Hévíz, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Hévíz - Csurgó - Horváth József: Kétszázöt éve a közjó előmozdítása gróf Festetics György szellemében: a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium története (tanulmány)

A város az utcafrontot javasolta, az egyházmegyének nem volt pénze a szomszédos két telek meg­vásárlására. Ezért épült 167 lépéssel a Széchényi tér frontjától beljebb a mai gimnázium épülete. Az utókor hálás az akkori döntésért. A Haám Ferenc főerdész által tervezett élőpark olyan kultúrkör­nyezet kialakítását tette lehetővé, amely harmonikusan illeszkedik a főépülethez, és száz év múltán is maradéktalanul megfelel a korszerű iskola feltételeinek. Az iskola nehéz időkben megálmodott aranykorát európai látókörű vezetők alapozták meg. Az új igazgatóval, Bene Kálmánnal egy évben választották meg az igazgatótanács elnökévé dr. Matolcsy Sándor ügyvédet. Ő volt a fenntartó testület első világi elnöke. A reálgimnáziummá­ szer­­vezés a második élő idegennyelv oktatásával járt. Dévai Jenő megreformálta az angolnyelv-okta­­tást. High School News címmel diáklapot szerkesztettek. Dr. Bódi Ferenc tájkutatást végzett. Józsa Pál meghonosította a rádióamatőr foglalkozásokat, a vitorlázó repülést. A harmincas évek második felében a parkban megvalósult Matolcsy Sándor álma, a Somogyi Panteon. Az 1929-en alakult Öregdiák Szövetség közreműködésével először Nagyváthy János hamvait exhumáltatták 1936-ban. A Csokonai-padot hitelesen azon a „kupás helyen” állították fel, ahol a költő diákjaival tartózkod­ni szeretett- 1939-ben lerakták a cserkészház alapjait, Áprily Lajos felavathatta a Baksay emlékmű­vet, elkészült a Berzsenyi-pad. 1940-től ballaghatnak a diákok a Festetics-kapun át. 1942 nyarán a szünidő alatt kétemeletesre magasodott az iskola. Húsz megjelent kötetével rangot szerzett a Csur­gói Könyvtár. A látványosabb fejlesztés a háború alatt vette a kezdetét. 1941 őszén megkezdte működését a Téli Gazdasági Iskola és a Népfőiskola. Az intézmény új neve: Csurgói Református Kollégium. Ta­gozatai: Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Körmendy Sándor Mezőgazdasági Középiskola, Nagyváthy János Téli Gazdasági Iskola, Baksay Sándor Népfőiskola, Gróf Festetics György Fiúne­velő Intézet. 1944 őszére az álmok szertefoszlottak, a háború szétzilálta az alapjaiban megreformált és jól működő iskolarendszert. Az épületben nem, a berendezésben már okozott pótolhatatlan károkat a háború. Szeptember 9-én megnyitották a tanévet, de október végén be kellett zárni az iskolát. Sajátos módon éppen a front közeledtével került biztonságba. A ma Székelyudvarhelyen élő 95 éves Mátéffy Béla tartalé­kos főhadnagy Csurgóra helyezte át állomáshelyét, és felszólította egykori kollégáját, Bodó Jenő igazgatót a Csurgói Református Kollégium épületeinek átadására. E naptól kezdve megelőzve a né­meteket, magyar katonaság használta az épületet. A Nagykönyvtár így gyakorlatilag fegyveres őri­zetet kapott. Később német, majd március végén bolgár hadikórház lett. Májusban a régi internátus­ban folytatódott a tanév, sőt megfogyatkozott létszámmal érettségi vizsgát is tettek. 1948 nyarán a csurgói református gimnáziumot is államosították. Dr. Ecsy Ö. István igazgató feljegyzései szerint „Telefonhívásra az igazgató megjelent a Pécsi Tankerületi Főigazgatóságon, ahol a tankerületi főigazgató helyettese az állami esküt tőle kivette, és július 9-én az igazgató kezé­be a gimnázium tanárai és altisztjei letették a hivatali esküt. Ezáltal a gimnázium és a tanulóotthon államosíttatott.” Az új intézmény neve: Csurgói Állami Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. A tanári testület összetétele az új tanévben alig változott. Csurgó háborús veszteségei ellenére a pár év múlva szervezendő új megyei gimnáziumokkal gazdag szertárai, pedagógiai hagyományai, szellemisége révén két évtizedig tartó helyzeti előnnyel rendelkezett. 1950-ben új vezető, Kincses Ferenc került az iskola élére. Az új igazgatót nem kötöt­ték a konvenciók, a hivatalos ideológia minden szűrés nélkül érvényesült. Az új tanév végén a ma­­turandus-szalag zöld nem lehetett. A tanári szobából eltávolították a rég tanárok képeit. A mai dísz­terem előtt áll Méliusz Juhász Péter szobrot szétverték.

Next