Hévíz, 1999 (7. évfolyam, 1-5. szám)

1999 / 1. szám - Varga József: Csokonai és a muravidéki (szlovéniai) kétnyelvű oktatás (esszé)

Hasonló példával sokszor és sok műalkotás elemzése során találkozhatunk a pedagó­giai gyakorlatban. Az lenne az elfogadható elemző-értékelő megoldás, ha minden irodal­mi alkotás elemzését, magyarázását önmagából kiindulva végeznénk mindenféle, de fő­leg politikai belemagyarázás nélkül. És most a címben megjelölt téma. Szlovéniában a magyar nyelv és irodalom tanítá­sa hatékonyabban az 1959/60-as tanévtől kezdődött el. Ekkor vezették be az általános is­kola első osztályába a kétnyelvű oktatást, vagyis a szlovén és magyar nyelv egyenrangú tanítását. Ez az oktatási modell azóta sok negatív bírálatot és sok dicséretet is kapott. A Murántúlon élő mintegy tízezer lelket számláló őshonos magyarságnak ez felel meg a legjobban, hogy minél távolabbra odázhassa asszimilációját. Az 1960-as évek közepétől indul el a magyar irodalom, illetőleg a magyar szépiro­dalmi alkotók és műveik »komolyabb« tanítása az általános iskolák felső tagozatában. Mivel a magyar nyelv tanításának a tantervét magyar nemzetiségű nevelők állították össze, így alapul a magyarországi programok és tankönyvek tananyaga szolgált. Csokonai Vitéz Mihály életét és költészetét a kéttannyelvű általános iskola 7. osztá­lyában tanítják mintegy négy-öt órában irodalomolvasási fokon. Általában A Reményhez, a Szegény Zsuzsi, a táborozáskor és a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban című lí­rai alkotásokat ismertetik meg a tanulókkal. A gimnáziumban és a különböző szakközépiskolákban a magyar nyelv és irodalom tanítása az 1976/77-es tanévtől folyik. Az irodalomtanítás irodalomolvasási és irodalom­­történeti szinten történik heti két órában. Csokonai költészetének három témakörével fog­lalkoznak: a felvilágosodással kapcsolatos nagy gondolati költeményekkel: Az estve, Konstancinápoly. Szerelmi költészetéből a Lilla-dalok néhány szép versét tanítják meg, A Reményhez. Népies (a népdalhoz hasonló) versek közül a Szegény Zsuzsi, a táborozás­kor című szerepel az első helyen. A kötelező olvasmányok közé tartozik a Dorotty­a. A felsőfokú (egyetemi) oktatásunkban - 1980-tól - Csokonai Vitéz Mihály irodalmi munkássága jelentős helyet foglal el a »régi magyar irodalom« című stúdiumban. Itt már irodalomtörténeti követelményekkel valósul meg az oktatás. Csokonai részletesebb élet­rajza és költészetének sokoldalúsága jut érvényre, Csokonai a felvilágosodás költője, Csokonai és a rokokó-szemlélet és - ízlés, a szerelem és a Lilla-dalok költője, népies (népköltészeties) lírája, Csokonai Vitéz Mihály a dráma- és eposzíró, prózája. E tárgykö­rök néhány alkotása: Az estve, Konstancinápoly, Jövendölés az első oskoláról a Somogy­ban, a Lilla-dalok, A Reményhez, tartózkodó kérelem, Szabadság, Szegény Zsuzsi, a tábo­rozáskor stb. A Dorottya vígeposzát részletesen elemzik." A felkérőlevél egyik pontja arra kéri, az irodalomban jártas, alkotó kortársakat, hogy határozzák meg, vagyis hogyan látják Csokonai Vitéz Mihály időszerűségét ma. Én csak néhány jellegzetes vonást emelek ki szerény irodalmi ismereteim révén. A Szlovén Köztársaságban élő maréknyi magyarság oktatásrendszerében és­­ politi­kájában Csokonai költészetének rangos helyet kell biztosítani. Mint összegző költőegyé­niségnek, munkássága magában foglalja kora társadalmának minden lényeges mozzanat

Next