Hevesmegye Közigazgatási Lapja, 1892 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1892-04-09 / 14. szám

66 jelöli meg, felkéretnek azért az összes törvényhatóságok, hogy miután nevezettnek a Csanád vármegye területéhez tartozó Ref. Kovácsháza község elöljárósága ottani illető­ségét 1223./980. sz. a. kelt bizonylatával elismerte, en­nélfogva a hatóságok területén létező kórházakat értesí­teni szíveskedjenek, hogy a Boros Istvánt illető beteg­­felvételi jegyzőkönyvek és ápolási költségszámlák köz­vetlen Csanádvármegyéhez küldessenek meg. Szolnok, 1892. márcz. 4. Hajdú Sándor, s. k. alispán. Másolatban a gyöngyösi közkórház gondnokságának kiadatik s a megyei közigazgatási lapok útján közzé tétetik. Eger, 1892. márcz 11. Alispán helyett: Zalár, főjegyző. 186. 4804./a. 1892. Másolat. 2835. SZ./1892. Pozsony szab. kir. város rendőrkapitá­nyi hivatalától. Körözvén­­. Stern Ignácz csehországi libeschitzi szüle­­tésű 49 éves, izraelita vallású, pozsonyi tisztügynök 21000 forintot meghaladó összegnek elsikkasztása után ma reg­gel a 4 órai vonattal Bécs felé megszökött. Felkérem az összes tekintetes hazai hatóságokat, hogy a megszökött sikkasztó után nyomozni, azt feltalálása esetén letartóztatni és a legközelebbi kir. biróságnak át­adni szíveskedjék. Személyleirás a következő: termete alacsony, erős tes­tes, arcza kerek telt, arczszine egészséges, orra szája rendes, haja sötét szőke ritka, bajusza világos barna, szakál nincsen, beszél tökéletesen németül, kevésbé cse­hül, francziául és angolul. Ruházata távozásakor: hosszú sötétbarna felöltő, sö­tét nadrág, fekete kemény kalapból állott, ezen kivül kézi táskát hord magával. Azon egyén a kinek közreműködése folytán Stern Ig­­nácznak elfogatása és az elsikkasztott pénz nagyobb ré­szének visszaszerzése sikerülenü, 200 frtnyi jutalomdijra számíthat. Pozsony, 1892. évi márczius hó 27. A rendőrkapitány (p. h.) Másolatban a nyomozás azonnali eszközlése s az ered­mény bejelentése végett az összes járási főszolgabirák és polgármestereknek kiadatik, egyszersmind a megyei hivatalos lapban is közzé tétetik. Eger, 1892. márcz. 30. Alispán helyett: Zalár, főjegyző. 187. 4905./a. 1892. Karácsond községben f. hó 24-én egy almás deres mint­egy 12 éves kancza ló 15 frt értékben, mint gazdátlan felfogatott, s további intézkedésig bitangságba vétetett. Mi azon hozzáadással tétetik a megye hivatalos lapja útján közzé, hogy ha igazolt tulajdonosa april hó 24-ig nem jelentkeznék, úgy az a fenti napon elárvereztetni fog. Eger, 1892. márcz. 31. Alispán helyett: Zalár, főjegyző. 188­­90.­erd. alb. 1892. Másolat. 9338./I —4. Földmivelésügyi m. kir. minister. Pályázat. Erdősítési jutalmakra. A fölmivelési m. kir. ministerium, az országos erdei alapból, a magasabb hegységek fensikjainak, tetőinek és gerinczeinek, vagy meredek oldalainak s illetve a köz­­gazdasági erdőkből erdészetileg mivelendő oly területek­nek beerdősitésére, melyeken hegyomlások, hó- vagy kő­görgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombo­lásának, valamint a futóhomok továbbterjedésének meg­­gátlása végett az 1879. évi XXXI. t. sz. 165. §-ában megjelölt erdősítés közgazdasági szempontból szükséges, s a melyeken létrejövő erdők véderdőkül fognak szolgálni, a folyó 1892. évre 6 nagy jutalmat és 6 elismerő jutal­mat tűz ki, és pedig : Kiadatik 2 elsőrendű nagy jutalom kü­lön-külön 1000 frankkal aramban. 2 másodrendű nagy jutalom külön-külön 800 frankkal aranyban. 2 harmadrendű nagy jutalom külön-külön 500 frankkal aranyban. 2 első rendű elismerő jutalom külön-külön 400 frank­kal aranyban. 2 másodrendű elismerő jutalom külön-külön 200 frankkal aranyban. 2 harmadrendű elismerő jutalom külön-külön 100 frank­kal aranyban. Ezen jutalmakra versenyezhetnek mindazon erdősíté­sek, a­melyek a folyó 1892. évben nem állami költségen foganatositottak, még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) k. holdra, az elismerő ju­talmakra pedig, ha egy vagy két tagban legalább 10 (tsz) k. holdra terjednek. Ehhez képest versenyző lehet minden erdőbirtokos vagy birtokos testület, és illetve polgári, egyházi vagy úrbéres község. A kiadandó jutalmakban azon erdőbirtokosok, illetve azon erdőtisztek részesülnek, kiknek költségén, s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés teljesittetett, feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejé­ben azok a jutalmazott új erdőnek még birtokában v­an­nak, illetve azt erdőtiszti minőségben kezelik s az erdő­­sitett területet a beerdősités biztos sikerének elősegítése végett a f. évtől, vagy az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozták s a versenyző területen netalán pótlólag szükséges újabb er­dősítési munkálatokat is évenkint eszközölték s a létre­jövő erdőnek véderdőként való kezelése iránt intézkedtek. A jutalmak az 1897. évben szolgáltatnak ki, azok két­harmad része az erdősítés költségeit viselő erdőtulajdonost, egy­harmad része pedig az erdősítést teljesítő erdőtisztet illeti.

Next