Hévíz, 1999 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1999 / 1. szám - Varga József: Csokonai és a muravidéki (szlovéniai) kétnyelvű oktatás (esszé)
Hasonló példával sokszor és sok műalkotás elemzése során találkozhatunk a pedagógiai gyakorlatban. Az lenne az elfogadható elemző-értékelő megoldás, ha minden irodalmi alkotás elemzését, magyarázását önmagából kiindulva végeznénk mindenféle, de főleg politikai belemagyarázás nélkül. És most a címben megjelölt téma. Szlovéniában a magyar nyelv és irodalom tanítása hatékonyabban az 1959/60-as tanévtől kezdődött el. Ekkor vezették be az általános iskola első osztályába a kétnyelvű oktatást, vagyis a szlovén és magyar nyelv egyenrangú tanítását. Ez az oktatási modell azóta sok negatív bírálatot és sok dicséretet is kapott. A Murántúlon élő mintegy tízezer lelket számláló őshonos magyarságnak ez felel meg a legjobban, hogy minél távolabbra odázhassa asszimilációját. Az 1960-as évek közepétől indul el a magyar irodalom, illetőleg a magyar szépirodalmi alkotók és műveik »komolyabb« tanítása az általános iskolák felső tagozatában. Mivel a magyar nyelv tanításának a tantervét magyar nemzetiségű nevelők állították össze, így alapul a magyarországi programok és tankönyvek tananyaga szolgált. Csokonai Vitéz Mihály életét és költészetét a kéttannyelvű általános iskola 7. osztályában tanítják mintegy négy-öt órában irodalomolvasási fokon. Általában A Reményhez, a Szegény Zsuzsi, a táborozáskor és a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban című lírai alkotásokat ismertetik meg a tanulókkal. A gimnáziumban és a különböző szakközépiskolákban a magyar nyelv és irodalom tanítása az 1976/77-es tanévtől folyik. Az irodalomtanítás irodalomolvasási és irodalomtörténeti szinten történik heti két órában. Csokonai költészetének három témakörével foglalkoznak: a felvilágosodással kapcsolatos nagy gondolati költeményekkel: Az estve, Konstancinápoly. Szerelmi költészetéből a Lilla-dalok néhány szép versét tanítják meg, A Reményhez. Népies (a népdalhoz hasonló) versek közül a Szegény Zsuzsi, a táborozáskor című szerepel az első helyen. A kötelező olvasmányok közé tartozik a Dorottya. A felsőfokú (egyetemi) oktatásunkban - 1980-tól - Csokonai Vitéz Mihály irodalmi munkássága jelentős helyet foglal el a »régi magyar irodalom« című stúdiumban. Itt már irodalomtörténeti követelményekkel valósul meg az oktatás. Csokonai részletesebb életrajza és költészetének sokoldalúsága jut érvényre, Csokonai a felvilágosodás költője, Csokonai és a rokokó-szemlélet és - ízlés, a szerelem és a Lilla-dalok költője, népies (népköltészeties) lírája, Csokonai Vitéz Mihály a dráma- és eposzíró, prózája. E tárgykörök néhány alkotása: Az estve, Konstancinápoly, Jövendölés az első oskoláról a Somogyban, a Lilla-dalok, A Reményhez, tartózkodó kérelem, Szabadság, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor stb. A Dorottya vígeposzát részletesen elemzik." A felkérőlevél egyik pontja arra kéri, az irodalomban jártas, alkotó kortársakat, hogy határozzák meg, vagyis hogyan látják Csokonai Vitéz Mihály időszerűségét ma. Én csak néhány jellegzetes vonást emelek ki szerény irodalmi ismereteim révén. A Szlovén Köztársaságban élő maréknyi magyarság oktatásrendszerében és politikájában Csokonai költészetének rangos helyet kell biztosítani. Mint összegző költőegyéniségnek, munkássága magában foglalja kora társadalmának minden lényeges mozzanat