Hévíz, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 2-3. szám - Horváth József: Festetics, Csokonai és a Georgikon (tanulmány)
Gróf Festetics György szobra (Farkas Ferenc alkotása) a keszthelyi Fő téren Horváth József Festetics, Csokonai és a Georgikon Az idei és a tavalyi évben gróf Festetics György születése 250. és Csokonai Vitéz Mihály halála 200. évfordulóján szép ünnepségekkel emlékeztek a „Festetics-városokban”, Keszthelyen, Hévízen és Csurgón. Festetics és Csokonai kapcsolatáról e rendezvényeken csakúgy mint korábban, több összefüggésben értesülhetett a közvélemény. Hol egymás feltétlen tisztelete, hol éppen csurgói tanársága, és ezen belül is a vizsgadarabban elénekelt Rákóczi- nóta okán az óvatosság, a bizalmatlanság tűnt a viszony meghatározó elemének. Szabó Dezső ismert monográfiája, a Festetics- család története sem tesz említést a köztük levő esetleges feszültségekről: „Csokonai 1799-ben tanárképen került Csurgóra, és közel egy évi ott tartózkodása alatt szinte házi költője volt a Festetics- családnak.” Az azonban bizonyos, hogy első találkozásuk nem lehetett olyan felhőtlen, mint ahogyan azt egy 2001-ben a Balatonról írt egyik könyv megjelenítette: „Csokonai, aki ugyan Festetics hívására érkezett Keszthelyre - késő este Keszthelyre érkezvén - az Amazon Szállóban bérelt szállást, ámde a Helikon- ünnepségre érkezők már minden szobát lefoglaltak. Már az ivóban kapott helyet. Éppen csizmáját húzta lefelé, amikor Festetics György tudomást szerezvén a költő érkezéséről, nyomban befogatott és Csokonai szinte erőszakkal a 64 Hévíz, 2006/2-3