Híd, 2004 (68. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 2. szám - KRÓNIKA - Krónika

mon, amely néha fájdalmas, de mindig inspiráló. Munkásságomban Újvidék nemcsak egy tér, nemcsak egy toposz, nemcsak egy város, hanem egy írói otthon, még akkor is, amikor az otthontalanságról írok. Még akkor is ez az utolsó szalmaszálam, amikor hontalan lokálpatriótának, európai fattyának nevezem magam. S kálváriámban sohasem maradtam egyedül. Büszkén mon­dom, hogy Újvidéken volt kiktől tanulnom, példát vennem. Emberként és íróként sokat köszönhetek nagy újvidéki elődeimnek és kiváló újvidéki szel­lemi kortársaimnak, közülük sokan itt ülnek, és osztoznak örömömben. Hála nekik és köszönet a városnak, amely ezzel a díjjal nyugtalan szellemű, örökké elégedetlen és perlekedő, írói képzeletével és mondataival vívódó fia vállára helyezte gondoskodó kezét. Köszönöm. IN MEMÓRIÁM ELHUNYT VUBOMIR DRAŠKIĆ - Január 25-én Belgrádban elhunyt Ljubo­­mir Draškić színházi rendező, az Atelje 212 sokéves igazgatója, az Újvidéki Színház vendégrendezője. A szerbiai színjátszás je­lentős alakját 67 éves korában érte a halál. Zágrábban született, majd a belgrádi Böl­csészettudományi Kar rendezői szakán dip­lomáit 1962-ben. Az Atelie 212 színház alapításától kezdődően életében nagy sze­repet játszott ez az intézmény, majd maga is nagy befolyással volt rá, hiszen igazgató­sága idején kapott a színház önálló épüle­tet, és a rendezők közül a legtöbb előadás az ő irányítása alatt készült. Az Újvidéki Színház társulatával öt előadást rendezett, közülük talán Mrozek Tangója maradt a legemlékezetesebb. DÍJAK VAJDASÁGI KITÜNTETETTEK BUDAPESTEN A MAGYAR KULTÚ­RA NAPJÁN­­ A magyar Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériumának Csoko­nai Vitéz Mihály-díjjal kitüntetettjei között van Krekity Olga szabadkai vers- és próza­mondó, aki a vajdasági versmondó gene­rációk nevelése terén végzett munkájáért kapta a rangos elismerést. Idén első alkalommal ítélték oda a Bib­liotéka Emlékérem-díjat. Ezt az elismerést a zentai Hajnal Jenő a délvidéki magyar kulturális élet szervezése terén kifejtett te­vékenységéért vehette át. A Magyar Kul­túra Lovagja címmel kitüntetett 13 jeles személy között két vajdasági is van: Csáky S. Piroska (Újvidék) könyv- és sajtótörté­nész, aki a határon túli magyar irodalom fejlesztéséért kapta a rangot a Falvak Kul­túrájáért Alapítványtól. Bada Johanna vaj­dasági származású, Budapesten élő nép­művelő pedig a határon túli magyar kulturális örökség ápolásáért részesült lo­vagi címben. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a XXI. századi Béke Emlékoszlopa elismerést adományozta az aracsi Pusztatemplom megmentéséért alakult tordai egyesületnek. A kulturális örökség megőrzéséért pedig a csantavéri általános iskola kapta meg az alapítvány Petőfi Sándor-szobrát. NVI-DÍJ - A NIN-díjat, melyet az előző év legjobb regényéért ítélnek oda, idén a čačaki Vladan Matijevic érdemelte ki Pisac izdaleka című művéért, melyet a Narodna knjiga kiadó adott ki. Vladan Matijevic az ötvenedik író, aki ebben a jelentős elisme­résben részesül, hiszen a díjat fél évszázad­dal ezelőtt ítélték oda először. A hírt a Szent

Next