Híd, 1988 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7-8. szám - Könyvek - Láncz Irén: Petőfi verseiről - ahogy még nem írtak
1016 HÍD a felismerés, a szembenézés , az etikus magatartás vállalása jelenti azt a biztos pontot, ahol a lírai én tépelődései közepette is, tragikust cselekvésképtelensége és magányérzete ellenére is gyökeret tudott verni. A cselekvés tehát jobb híján belső, gondolati tájakra tevődik át Rózsa Endre költészetében, s ez hozza létre elégikus hangú verseiben a meditatív szemlélődést. HARKAI VASS &wd PETŐFI VERSEIRŐL — AHOGY MÉG NEM ÍRTAK Elekfi László: Petőfi verseinek mondattani és formai felépítése (Különös tekintettel az aktuális mondattagolásra.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986 Vannak olyan mondatok, amelyekben az olvasó számára felismerhető a határ az új információt hordozó és a hozzá képest már ismertet, tudottat közvetítő nyelvi elemek között. Aktuális mondattagolásról ott beszélhetünk, ahol ez a határ világosan kimutatható. A kérdés bonyolult, sokan és sokféleképpen foglalkoztak már vele, mégsem tekinthető megnyugtatóan megoldottnak. Elekfi László korábbi kutatásaira épít, tovább finomítja az elméletet, s bemutatja stilisztikai, poétikai alkalmazásának lehetőségeit. Petőfi verseinek kb. kétharmadát vizsgálja, elemzi a versbeli mondatok, aktuális tagolását, s ez több a szokásos nyelvtani elemzésnél. Feltárja az összefüggéseket a vers mondatainak megalkotása és az egész vers szerkezete között, de — ahogy írja —, majd az irodalom és stílus kutatói döntik el, hogy az észrevételek helytállók-e. Talán felmerülhet, hogy a költői mű szövege vizsgálható-e oly módon, mint a közlésre szánt prózai szöveg. Természetesen vizsgálható, mert a költemény is ugyanolyan nyelvi elemekből épül fel, ezért sok minden megfigyelhető benne, ami a közönséges közlésre is érvényes. Többféle tudományterület érintésével kaphatunk választ a részletkérdésekre. A mondattan, verstan, stilisztika mellett az irodalomelmélet, általános esztétika, nyelvelmélet, fonetika, nyelvlélektan, fordításelmélet, statisztika bizonyos kérdéseit is érinteni kell, ha egy költői szöveg aktuális mondattagolásával foglalkozunk. Elekfi László egy központi kérdés köré csoportosítja a problematikát, ez a kérdés pedig, hogy mi a szerepe az aktuális mondattagolásnak a költői mű szövegében. Fő szempontja a szórend mondattani és stilisztikai elemzése az aktuális mondattagolás alapján.