Híd, 2006 (70. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 12. szám - Jung Károly: Harangoznak délre, avagy: harangozunk, harangozgatunk II. (tanulmány)
a kereszténység és Európa megmentésére emlékezve, minden délben konduljanak meg a harangok. És ekkor Nándorfehérváron kongani kezdett a Szent Magdolna székesegyház harangja. Lassú, komoly zúgással szállott tova, át a mezőkön, hegyeken, határokon.” Forrás: Földi Pál: Hunyadi János, a hadvezér. H. n. 2004.181. Kommentár. A legbizarabb elképzeléseket ez az idézet tartalmazza. Ha nem tudnánk, hogy az ilyen kiadványokat az anyaországban piacokon és vásárokon tukmálják a gyanútlan „olvasóra”, s a „történész” szerző az SS Waffentől kezdve a Luftwafféig mindenféle ügyben szakértett már könyv formájában, jelentéktelenségének tudatában akár észre sem kellene vennünk. Sajnos, a mai kor ponyvájáról van szó, melyben a haszonsóvár szerzők büntetés nélkül abrakoltathatják az olcsó könyvre áhítozó olvasóréteget (amely piacon vásárol „könyvet”) ilyen és hasonló baromságokkal. Hogy egyébként miféle elveket és nemzetmentő szándékot követ a szerző, az a „könyv” hátlapján olvasható. Néhány részlet ebből: „E munka megkísérli Hunyadi Jánost, ezt a színtiszta magyar hőst - akinek valószínűsíthetően Árpád-vér is folyt az ereiben az őt megillető piedesztálra helyezni.” Továbbá: „Új történelemhamisítók most azon buzgólkodnak, hogy bebizonyítsák: a déli harangszónak semmi köze Hunyadi világraszóló győzelméhez. Ne higgyünk nekik! Ez is tudatos része többek között a dicső magyar történelem és identitástudat szétzúzási kísérletének.” Nesze neked magyar történettudomány, művelődéstörténet és gyanútlan magyar olvasó! Ha most ijedősek lennénk, akár meg is ijedhetnénk ettől a zengzetes, nemzetféltő dörgedelemtől! 3. „... a déli harangszót pedig III. Calixtus pápa (1455-58) rendelte el, hogy a török elleni harcra és imára buzdítson vele. A hazai művelődéstörténetben ez a harangozás a nándorfehérvári diadal emlékével kapcsolódott össze.” Forrás: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon IV. Budapest, 2005. 255. (Gyulai Éva szócikkében.) Kommentár: A déli harangszót nem III. Calixtus rendelte el, a többi állítás, meglepő módon, helyes. 4. „II. Callixtus pápa a vár [Nándorfehérvár, 1456] védelme érdekében könyörgésként déli harangszót rendelt el.” Forrás. Draskóczy István: A tizenötödik század története. (Magyar Századok sorozat.) Pécs, 2000. 198. Kommentár. Meglepő, hogy ez a mondat történész tollán született meg, igaz, a magyar történelemnek egy egész százada fölött tartott szemlét könyvében. Ennek ellenére a mondat egyetlen állítása sem igaz, a pápa nevének írásában például két téves adat is van. 5. „III. Calixtus pápa a távoli Rómából csak imádsággal segíthetett, 1456. június 29-én elrendelte a déli harangozást és az Úrangyala elimádkozását 68 Magyarország győzelméért.”