Heves Vármegye Hivatalos Lapja, 1921 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1921-05-05 / 18. szám

9­4 ____________________HEVESVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA.__________1921. május hó 5. rendelet alkotása útján is elérhető, ezért tartottuk szükségesnek a szabályrendelet megalkotását. Ezen szabályrendelet nem fogja ugyan pó­tolni az 1883. évi I. t.-c. által kilátásba helyezett tanfolyamot és vizsgát, azonban a jelenlegi álla­pot javítására alkalmas. Ugyanis a vármegyei tisztviselőknek épen a községi ügykezelés körüli gyakorlati ismeretei hiányosak, holott a községek felett felügyeletet kötelesek gyakorolni s a köz­ségi ügykezelést ellenőrizni és irányítani hivatot­tak. A két havi községi gyakorlat kevés ugyan az alapos ismeretek megszerzésére, azonban kellő elméleti ismeretek birtokában két hónap alatt ál­talános áttekintésre mód van. Hosszabb idő azért nem állapítható meg, mert a csekély tisztviselői létszám mellett a tisztviselők hosszabb időre nem nélkülözhetők. A gyakorlati időre az illető községbe való ki- és visszautazásra az útiköltség és napidíj, va­lamint a gyakorlati idő alatti kü­lfoglalkozás sze­rinti napidíj megállapítandó volt, mert nem kí­vánható, hogy a tisztviselő saját költségén éljen lakhelyén kívül két hónapig. A gyakorlati idő után leteendő vizsgára azért van szükség, mert tapasztaljuk, hogy úgy az államvizsgát, mint a szigorlatokat letett tisztvise­lők a közigazgatási jognak csak főbb alapelveit ismerik, azonban a részletkérdésekről tájékozva nincsenek, szükséges tehát, hogy a közigazgatás minden ágában teljes ismeretekkel bírjanak, amire alkalmas a gyakorlati vizsga rendszere­sítése. A szabályrendelet 5. §-a fennálló törvénybe szintén nem ütközik, mert az 1912. évi LVII. t.-c. 5. és 13. §-ai szerint a kezdő állásban lévő al­jegyzők és szolgabírók magasabb fizetési osz­tályba nem kötelezően léptetendők elő, hanem előléptethetők, tehát a törvényhatósági bizottság önmagára nézve hoz korlátozó szabályt akkor, amikor kimondja, hogy csak az előírt gyakorlati idő eltöltése és a vizsga letétele után jogosult a tisztviselőket előléptetni.­­ Ugyanily korlátozás a magasabb állásra való megválasztás szabályo­zása, mivel a törvényhatóság ezen szabályrende­let megalkotása által megállapítja, hogy csak az említett feltételekkel rendelkező pályázókat fog magasabb állásra megválasztani. Ezen véghatározat a vármegye hivatalos lapjában közzététetik azzal, hogy ellene a közzé­tételt követő 8. naptól számított 15 nap alatt a vármegye alispánjánál felebbezés adható be. Miről az alispán értesíttetik, Kelt Egerben, Hevesvármegye törvényható­sági bizottságának 1921. évi április hó 25-én tartott rendes közgyűlésében. Jegyzette: Puchlin Lajos, vm. főjegyző. A közgyűlések számáról és idejéről alkotott szabály­­rendelet módosítása. 511/kgy. 6427/a. 1921. sz. th. biz. véghatározat. Kassa Kristóf bizottsági tag indítványa a közgyűlések számáról és idejéről alkotott A­ 40. sz. megyei szabályrendelet módosítása ügyében. Véghatározat: A törvényhatósági bizottság az állandó vá­lasztmány javaslata alapján az indítványt el­fogadja s ehhez képest elhatározza, hogy a m­. kir. belügyminiszter 189,447/11. b. 1913. számú rendeletével jóváhagyott 1095/kgy. 14682/a. 913. szám alatt alkotott A. 40. számú szabályrendele­tét hatályon kívül helyezve, helyette a következő szabályrendeletet fogadja el: SZABÁLYRENDELET a közgyűlések számáról és idejéről. 1. §. Hevesvármegye törvényhatósági bizott­sága rendes közgyűlést évente négyszer tart. 2. §. E közgyűlések minden év március hó második, június hó első, szeptember hó második és december hó első felében tartandók meg. A márciusi, tavaszi közgyűlésen a vármegyei és községi számadások, a szeptemberi (őszi) köz­gyűlésen pedig a vármegyei és községi költség­­vetések nyernek elintézést. 3. §. A közgyűlés határnapját — a körül­mények és az előbbi szakasz tekintetbe vételével — mindég a megelőző közgyűlés tűzi ki, az al­ispán pedig gondoskodik az idevonatkozó hatá­rozat szabályszerű kihirdetéséről. A közgyűlés a kitűzött határnapon délelőtt 10 órakor veszi kezdetét. Indokolás: A törvényhatóság évtizedeken át évenként mindig négy rendes közgyűlést tartott és 1913. évben csak az akkor már kezdődő nehéz köz­viszonyok miatt kellett a rendes közgyűlések számát redukálni. Ma azonban már a konszolU

Next