Hevesvármegyei Népművelés, 1927 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1927-01-15 / 1. szám

2 HEVESVÁRMEGYEI NÉPMŰVELÉS 192?. január hó 15. dalkörök éneke ? s még sok más. De mindezekhez a legfőbb föltételt: az értelmes és ismeretekkel tele ültetett észt, becsületes jellemet és vallásos szivet az iskola adja. És ennek a tőlünk el nem vehető értéknek, a magyar kultúrának nagyra fejlesztéséhez szilárd elhatározással, céltudatos tervezéssel fogott hozzá a kultuszminiszter. Fölkereste a magyar puszták és tanyák népét. S ott, ahol eddig a szülő és gyermek hiába sóvárgott a betű, a könyv, a tudás, a műveltség után, ott is fölgyújtotta a magyar nemzeti kultúra kicsiny, de tisztán világító lán­gocskáit , népiskolákat állított föl. Az ő jövendő új otthonában pedig, Egerben, a Vásár­tér eddig kopár területén, már épül egy tekintélyes palota az állami polgári iskola számára és a kultusz­­miniszter egri exponense, a kir. tanfelügyelő, már messzeható tervezetet dolgozott ki a népoktatás hatalmas fellendítésére, s az angolkisasszonyok in­tézetének hatalmas épülettömbje újabb kétemele­tes szárnnyal bővül. Rövid időn belül fölépül a siketnémák intézete, si múlt év szép alkotása: a jegyzők internátusa: a közeli jövőé a tanítóképző növendékek otthona. Eger nekilendült kulturális fejlődése egy darab tükör a magyar jövőből. * * * fi klasszikus ókorban volt két kicsiny állam, amelyek vetélkedve küzdöttek az elsőségért: Athén és Spárta. Mindkét állam polgárai forrón szerették hazájukat. Naggyá, dicsővé, boldoggá akarták tenni nemzetüket. Mindketten más esz­közökkel. Az egyik a test kultuszát, az izmok erejét, a fegyvert és vitézséget választotta. A má­sik a lélek kultuszát, a szellem kiművelését, a tudományok és művészetek ápolását. Athén le­győzte Spártát. Az ész legyőzte az izmokat. Azóta ennek a történelmi ténynek a leszűrt tanulsága megdönthetetlen igazsággá jegecesedett. Eger városát - bár joggal Magyar Spártá­­nak is nevezhették volna! - a Magyar Athén jelzővel tisztelik meg. Athén szellemét, az Athén követte utat választja Eger képviselője is, amikor az iskolák városát öleli keblére a harc városa helyett. A magyar Athén megkapja benne a ma­gyar Perikiest, aki az athéni erényeket a keresz­ténység kétezer éves világhódító tanaival átneme­­sitve és megvilágosítva hozza oda magával. Dobó városa az athéni erények után nyúl, vigyázva azonban arra, hogy a spártai erények tüze se hamvadjon ki. Eger. Kelemen Lajos rk. igazgatótanító. Hevesvármegye tanügyi állapota. Hevesvármegye közigazgatási bizottságának ülésén Rusztek Károly, Hevesvármegye kir. tanfel­ügyelője az alábbi jelentést tette vármegyénk tan­ügyi állapotáról: Az 1926/27. tanévben vármegyénkben törzs­könyvezett tanköteles 29.888 volt. Ebből beiratko­zott az állami iskolákba 6.330, a nem állami elemi népiskolákba 22.866, összesen 29.196 mindennapos tanköteles. Az 1925/26. tanévben a törzskönyvezett 6—12 éves tankötelesek száma 28.546, a beíratko­zottak száma 27.709 volt. A múlt tanévhez viszo­nyítottan tehát a mindennapi tankötelesek száma 1342-vel, az elemi népiskolákba járó tanulók száma 1487-tel emelkedett. Az elemi népiskolai tanerők száma a 1. tanévben 607, a tantermek száma 528. A tanerők száma a múlt tanévtől emelkedett 8-cal, a tantermek száma is 8-cal. A tanerők közül 160 állami és 447 nem állami tanerő. A tanerők száma 79-el több, mint a tantermek száma, ami azt jelenti, hogy 79 osztályban váltakozó a tanítás. Az egyes osztá­lyokban beírt tanulók megoszlása a következő: I. osztályba jár 9.810, II. osztályba 5.880, III. osz­tályba 4.421, IV. osztályba 4.238, V. osztályba 2.915, VI. osztályba 1.982. A múlt tanévhez viszonyítva emelkedett az I-ső osztályosok létszáma 2.704-el, a II-ik oszt.-é 960-al, a III-ik oszt.-é apadt 673-mal a IV-ik oszt.-é 692-vel, az V-ik oszt.-é 967-tel, a VI-ik oszt.-é emelkedett 155-tel. A beiskolázott tankötelesek száma a múlt évi viszonyokhoz mérten különösen örvendetes javulást mutat az első osztályban, amely osztályra utaltak száma 2.704 tanulóval több. Ami már a békebeli lét­számot megközelíti. Az osztályonkénti megoszlás is előnyös, amen­­­nyiben egy osztályra 48 tanuló jut és így zsúfoltság­ról szó sem lehet. Mégis azoknál az iskoláknál, ahol az elosztás nem ily kedvező és ahol a tanulók­ száma megkívánja, intézkedés történt, hogy új ál­lások szereztessenek, vagy a már megszervezett állások betöltessenek. Ezek az iskolák: az adácsi rk., átányi ref., bo­­conádi rk., dorogházi rk., ecsédi rk., felnémeti rk., gyöngyösoroszi rk., hatvan-nagygombosi községi, hasznosi rk., kisnánai rk., nagyiváni rk., nagyrédei­ rk., pélyi rk., tarnamérai rk., tófalui rk., és a verpe­léti rk. elemi népiskola. Váltakozó tanítás folyik még — tanterem hiá­nya miatt — 23 állami és 56 nem állami iskolai tan­teremben, tehát 7-tel kevesebben, mint az elmúlt évben. Ez a szám azonban jövőre előnyösen vál­tozni fog, mert a Közigazgatási Bizottság még a múlt évben intézkedett, hogy az iskolafentartók a hiányzó tantermek felépítéséről gondoskodjanak. Az építkezés az állam bőkezű támogatásával meg is indult, de csak az erdőteleki rk., füzesabonyi rk., nagy fügedi rk., horti rk., domoszlói rk., és a mátra­­derecskei rk. iskolánál fejeztetett be. A többieknél különböző helyi akadályok és az időjárás miatt a jövő évre maradt a befejezés Ezeknek az ügyét azonban a vm. kir. tanfel­ügyelője állandóan napirenden tartja és az építési munkálatokat ellanyhulni nem engedi. A régi tantermek állapotában még ma is sok a kifogásolni való. Ezen a közel­jövőben nem is segít­hetünk, mert bár a fenntartók a belső helyreállítási munkálatokat rendesen elvégeztetik, anyagi erejűk­ még mindig kevés ahhoz, hogy az épületek alapos rendbehozataláról gondoskodhassanak. Itt csak az adózási viszonyok jobbra fordultával várható ja­vulás. Megállapítható mindezekből, hogy a hat és fél­ évi tervszerű munkálkodással, annak a tankerület­n­ek népiskolai állapota, amelyet a VK Miniszter úr 1920-ban országszerte a legrendezetlenebbnek és megdöbbentően elhanyagoltának minősített, annyira rendbejött, hogy beiskolázás és az egyes tanerőkre eső átlagos tanuló létszám tekintetében ma már a

Next