Hévíz, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Hévíz - Csurgó - Horváth József: Kétszázöt éve a közjó előmozdítása gróf Festetics György szellemében: a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium története (tanulmány)
HORVÁTH JÓZSEF Kétszázöt éve a közjó előmozdítása gróf Festetics György szellemében - A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium története - Csurgónak szerencséje van: a nemzeti ébredéssel egyidőben született. Magyarország egyetlen középiskolája, amelyet megéneklő vers általános iskolai törzsanyag. Cseppben a tenger. A Jövendölés az első oskoláról a Somogyban a magyar felvilágosodás programadó költeménye, polgárosodást szorgalmazó alaphangja időtálló, sőt időszerű. Mégsem Csokonai verse tette közismertté az iskola küldetésszerepét. A magyar művelődéstörténet legidőtállóbb, 1771 és 1868 között hetvenegy kiadást megélt, egyszersmint sok történelmi változást túlélt tankönyve, Losonczi István híres Hármas Kis Tükör című munkájának Somogyra vonatkozó utolsó verssorát éppen a csurgói iskola ígéretes indulása folytán lehetett újrafogalmazni: Somogy vármegyében Tolnáról elérhetsz. Koppánra, Szigetre, Babotsára mehetsz, Somot, almát, körtvélyt itt eleget ehetsz, De tudományban részt keveset vehetsz. Az első tintás javítás Sárközy István nevéhez fűződik. Olyan ember tette, aki méltó is volt rá. A Nagybajomban élt földbirtokos, az iskolaügy fáradhatatlan szorgalmazója negyvenöt évig volt a belső-somogyi református egyházmegye gondnoka. Az utolsó sor kis javítással még döcögősen hangzik: A tudományban is részt eleget vehetsz. Csokonai verse elárulja, hogy szerzője jól ismerte gróf Festetics György alapítólevelét: „hogy protestáns jobbágyaim gyermekeinek a haza távol vidékein fekvő iskolákba való taníttatása költségeitől megkíméltessenek, sőt környékbeli nemes ifjúság oktatására is kész alkalom nyújthassék, Somogy vármegyébe kebelezett Csurgó mezővárosomban a közjó előmozdítása és jobbágyaim könnyebbsége céljából... megmásíthatatlan alapítványt teszek.” A „Debrecen és Patak messze eszenek ide” prózai megfelelője Festetics megfogalmazásában is olvasható. Az iskolatörténet első kutatói, Csire István nagybajomi lelkész és Héjjas Pál, a legendás emlékű csurgói tanár a várossal már száz éve egybeépült Alsókba teszik az iskola 1792-es indulását. Éppen a Festetics-levéltár anyagát kutatva igazolta másfél évtizede Nyárády Gábor, nekik volt igazuk: csak 1793 tavaszán került az iskola a felső-csurgói Festetics majorba. A tanítást kezdetben az alsoki rektor, Jakab József végezte, a deklinistákat, a kompakitistákat, a konjugistákat a preceptor, megkapva a protestáns iskolák fenntartásában mindig számításba vett ünnepi legáció jogát is. Közben folytak az új iskola építésének előkészületei is. Festetics az épületre 6000, a professzor fizetésére évi 200 forintot ajánlott fel, a téglaégetés, a favágás az egyházmegye dolga volt. 1794. január 10-én a tiszttartó és Füredi József alsoki lelkész a mesteremberek jelenlétében az Óvárostól 200 öl távolságra kijelölték a gimnázium telkét. Az épülő iskola a mai Csurgó Újvárosának térben és időben is első épülete, városcímerbe is foglalt jelképe lett. Az iskolaszervezést Nagyváthy János jószágigazgató irányította, aki 1797-ben Keszthelyről végleg Csurgóra költözött.