Híd, 1994 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 5-6. szám - KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK - Gerold László: Petőfi Sándor: Nemzeti dal

PETŐFI SÁNDOR: NEMZETI DAL* GEROLD LÁSZLÓ A Nemzeti dal­­ 1848. március 15-ének a verse. Talán irodalmunk egyetlen költeménye sem kötődik úgy egyetlen naphoz, mint a Nemzeti dal március idusához. Holott nem erre a napra s nem is e napon és eseményeinek hatására készült. Viszont attól fogva, hogy barátai előtt Petőfi Sándor a Pilvaxban („az ifjak kávéházában”), utána az orvosi egyetemen és a jogászhallgatók előtt elszavalja, majd hogy a Mit kíván a magyar nemzet? című „12 ponttal” együtt Landerer lefoglalt nyomdagépén mint a kivívott sajtósza­badság első terméke („a magyar szabadság első lélekzete” jegyezte a nyomtat­vány alá saját kezűleg Petőfi) az utcára kerül, s a nyomda és a múzeum előtt majd tízezer embernek Petőfi ismét szavalja (Egressy Gábor szerint „elüvölti”) versét, a Nemzeti dal megkezdi pesti és országos buzdító útját - Petőfi Sándor költeménye önálló életet él. Részévé válik az utca, a politikai élet s a harcok mindennapjainak. Olyannyira, hogy szinte napjainkig nem irodalmi alkotás­ként, hanem politikai tettként tárgyalja a Petőfi-irodalom is. * A Pozsonyban ülésező országgyűlés március 3-án elfogadja Kossuth Lajos javaslatát, hogy a legfontosabb nemzeti követeléseket petíció formájában ter­jesszék a Ház elé. Március 9-én fölkérik a Fiatal Magyarország nevű csoport híveit, készítsék el a petíció szövegét. Petőfiék a megbízást elfogadják, s elha­tározzák, hogy március 19-én népgyűlést, reformbankettet tartanak Rákoson, ahová a József-napi vásárra nagy tömeg várható, mellyel majd elfogadtatják követeléseiket. Március 12-én megfogalmazzák a 12 pontot, amelyben a cen­zúra eltörlését, felelős minisztérium felállítását, évenkénti országgyűlést, tör­ * ✓ Elhangzott 1994. március 14-én az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Tan­székén megtartott ünnepségen

Next