Híd, 2005 (69. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 11. szám - JÓ HELYEK - Szilágyi Márton: Csokonai Tusculanuma (tanulmány)

zilágyi árton rokonai usculanumal Csokonai Vitéz Mihály életének utolsó szakasza, azaz a Debrecenbe va­ló visszatérés utáni periódus összefonódott az otthonteremtés látványos kísérleteivel. A költő­, aki ekkor sem élt külön háztartásban, anyja házánál lakott, saját jogán nem is szerepelhetett a debreceni adóösszeírásokban sem. Csokonaiék Darabos utcai házáról rendelkezésünkre áll egy 1870-ből származó metszet - azt persze aligha lehet megítélni, ez a kép mennyire mutatja a két emberöltővel korábbi állapotokat: eszerint azonban a hagyo­mányos, nádfedeles debreceni házak egyikeként kell elképzelnünk Csokonaiék hajlékát. Mivel a rajz az utcai nézetet mutatja, csak a homlok­zat ítélhető meg, a telek beépítettsége és udvarra nyúló rész nem: az utcá­ra egyetlen ablak néz, az oromzaton pedig a padlás ovális nyílása körül négyszögletes - Vargha Balázs szerint copf stílusú - keret látható.* 2 Az épü­let egészében semmi olyan jellegzetességet nem mutat, amellyel elütne feltételezhető környezetétől. Ez a ház természetesen már csakis az 1802-es nagy tűzvészt követő újjáépítés utáni állapotot mutathatja, de a kép alap­ján, úgy tűnik, tradicionális jellegén - legalábbis amennyire ez egy ilyen nézőpontú és hitelességű ábrázolásból megítélhető - nem változtatott a tűz utáni renoválás sem. ’ Előadásként elhangzott 2005. augusztus 27-én Alsólendván, a Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület A társadalmi tér című konferenciáján. 2 Az épületről készült metszetet és Vargha kommentárjait 1. Vargha Balázs: Cso­konai Vitéz Mihály alkotásai és vallomásai tükrében, Szépirodalmi, Bp., 1974, 268-269.

Next