Hévíz, 2014 (22. évfolyam, 1-6. szám)

2014 / 3. szám - Hajószakács - Szécsi Noémi: Kun Béla a zserbókkal tovaszáll. Háborús konyha (1914-1919)

„A lóhúsból éppen úgy készítjük el a húslevest, mint a marhahúsból, csak jobban fűszerezzük"9 10 - jegyzi meg az egyik hadiszakácskönyv a hús édeskés ízét adó gli­kogéntartalom kapcsán. Egy, a lóhúsfogyasztás áldásait ecsetelő cikk'0 viszont tör­ténelmi tudást is mozgósít, hiszen az ázsiai eredetű ősmagyarok szokásaira, illetve egyenesen Párizs ostromára hivatkozik. Nem csupán az derül ki, hogy Budapesten 1905 óta mérnek ki lóhúst, de a cikkíró arról is biztosítja az ódzkodó fogyasztót, hogy a sertés- és marhakészítményeiket lóhússal dúsító, áruhamisító hentesek termékei révén tulajdonképpen már eddig is bőven részesült ebből a húsfajtából. A hússal való egyéb visszaélések is a párizsi helyzetet idézik: a vendéglősök jómódú vendé­geik számára fölvásárolják az értékesebb darabokat, s fogyasztható minőségű, elfo­gadható termék nem marad a piacon. A kolbászba hús és szalonna helyett csont­­vakarék, mócsing, ín és fejhús kerül, a friss párizsiból folyik a víz. A válság, ki hitte volna, a proletárforradalom alatt kulminál. Kun Béláék már egy éhező várost vesznek át, ezért is figyeli mindenki gyanakodva: mit esznek a népbiz­tosok? A kormányzótanács „cateringjéről" gondoskodó Kedvessy vendéglős szám­lái szerint jobbára korábban előételnek számító, hústalan fogásokat fogyasztanak: „potage"-t (levest) meg „oeuf mollet"-t (lágytojást), rizottót, tésztaféléket. A Kun Béla szállására, a Szovjetházba behatoló elégedetlenkedő proletárasszonyok küldöttség­ ére vett! 11 2ADOR ISTVÁN : Ez lényegében a lóhúsleves receptje a már idézett Ételsorok és ételleírások c. kiadványban. 10 Vasárnapi Könyv, 1918.5. füzet. ,4 lóhús, 65-68. o. 3014/3 firlmPISS / HAJÓSZAKÁCS

Next