-a és az 1840. VII. t. cz. 2 §-ának értelmében a csap alatt levő egész mennyiség elvesztésével büntetendők, — az imént említett törvényczikkek szelleméből és a dolog természetéből önkényt folyván, hogy a csap alatt levő bor, szesz, pálinka, vagy sör, illetőleg bárminemű szeszesital alatt nemcsak a csapon levő hordókban található, hanem az abból más nyitott edényekbe, vagy üvegekbe már leeresztett folyadék is értendő. Ha azonban a 2. pont alatt említett kereskedők az ugyanott előírt korlátozásokat figyelembe nem véve, az italmérési jog kárára azoktól eltérőleg gyakorolnák a szesz, vagy szeszes italok árulását a regalejog csonkítás első esetben az 1836 évi VI. t. ez. 2 §-ában kimondott elkobozással, a második esetben a most említett elkobzáson felül 100 ftig terjedhető s az illető község szegény alapjára fordítandó pénzbírsággal, a harmadikban elkövetett jogcsonkítás esetében pedig a 2) pont szerint nekik engedélyezett szesz- és szeszesital árulási kedvezmény teljes elvonásával büntetendők. 7) Az italmérési jog tulajdonosának a 6) pontban elősorolt esetekben az 1836. VI t. ez. 2 § ában kimondott, és közigazgatási uton végrehajtandó elkobzáson kívül az 1840. évi VII. t. ez. 2. §-a értelmében jogában áll, szenvedett káraira és költségeire nézve a törvény utján magának teljes elégtételt szerezni. 8) A volt földesúr és úrbéri község között, az úrbéri kocsmárolás iránt felmerülő jogi kérdések tárgyalása s elintézése, az illetékes bíróságok hatásköréhez tartozván, ezek a jelen intézkedések által egyátalán nem érintettek , ellenben a jogosultság kérdésének bírói úton való eldöntéséig a fennálló gyakorlatnak (statusquo) ideiglenes fentartása, továbbá az úrbéri községet törvényesen megillető bormérés gyakorlatának szabályozása, valamint az italmérési úri jog csonkításának, illetőleg a szesz és szeszesitalok árulása körül elkövetett kihágásoknak megbüntetése, a közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozik. 9. Az e tárgynál felmerült panaszok megvizsgálására és első fokú elintézésére megyékben a járási szolgabíró, törvényhatósági joggal bíró városokban a városi kapitány, Budapest főváros területén a kerületi elöljáró, rendezett tanácsú városokban pedig a városi hatóság van hivatva, mely utóbbi ezen hatáskörét az e czélból állandóan megbízott elöljárósági tag által gyakorolja. Ezek a panasz tárgyát az érdekelt felek meghallgatása, s a törvényes bizonyítékok megszerzése által minden oldalról felderítvén a barátságos egyességet megkísérteni tartoznak, ennek nem sikerülése esetében a fenforgó panasz felett első fokúlag határozatot hoznak, s azt a felfolyamodási jog fenhagyása mellett az érdekelt felekkel szokott módon közlik. Az ügy felülvizsgálatának lehetősége megkívánja, hogy az ily tárgyalásról rendes jegyzőkönyv vezettessék. 10) Felfolyamodás esetén az eljáró hatóságnak tisztében állandó az összes tárgyalási iratokat, kimerítő jelentés mellett megyékben és rendezett tanácsú városokban az alispánhoz, törvényhatósági joggal biró városokban és Budapest fővárosban a tanácshoz felterjeszteni. Az alispán illetőleg a tanács a neheztelt eljárást és határozatot felülvizsgálván, a panaszos ügyet másodfokú határozatával látja el. 11) A másodfokú határozat a közigazgatási bizottsághoz felebbezhető, de csak azon esetben, ha az az első fokú hatóság határozatától eltér, vagy ha az egybehangzó határozatokban a szesz- vagy szeszesital árulási jogosultság elvonása mondatik ki. — Ezen felfolyamodvány az első fokú hatóságnál nyújtandó be, s a második fokú hatóság útján jelentés kíséretében a közigazgatási bizottsághoz terjesztendő, mely az 1876. évi VI. t. sr. 61. §-ában megjelölt eset kivételével, az ügyben véglegesen dönt. A felebbezések zárideje 15 nap. Ezen szabályrendelet 1877. évi február hó 1-én lép életbe. Budapesten, 1876. évi deczember hó 31-én. Tisza. Tudomásúl és alkalmazkodás végett a megyei körözvényi lapokban közzététetik, egy példányban pedig a közigazgatási bizottsághoz áttétetik. Egerben, 1877. január 7. Isaák László, alispán. 5258. 15528/a. 52809. szám. A magyar királyi honvédelmi minisztertől. Az Aradon, Beszterczebányán, Budapesten, Egerben, Fehértemplomban, Kassán, Komáromban, Nagy-Váradon, Pécsen, Péterváradon, Pozsonyban, Sopronban, Szatmárnémetiben, Szegeden, Székesfehérváron, Nagyszebenben és Brassóban szervezett állandó vegyes felülvizsgáló bizottságok, az 1877-ik évben, januárius 2-ik napján; februárius 1-ső napján; márczius 1-ső napján; április 3-ik és 4-ik napjain; május 1-se, 2-ik és 3-ik napjain; junius 1-ső