Híd, 2006 (70. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 5. szám - Jung Károly: Harangoznak délre, avagy: harangozunk, harangozgatunk

(Jeles lexikon jeles szerzőinek szócikkében írtakat általában el szokták fogadni. Az idézett mondat valóságtartalma azonban nem minden tekintet­ben kifogástalan.) 6. „Az új pápa, a spanyol származású III. Calixtus elődjénél energikusabb szervezőnek bizonyult. Megválasztása után nem sokkal megesküdött, hogy a törököt kiűzi Európából, s a nagy cél érdekében az egyház minden kincsét, ha kell, még életét is feláldozza. Hajóhad szervezése címén tizedadót vetett ki, a keresztény fejedelmeket pedig felszólította, vegyék fel a keresztet, és vegyenek részt az 1456 tavaszára tervezett nagy hadjáratban. A keresztes há­ború propagálásában nagy segítségére voltak a Ferenc-rendi szerzetesek, akik mindenütt prédikálták a keresztet, és alamizsnát gyűjtöttek a háború céljai­ra. Emlékeztetőül, hogy a keresztes háborúról senki meg ne feledkezzék, a pápa új déli imát rendelt el, melynek elmondására minden délben harangszó figyelmeztette a híveket.” Forrás: Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Budapest, 1980. 201. p. (A kitűnő alapműből származó szövegrészlet szinte minden állítása ki­fogástalan. Különösképpen az előbbiekben idézett elképzelésekkel össze­függésben. Sajnos, a szerző kezében nyilván nem fordult meg III. Calixtus vonatkozó bullájának szövege.) 7. „Calixtus pápa [1456] június 29-én elrendelte, hogy az egész keresztény világ böjttel és bűnbánattal engesztelje ki az Urat. Hogy a hívek erről meg ne feledkezzenek, naponként dél tájban félórás szünetekkel háromszor húzzák meg az összes harangot a földkerekségen.” Forrás: Kulcsár Péter, Kapisztrán János. Budapest, 1987. 184. p. (Az ugyancsak kiváló műből vett idézet ugyancsak szinte kifogástalan, főleg a korábban idézett elképzelések fényében.) Mármost, ha a nyájas olvasó egymás mellé teszi az előbbi idézetekben szereplő fölöttébb tarka fényálladékot, megállapíthatja, hogy úgy arányla­nak egymáshoz, mint szalonna a holdvilághoz. Miközben állítólag mindenki ugyanarról beszél, legalábbis kampanológiai tekintetben. Úgy vélem, az egy­bevetés mindenképpen tanulságos is lehet, hisz ékes bizonyítéka a magyarság vitathatatlan költői tálentumának; persze felmerülhet a költészet és valóság kérdése. Mielőtt tovább mennénk, érdemes lesz néhány tényt ezen a helyen le­szögezni, számolva természetesen azzal, hogy e sorok írója magára vonja a nemzetidegenség vádját az ügyeletes bértollnokok részéről. Tehát: 1. III. Calixtus pápa nem rendelte el a déli harangszót, még csak a dél tájbanit sem, s különösen nem az egész világon. 2. Nem Hunyadi János nándorfehérvári diadala ünneplésének jegyében méy szólnak a harangok délben a keresztény templomokban.

Next