Hévíz, 1999 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1999 / 1. szám - Kardos Gy. József: Csokonai Vitéz Mihály a középiskolában (tanulmány)
nádast áttörve, betért ide, s itt valami nagyot, szépet álmodott: a huszadik fénylő századot. Értelmet, fényt, amelyből majd kinő az új hajtás és bont nagy koronát... ” Fontos feltárni a költő egyéniségének fonnálódási folyamatát is. A fiatalokhoz sokkal közelebb kerülnek az ember és a művek, ha tudják, mit jelentettek Csokonai számára a szülői ház, Debrecen, a kollégium, az olvasmányok, a nyelvek, a fordítások, a tudományok, a zene, a tanítás. Ezek segítségével sokkal jobban megértik a Csokonai-művek keletkezésének folyamatát és magukat a műveket is, azok sokrétűségét, eszmei és érzelmi alapjait, tartalmi és formai vívmányait, nyelvi és verselési hagyományait és újításait, a költő korszakalkotó és példamutató jelentőségét. Csokonai apja olvasó-tollforgató ember volt, de anyja is Gyöngyösi Istvánt olvasta, és külföldi szerzők magyar fordításait. Debrecen, amelynek a II. József-kori népszámláláskor 28551 lakosa volt, szintén jelentősen hatott a nyiladozó értelmű, villámgyors felfogású, félelmetes memóriájú, rendkívüli nyelvtehetségű gyerekemberre. Latinul már gyermekfejjel irodalmi szinten írt, verselt. Korán megtanult olaszul, franciául, németül, görögül; ismerkedett az angollal, a héberrel, az arabbal és a perzsával. Korán el is kezdett fordítani. Többek között fordított Anakreónt, Catullust, Ovidiust, Horatiust, Vergiliust, (Georgicon), Senecát, Ariostót, Tassót, Pope-t, Goldonit, Moliére-t, Schikanedert (A boszorkánysíp címmel áriákat és kettősöket a Varázsfuvola szövegkönyvéből), Metastasiót, Kleistet (A tavasz), Gessnert, Bürgert, Kotzebue-t. Ezek a fordítások és egyéb olvasmányélményei ( a régi magyar kéziratos - és az újabb diákköltészet termékei. Gyöngyösi István, Pálóczi Horváth Ádám, Vergilius Aeneise és egyéb ókori klasszikusok; keleti, olasz, francia, angol és német költők) is jelentősen hatottak rá. Természettudományos (és egyáltalán a tudományok iránti érdeklődése (elsősorban Földi János hatására) egész életében végigkísérte, s ez nála mindig a korszerűt, a modernet jelentette. Buzgón botanizált, mint eszményképe, Rousseau, akinek fő műveit, akárcsak Voltaire-éit, olvasta is. Az Enciklopédiából is ismert részleteket. Tanulmányozta Helvetiust, Diderot-t, Herdert, Linnét. Lefordította a radikális materialista Holbach A természet rendszere című művének egy fejezetét. A természeti morált, Rousseau-hoz hasonlóan ő is képzett zenész volt: jól klavírozott, s valószínűleg maga is szerzett dallamokat. S mindezek mellett húsz éves, amikor első költeményei megjelennek a Magyar Hírmondóban, s 21, amikor az Urániában. Kármán József lapjában. S szintén 21 éves, amikor a debreceni kollégium poéta-klasszisának tanára lesz - nagy népszerűségre téve szert: roppant tudása, lebilincselő előadásmódja, tréfakedvelő, nyájas, türelmes, emberszerető magatartása következtében. Rousseau Emil című művének hatására hagyta tanítványait szabadon fejlődni. Gyakran a Nagyerdőben tartotta óráit, együtt pipázott, borozgatott, énekelt, táncolt a tanulókkal. A XVIII. század második felében megújuló magyar lírai kezdeményezések az ő élete