Hevesi Szemle, 1982 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Emlékek és képek Kodály Zoltánról
Szlovákiai magyar tájak népköltészete, Bratislava, 1979). Ebben a gazdag gyűjteményben az érsekújvári gyűjtő- és feldolgozómunkának jelentős része helyet kapott. A Kivirágzott a diófa... címmel megjelent népi gyermekjátékok közé is több darabja került gyűjteményünknek. Az iskolák számára szerkesztett énekeskönyvekben is találhatók a mátyusföldi gyűjtésből válogatott játékok. Kodály munkaközösségével sem szakadt meg a kapcsolatom. Figyelemmel kísérhettem, milyen tudományos alapossággal szerkesztették meg a Magyar népzene tára második kötetét. A Jeles napok címmel megjelent (1953) kiadványban is van mátyusföldi anyagunkból: egy Luca napi játék szövege és dallama. 4. Személyes jellegű „Kodály-emlékeim” között kell számon tartanom az 1965-ben megrendezett egri kiejtési konferenciát is. A kétnapos értekezleten részt vett Kodály Zoltán is, s nem véletlenül. Valójában ő volt az, akinek hatásos előadásai és írásai nyomán megkezdődött az élő szónak, nyelvünk hangzásának, a helyes magyar kiejtésnek és a kiejtésbeli hibázásoknak tudományos igényű vizsgálata. Az egri szakszerű konferencia előtt 30 évvel hangzott el Kodály kiadója az egyetemes magyar beszédműveltség hiányosságairól: „Nálunk semmi beszédkultúra, semmi oktatás nincs, sőt a hangzó beszéd alaptörvényei sincsenek tisztázva” (Kodály: A magyar kiejtés romlásáról; Eötvös Szövetségi Évkönyv, 1937). Kodály 1938-ban előadást tart a rádióban Vessünk gátat kiejtésünk romlásának címmel. Az akkor elhangzott szavak az egri konferenciának is irányt mutató tanulságokat fogalmaztak meg: „Semmi sem jellemző annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Megismerni róla a nyelvet már messziről, amikor a szót még nem is értjük. Minden nyelvnek megvan a maga hangszíne, tempója, ritmusa, dallama, egyszóval zenéje. A magyarét egyre többen fújják hamisan.” Szakmám gyakorlása közben magam is kutatási feladatomnak tekintettem a hangzó beszéd vizsgálatát. A magyar beszédműveltség fejlesztésének ügyét szolgáló tanulmányaimban külön feladatomnak tekintettem a tanári beszéd, a főiskolai és az egyetemi előadások hangalakjának, nyelvi formálásának és retorikájának kutatását. Ezért vehettem részt azokon a tudományos konferenciákon, amelyeken szűkebb kutatási témákról volt szó. Kodály is rendszeresen megjelent az ilyen jellegű megbeszéléseken, s alaposan megismerhettem a nyelvművelő tudós elgondolásait. Személyében a példamutató nyelvi ismeretterjesztés szakemberét is megtanultam tisztelni. A nyelvművelő ankétokon elhangzó elnöki megnyitóiban hangoztatott azon véleménye, hogy a „nyelvhelyesség ügye nem nyelvészeti szakkérdés, hanem közügy”, egri konferencián nyerte el igazán érvényesülését. Mint a konferencia egyik előadója és helyi szervezője tanúsíthatom, hogy Kodály mind a két napon állandóan figyelemmel kísérte az előadásokat. Többször fel is szólalt. Magnetofonszalagra vett hozzászólásainak, megjegyzéseinek egybeszerkesz . BAKOS JÓZSEF - HERÉNYI GYÖRGY ÚTMUTATÓ A NÉPI ÉNEKES-TÁNCOS GYERMEKJÁTÉKOK GYŰJTÉSÉHEZ HŐVÍiIT NÉP KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 195* 57