Hévíz, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 4. szám - Sarusi Mihály: Vagabundkorzó: VII. könyv: Részletek
Kürtös hétezréből kétszáz a magyar? Idehúzódó (beházasodó, itt munkát lelő) kisiratosiakból, nagyiratosiakból, szentmártoniakból, mácsaiakból, sofronyaiakból. Az almásyiratosi és a régi kürtösi magyarságnak - nyilván - nyoma sincs (a kastélyon és a kistemplomon, meg a letarolt almási Kriptahalom maradékán túl). Bún, drága. Bún, ha igaz. Már amennyire lehetséges. Ide, hazafelé betér barkát szentelni. A kürtösi leányegyház kisiratosi plébánosa. Bún, drága, bún. Élni. A régi papunk apja óbébi, az övé volt a legszebb ház a faluban. Deportálták a Baragánra, a házába a rendőr költözött. Kitették őket a pusztába, csináljanak, amit akarnak. Ástak egy kutat maguknak. A végén új falut építettek, a környéken hozzá hasonló nem volt. Az övé lett a legszebb. Ahogy hazajöhettek, oda is a rendőr költözött. Szivárog Kurtafejéregyház tíz-húsz fős magyarsága a curtici egyházba. Többen aligha leszünk. Ott, hol apád inasként leste (a rossz - szerinte inkább: jóban - harmincas évek elején) a lányokat! Ellenirányban árad a fekete, sokszoknyás rumán asszonynép a görög hazába, hogy melléd érve „Buná...!”-val üdvözöljön jó Kászonyi András nemzetes uram házánál. A román nem új, már kinézetre is bizánci szentegyházat épít a régi, európai alakú bizerika mellé? - Az öregeknek nem tetszik, mi lesz megszokott, az ezerhétszázas évekből való templomukkal? - Csak azért is mellé építi az új papjuk. Magyar mérnök tervezi! A pópa a kastély elé (a kastélykertbe) akarta. A magyar mérnök mondta erre: ott nem tudja a megfelelő irányba állítani az oltárt! Hanem, hát nem. Janka malma (a kápolnánál)? Hol a kerítés likain kislegény - borbéinas, majd, ahogy az lenni szokott, bordésegéd - szülőatyád leste a szinte meztelenre vetkőző nagy (nyilván főként vlah) úriasszonyokat a Janku-malma udvarán fúrott kút meleg vízével táplált Janku-feredője partján. Omlik, s mindenestül követi azokat a valahai szépasszonyokat. Hatvanan a harmincból! Hévízi 2002/4