Hévíz, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 1. szám - Horváth József: Csurgói diák volt Teleki László egykori nevelője (esszé)

HORVÁTH JÓZSEF Csurgói diák volt Teleki László egykori nevelője A belső-somogyi iskolázott emberek elkötelezettsége, ragaszkodása a szülőföldhöz, annak népéhez megrendítő vallomások alapján tárulkozik fel. A magyar szabadságharc egykori párizsi követe 1861. május 8-án bekövetkezett tragikus halálának 140. évfordulója jó alkalom emlékezni - Pókol Ferenc csurgói történelem tanár kedvelt szójátékát idézve - a „Kegyenc” „Kü­lönc” szerzőjére, Teleki Lászlóra. A nagyreményű politikust Dél-Somogyhoz egykori nevelője, Erőss Sándor köti, aki diákként Csurgóhoz, templomépítő lelkészként Darányhoz kötődik szorosabb szálakkal. Belső-Somogy e két szélső őrhelye között azonban aligha van olyan református település, amelynek lelkészi vagy tanítói névjegyzékében ne szerepelne az Erőss név. A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium Nagykönyvtára kilenc értékes kéziratot őriz a Somogyban élő nevelő és az ismert politikus közötti levelezésből. Halála napján, 1858. február 8-án sajátkezűleg írta a dokumentumok végére: „fontosb levelem a' hozzá jók, mint másokhoz in pure nálam meg van írva­­ a drága Grófi család levelei, boldogult Gr. Teleki László úrnak velem kötött szerződés levele sok nevezetes embernek levelei, ezek originalban vannak.” Az idős Teleki gróf második házasságából született László fia mellé különös gonddal keresett és választott nevelőt. Felkérte a debreceni kollégiumot, ajánljanak erre alkalmas személyt. Ők Erőss Sándort ajánlották. A kollégium okmánytárában olvasható: „Erőss Sándor subscribált Debreceni Református Kollégiumban 1810-ben. Pátria: Csoknya. Comitát: Somogy. Schola m. de venti: Csurgó.” Különös alapossággal szövegezték meg a majdani nevelővel a terjedelmes, minden lehetséges körülményre kiterjedő háromoldalas szerződést. Már az első pont jól jellemzi az igényes választást és a kiszemelt nevelő elé támasztott erkölcsi és tudományos elvárásokat. ..Én alább írt felkü­ldöm a magam költségén idegen országokra Erőss Sándor Urat, még­pedig úgy, hogy két esztendőt töltsön Göttingában, a harmadik esztendőben azonban járja meg a külső országi nevelés Institumait, és azok között különösebben tekintse meg az Yverdoni nevelés Institutumát Pestalozinak, annak minden módjával, tökéletesen meg­ismerkedvén.” Pestalozzi a mai napig a neveléstudomány egyik legnagyobb alakja. Teleki Lászlóról tudjuk, hogy Göttingában megismerkedett, de akkor sem túlozunk, ha állítjuk, összebarátkozott Körösi Csom­a Sándorral. Amikor a jeles Ázsia-kutató 1835-ben Calcuttából tiszteletpéldányokat küldött az Ázsiai Tudós Társaság felügyelete alatt kinyomtatott tibeti szótárból és nyelvtanból, Döbrentei Gábornak írt latin nyelvű levelében úgy rendelkezett, egy példányt Erőss Sándornak, id. gróf Teleki László gyermekei tanítójának juttassanak el Pestre. Csakhogy Körösi Csom­a Sándor nem tudta, hogy Erőss Sándor már nem nevelő a Teleki-családnál. Élete alkonyán írt, és a leveleskönyvben olvasható önéletrajzából ennek az okát is megtudjuk: „Születtem Csoknyában 1796. márt. 15. T. Erőss József és Kovács Erzsébet szüleimtől. Csurgói gimnáziumot végezvén Debreczenben valók

Next