Híd, 1963 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1963-05-01 / 5. szám - Sinkó Ervin: Csokonai Vitéz Mihály

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY (1773—1805) (TANULMÁNYRÉSZLET) Sin­kó Ervin: „Átkozom, barátom, az én időmet, az én születésem helyet . . . meg kell magamban foj­tanom a sóhajtozó csuklásokat, hogy a világ bolondnak vagy perduellisnek (lázadónak) ne nevezzen . . . Oh! vajha a következendő kor megtudhatná és megesmérhetné, hogy én nem saját hibám miatt nem lehettem azzá, amit óhajtottam, hanem az illy okok miatt!” (Csokonai levele Patakról) „Nagy része a Csokonai vétkének csak annyiban övé, hogy mindent ada, a mit tőle kívántak s mindjárt ada, mihelyt kívánok . . (Kazinczy: Pályám emlékezete) A költő élete huszadik évében jár, mikor a szemtanú, egy előkelő angol úr, R. Townson, 1793 májusában átutazik Magyarországon. Ma­gyar mágnások, Bécsből meg Párizsból ismert barátai látják vendégül. Az egyik az a gróf Széchényi Ferenc, akinek tíz évvel később a beteg költő esdeklő levelet ír, hogy fogadja fel írnoknak a könyvtárába: „megelég­szem én, — nem csak — hanem boldognak fogom tartani magam, ha kancellista fővel szolgálhatok is a mellett a dicső gyűjtemény mellett (a könyvtár), a mely én reám nézve Potosi Bengála, földi paradicsom”. Ugyanezért a kegyért esedezve a gróf feleségének is ír, ugyanannak, akit „Isis és Osiris” című dicsőítő énekében „szép istenasszony” megszólítás­sal ünnepel. R. Townson másik vendéglátója herceg Eszterházy, akiről az utazó „Travels in Hungary” című Londonban megjelent könyvében — a köny­vet Csokonai is emlegeti a gróf Festeticshez és az édesanyjához írt leve­lében, 1801-ben — megírja, hogy Eszterházy a „leggazdagabb magyar főúr”, s a herceg mesébe illő évi jövedelméről számszerű, pontos adatokat közöl, és arról is, hogy a herceg birtokát képező harminchárom uradalom-

Next