Hévíz, 2005 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 1-2. szám - Szilágyi Ferenc: Csokonai 200 éve. Az 1805-ben elhunyt költő utóélete az irodalmi (művészeti) és a nemzeti köztudatban (tanulmány)

nagy tehetsége mellett elhibázott költői életművet látott munkásságá­ban: „Egy ki nem fejlődött nagy költő, aki megírott műveinek legnagyobb tömegében ott küzd és ott botorkál a sablonos verselés nyűgében, de igaz és hatalmas érzelmeinek hatása alatt igazi költővé fejlődik.” Legsokat­mondóbban azonban Ady emlékezett meg róla a Budapesti Napló 1905 május 21-iki számában: „De magyar voltál. te magyar. Óh, fájdalmasan magyar. Az elejéből való a magyar fajtának. A kéréséből. A finomabban megalkotóijából. A vívódóból. A szenzibilisből. Az egész világgal, min­den gondolattal, minden érzéssel együttélőből.­­ Mindezért keservesen meglakolt. Lump volt, csavargó, míveletlen, durva és paraszt. Ő volt tud­niillik akkor a legeurópaibb ember ebben az országbanKésőbb A ma­gyar Pimodán című eszmefuttatásában ezt írta: „Csokonai Vitéz Mihály unokájának érzem és tudom magam: veszettül európaiatlan magyarnak, aki kacagtató fanatizmussal és komolysággal él-hal Európáért.” Ekkor írta A Hortobágy poétája című versét is, benne együtt rajzolva meg a maga magyar Ugaron vergődő alakját a Csokonaiéval. V. Az igazi nagy fordulatot Csokonai hazai megítélésében nem az 1905-ös centenáriumi év hozta, hanem 1911, a Nyugat Csokonai matinéja január 28-ikán, a költő halála napján a Vígszínházban. Ezt a műsort megismerve Ady Csokonai rajongását, Ady barátja, az író-iro­­dalmár-mecénás, Hatvany Lajos szervezte meg, ő is vezette be a Nyugat Csokonai-kultuszáról beszélve (írt egy tanulmányt Domby Márton Cso­konai életrajzáról is), s az ő fölékérésére született meg erre az alkalomra a matiné kétségkívül legértékesebb irodalmi műve, Ady Vitéz Mihály ébresztése c. költeménye. Szerepelt még Móricz Zsigmond is a műsor­ban Lábnyomok a porban c. elbeszélésével. Csok­onai-dalok hangzot­tak el Megyaszay Vilma előadásában, s színre vitték a Karnyóné-t. Az utóbbiról az erdélyi Kuncz Aladár írt színi bírálatot, s az egész matinéról Színi Gyula Csokonai előhírnök szerepét hangsúlyozva. (Ady 1908-ban is, a Nyugat megindulása évében írt egy verset Csokonai címmel; az ő utolérhetetlen Csokonai versei mellett számos magyar költőt megihle­tett alakja Petőfitől Juhász Gyulán, Tóth Árpádon, Szép Ernőn, Dzsida Jenőn, Gulyás Pálon, Áprily Lajoson át Somlyó Györgyig.) 1908-ban a nagyváradi Holnap folyóirat körének tagja, Antal Sándor szintén a deb­receni költő előfutár szerepét hangsúlyozta: „a Holnap­ba, a mi társa­ságunkba... Balassa, Csokonai, Petőfi, Vajda János és Reviczky tartozik. Mindazok a magyarok, akik elégtek a Holnap­ért.” Bizonyára a Nyugat Csokonai matinéjának hatására született meg Molnár Ferenc szellemes kis jelenete ezzel a címmel: A Csokonai­hoz és Petrarcához tartozó férjek, azaz Audiatur et altera pars, amelyben 10 Hévízi 2005/1

Next