Hevesvármegyei Népművelés, 1927 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-15 / 1. szám
2 HEVESVÁRMEGYEI NÉPMŰVELÉS 192?. január hó 15. dalkörök éneke ? s még sok más. De mindezekhez a legfőbb föltételt: az értelmes és ismeretekkel tele ültetett észt, becsületes jellemet és vallásos szivet az iskola adja. És ennek a tőlünk el nem vehető értéknek, a magyar kultúrának nagyra fejlesztéséhez szilárd elhatározással, céltudatos tervezéssel fogott hozzá a kultuszminiszter. Fölkereste a magyar puszták és tanyák népét. S ott, ahol eddig a szülő és gyermek hiába sóvárgott a betű, a könyv, a tudás, a műveltség után, ott is fölgyújtotta a magyar nemzeti kultúra kicsiny, de tisztán világító lángocskáit , népiskolákat állított föl. Az ő jövendő új otthonában pedig, Egerben, a Vásártér eddig kopár területén, már épül egy tekintélyes palota az állami polgári iskola számára és a kultuszminiszter egri exponense, a kir. tanfelügyelő, már messzeható tervezetet dolgozott ki a népoktatás hatalmas fellendítésére, s az angolkisasszonyok intézetének hatalmas épülettömbje újabb kétemeletes szárnnyal bővül. Rövid időn belül fölépül a siketnémák intézete, si múlt év szép alkotása: a jegyzők internátusa: a közeli jövőé a tanítóképző növendékek otthona. Eger nekilendült kulturális fejlődése egy darab tükör a magyar jövőből. * * * fi klasszikus ókorban volt két kicsiny állam, amelyek vetélkedve küzdöttek az elsőségért: Athén és Spárta. Mindkét állam polgárai forrón szerették hazájukat. Naggyá, dicsővé, boldoggá akarták tenni nemzetüket. Mindketten más eszközökkel. Az egyik a test kultuszát, az izmok erejét, a fegyvert és vitézséget választotta. A másik a lélek kultuszát, a szellem kiművelését, a tudományok és művészetek ápolását. Athén legyőzte Spártát. Az ész legyőzte az izmokat. Azóta ennek a történelmi ténynek a leszűrt tanulsága megdönthetetlen igazsággá jegecesedett. Eger városát - bár joggal Magyar Spártának is nevezhették volna! - a Magyar Athén jelzővel tisztelik meg. Athén szellemét, az Athén követte utat választja Eger képviselője is, amikor az iskolák városát öleli keblére a harc városa helyett. A magyar Athén megkapja benne a magyar Perikiest, aki az athéni erényeket a kereszténység kétezer éves világhódító tanaival átnemesitve és megvilágosítva hozza oda magával. Dobó városa az athéni erények után nyúl, vigyázva azonban arra, hogy a spártai erények tüze se hamvadjon ki. Eger. Kelemen Lajos rk. igazgatótanító. Hevesvármegye tanügyi állapota. Hevesvármegye közigazgatási bizottságának ülésén Rusztek Károly, Hevesvármegye kir. tanfelügyelője az alábbi jelentést tette vármegyénk tanügyi állapotáról: Az 1926/27. tanévben vármegyénkben törzskönyvezett tanköteles 29.888 volt. Ebből beiratkozott az állami iskolákba 6.330, a nem állami elemi népiskolákba 22.866, összesen 29.196 mindennapos tanköteles. Az 1925/26. tanévben a törzskönyvezett 6—12 éves tankötelesek száma 28.546, a beíratkozottak száma 27.709 volt. A múlt tanévhez viszonyítottan tehát a mindennapi tankötelesek száma 1342-vel, az elemi népiskolákba járó tanulók száma 1487-tel emelkedett. Az elemi népiskolai tanerők száma a 1. tanévben 607, a tantermek száma 528. A tanerők száma a múlt tanévtől emelkedett 8-cal, a tantermek száma is 8-cal. A tanerők közül 160 állami és 447 nem állami tanerő. A tanerők száma 79-el több, mint a tantermek száma, ami azt jelenti, hogy 79 osztályban váltakozó a tanítás. Az egyes osztályokban beírt tanulók megoszlása a következő: I. osztályba jár 9.810, II. osztályba 5.880, III. osztályba 4.421, IV. osztályba 4.238, V. osztályba 2.915, VI. osztályba 1.982. A múlt tanévhez viszonyítva emelkedett az I-ső osztályosok létszáma 2.704-el, a II-ik oszt.-é 960-al, a III-ik oszt.-é apadt 673-mal a IV-ik oszt.-é 692-vel, az V-ik oszt.-é 967-tel, a VI-ik oszt.-é emelkedett 155-tel. A beiskolázott tankötelesek száma a múlt évi viszonyokhoz mérten különösen örvendetes javulást mutat az első osztályban, amely osztályra utaltak száma 2.704 tanulóval több. Ami már a békebeli létszámot megközelíti. Az osztályonkénti megoszlás is előnyös, amennyiben egy osztályra 48 tanuló jut és így zsúfoltságról szó sem lehet. Mégis azoknál az iskoláknál, ahol az elosztás nem ily kedvező és ahol a tanulók száma megkívánja, intézkedés történt, hogy új állások szereztessenek, vagy a már megszervezett állások betöltessenek. Ezek az iskolák: az adácsi rk., átányi ref., boconádi rk., dorogházi rk., ecsédi rk., felnémeti rk., gyöngyösoroszi rk., hatvan-nagygombosi községi, hasznosi rk., kisnánai rk., nagyiváni rk., nagyrédei rk., pélyi rk., tarnamérai rk., tófalui rk., és a verpeléti rk. elemi népiskola. Váltakozó tanítás folyik még — tanterem hiánya miatt — 23 állami és 56 nem állami iskolai tanteremben, tehát 7-tel kevesebben, mint az elmúlt évben. Ez a szám azonban jövőre előnyösen változni fog, mert a Közigazgatási Bizottság még a múlt évben intézkedett, hogy az iskolafentartók a hiányzó tantermek felépítéséről gondoskodjanak. Az építkezés az állam bőkezű támogatásával meg is indult, de csak az erdőteleki rk., füzesabonyi rk., nagy fügedi rk., horti rk., domoszlói rk., és a mátraderecskei rk. iskolánál fejeztetett be. A többieknél különböző helyi akadályok és az időjárás miatt a jövő évre maradt a befejezés Ezeknek az ügyét azonban a vm. kir. tanfelügyelője állandóan napirenden tartja és az építési munkálatokat ellanyhulni nem engedi. A régi tantermek állapotában még ma is sok a kifogásolni való. Ezen a közeljövőben nem is segíthetünk, mert bár a fenntartók a belső helyreállítási munkálatokat rendesen elvégeztetik, anyagi erejűk még mindig kevés ahhoz, hogy az épületek alapos rendbehozataláról gondoskodhassanak. Itt csak az adózási viszonyok jobbra fordultával várható javulás. Megállapítható mindezekből, hogy a hat és fél évi tervszerű munkálkodással, annak a tankerületnek népiskolai állapota, amelyet a VK Miniszter úr 1920-ban országszerte a legrendezetlenebbnek és megdöbbentően elhanyagoltának minősített, annyira rendbejött, hogy beiskolázás és az egyes tanerőkre eső átlagos tanuló létszám tekintetében ma már a