Hévíz, 2003 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 3. szám - Kardos Gy. József: A református irodalom, mint nemzetfenntartó erő

magyar széppróza felemelkedett az európai legjobb átlaghoz. Vele kezdődik a magyar esszéirodalom. 1794-es műve, A nemzet csinosodása átfogó művelődési programot vázol fel. A debreceni felvilágosult írói kör (minden tagja a helyi református kollégium neveltje) legkiemelkedőbb alakja Csokonai Vitéz Mihály, de barátai és társai is jelentős tevékenységet fejtettek ki.­­Földi János: természettudományi szakíró, költő, műfordító, nyelvész, nyelvújító.­­ Diószegi Sámuel: botanikus, aki jelentős érdemeket szerezett a természettudományos szaknyelv magyarosításában; orvosi és magyar füvészkönyvet írt 1807-ben. Utóbbi szerzőtársa Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi alkotója. Fazekas lírai verseiben a szerelem, a természet, a kert, a nép és a felvilágosodás természetbölcselete a fő téma. A költő célja a népinek a műköltészete emelése. Kalendáriumot is szerkesztett és írt.) Gazdag, sokszínű és maradandó életművet hagyott hátra a magyar felvilágosodás kimagaslóan legjelentősebb és legsokoldalúbb költőegyénisége, Ady és a Nyugat költőinek nagy elődje, Csokonai. A debreceni református kollégium diákjaként, majd oktatójaként széleskörű műveltséget és nyelvtudást szerzett. (Tanult a sárospataki református kollégiumban is.) Életműve stílusszintézis (klasszi­cizmus, rokokó, szentimentalizmus, népiesség, realizmus). Minden műnemben, számos műfajban jártas, a hangnemek egész skálája jellemzi. Verselése bravúros - mind formailag, mind ritmikailag, mind a szimultanizmus alkalmazásával. Kölcsey Ferenc (szintén a debreceni református kollégium nevelte nagy műveltségűvé) nemzeti és egyetemes jelentőségű személye, kiemelkedő alakja a reformkornak­­ mind irodalmárként, mind politikusként (országgyűlési követ). Ugyanakkor a romantika legmélyebb gondolkodója is. Gyenge testében szigorú jellem, kemény lélek lakozott. Kazinczy oldalán vett részt a nyelvújítási harcokban. Elsősorban hazafias lírája kiemelkedő. (Benne az 1823- ban írt Himnusz, amely Erkel Ferenc 1844-es megzenésítése nyomán vált nemzeti himnuszunkká.) Egyetemes emberi és nemzeti eszmények foglalkoztatták (elsősorban a nemzete sorsáért és szabadságáért való aggódás). Prózája is példaértékű (Nemzeti hagyományok, Országgyűlési napló, Parainesis). A rendszeres magyar kritika egyik előkészítője. A magyar regényirodalom úttörő egyénisége volt Jósika Miklós és Kemény Zsigmond. Jósika Miklós (a kolozsvári református kollégium neveltje) 1836-ban a magyar irodalom egyik legjobban 2003/3 Hévíz 53

Next