Hévíz, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 1. szám - Hévíz - Csurgó - Horváth József: Kétszázöt éve a közjó előmozdítása gróf Festetics György szellemében: a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium története (tanulmány)

HORVÁTH JÓZSEF Kétszázöt éve a közjó előmozdítása gróf Festetics György szellemében - A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium története - Csurgónak szerencséje van: a nemzeti ébredéssel egyidőben született. Magyarország egyetlen középiskolája, amelyet megéneklő vers általános iskolai törzsanyag. Cseppben a tenger. A Jöven­dölés az­ első oskoláról a Somogyban a magyar felvilágosodás programadó költeménye, polgároso­dást szorgalmazó alaphangja időtálló, sőt időszerű. Mégsem Csokonai verse tette közismertté az iskola küldetésszerepét. A magyar művelődéstör­ténet legidőtállóbb, 1771 és 1868 között hetvenegy kiadást megélt, egyszersmint sok történelmi vál­tozást túlélt tankönyve, Losonczi István híres Hármas Kis Tükör című munkájának Somogyra vo­natkozó utolsó verssorát éppen a csurgói iskola ígéretes indulása folytán lehetett újrafogalmazni: Somogy­ vármegyében Tolnáról elérhetsz. Koppánra, Szigetre, Babotsára mehetsz­, Somot, almát, körtvélyt itt eleget ehetsz, De tudományban részt keveset vehetsz. Az első tintás javítás Sárközy István nevéhez fűződik. Olyan ember tette, aki méltó is volt rá. A Nagybajomban élt földbirtokos, az iskolaügy fáradhatatlan szorgalmazója negyvenöt évig volt a belső-somogyi református egyházmegye gondnoka. Az utolsó sor kis javítással még döcögősen hangzik: A tudományban is részt eleget vehetsz. Csokonai verse elárulja, hogy szerzője jól ismerte gróf Festetics György alapítólevelét: „hogy protestáns jobbágyaim gyermekeinek a haza távol vidékein fekvő iskolákba való taníttatása költsé­geitől megkíméltessenek, sőt környékbeli nemes ifjúság oktatására is kész alkalom nyújthassék, So­mogy vármegyébe kebelezett Csurgó mezővárosomban a közjó előmozdítása és jobbágyaim könnyebbsége céljából... megmásíthatatlan alapítványt teszek.” A „Debrecen és Patak messze eszenek ide” prózai megfelelője Festetics megfogalmazásában is olvasható. Az iskolatörténet első kutatói, Csire István nagybajomi lelkész és Héjjas Pál, a legendás emlé­kű csurgói tanár a várossal már száz éve egybeépült Alsókba teszik az iskola 1792-es indulását. Ép­pen a Festetics-levéltár anyagát kutatva igazolta másfél évtizede Nyárády Gábor, nekik volt igazuk: csak 1793 tavaszán került az iskola a felső-csurgói Festetics majorba. A tanítást kezdetben az alsoki rektor, Jakab József végezte, a deklinistákat, a kompakitistákat, a konjugistákat a preceptor, megkapva a protestáns iskolák fenntartásában mindig számításba vett ünnepi legáció jogát is. Közben folytak az új iskola építésének előkészületei is. Festetics az épületre 6000, a professzor fizetésére évi 200 forintot ajánlott fel, a téglaégetés, a favágás az egyházmegye dolga volt. 1794. ja­nuár 10-én a tiszttartó és Füredi József alsoki lelkész a mesteremberek jelenlétében az Óvárostól 200 öl távolságra kijelölték a gimnázium telkét. Az épülő iskola a mai Csurgó Újvárosának térben és időben is első épülete, városcímerbe is foglalt jelképe lett. Az iskolaszervezést Nagyváthy János jószágigazgató irányította, aki 1797-ben Keszthelyről végleg Csurgóra költözött.

Next