Híd, 1998 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 1-2. szám - Ács Károly két verse
LXII. évfolyam, 1-2. szám 1998. január-február HID ÁCS KÁROLY KÉT VERSE ÚJÉVVÁRÁS Tél van, hideg van, hisz ez természetes. Napfényt sötét éjben - ugyan ki keres? Azt mondták ott fönn: ne féljünk, semmi vész. Csak egy kis türelem - ennyi az egész. Várunk tehát. Mert várni jó, várni szép. Várni csakugyan jól megtanult e nép. S hálásnak lenni, ha kivár valamit, Mi másnak csak úgy, magától adatik. Egy meleg szoba télen, meleg ebéd, Kevés világosság, ha sok a sötét. S mindig több ebből, s amabból kevesebb. Mért ne legyen rosszabb, ha jobb nem lehet? Miért is fáznál, ha azt mondják, ne fázz. Jobb is, ha táncolsz, mint ha kiver a frász. Boldog új évet! - Kívánni tán szabad? Igen, de csak ha jól viseled magad. Ha szépen fázol, békén vakoskodol, És legfőképpen, ha nem okoskodol! Így várakozunk gondolattalanul, Míg megjön az új év. Vagy az űr kigyúl. . .