Híd, 2006 (70. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 12. szám - Jung Károly: Harangoznak délre, avagy: harangozunk, harangozgatunk II. (tanulmány)

szent őrülete időnként több mássalhangzóra ragadtat(hat)ja a költőt, de hogy miért történik a harangok zúgatása, az nem derül ki. Ám a jelzett elbeszélő költemény sorainak további faggatása nem elengedhetetlen; elsősorban arra lehet példa, hogy a szabadkai tömbmagyarság költőt is bevetett a diadal év­fordulójának megünneplésébe. Hogy a közzétett költői terméknek mi köze Hunyadi Jánoshoz, a nándorfehérvári diadalhoz, s a poétikai átlényegítés megoldása tekintetében miféle hozadéka van nemzeti történelmünk hasonló (költői) szándékú átéléséhez, annak részletekbe menő vizsgálata az esztétika felkentjeinek szóló kihívás. Remélhető, hogy végül is valaki foglalkozik majd a kérdéssel. Nem kevésbé tanulságos azoknak az anyaországi elképzeléseknek szem­lézése sem, melyek a déli harangszó kapcsán ebben a jubileumi évben, vagy nem sokkal korábban, megfogalmazást nyertek. A sok tekintetben hasra csa­pó értelmezések és magyarázatok, akárcsak a nálunk megfogalmazottak, azt bizonyítják, hogy akik a déli harangszó kapcsán ezúttal is szakértettek, nem olvasták a kérdéskör releváns irodalmát, s azt a különböző korokban politi­kailag (államilag) elhintett és szorgalmazott értelmezést szajkózták tovább, ami legendának (folklorisztikailag pontosabban: eredetmagyarázó vagy tör­téneti mondának) ugyan még elképzelhető, de az oknyomozó módon feltárt történeti valósággal köszönő viszonyban sincs. Lássuk tehát ezeket a meg­nyilatkozásokat is. 1. „Hogy a hívek el ne feledhessék szent kötelességüket, [az imádságot, III. Calixtus] egyben azt is elrendelte, hogy az összes katolikus templomban minden délben húzzák meg az imára hívó harangokat.” Továbbá: „A haran­gok 1456 óta minden délben megszólalnak minden keresztény országban. Az eredeti okot mindenütt elfeledték. Nyugat-Európában csak az üstökös megjelenésére emlékeznek, erre mifelénk pedig azt tartják, a győzelem emlé­kére rendelte el a pápa a harangozást.” Továbbá: „Ezernégyszázötvenhat óta, több mint ötszáz éve a keresztény országokban minden délben megkondul­­nak a harangok. Ez a déli harangszó emlékeztet arra, hogy a nándorfehérvári győzelemmel hazánk 65 békésebb esztendőt nyert, Mátyás dicső korszakát, amelyben felvirágzott a kelet-európai reneszánsz.” Forrás: Barta Gábor: Nándorfehérvár 1456. Budapest, 1985. 220., 313. és a kötet hátsó borítója. Kommentár. A korrigálandóak a szokásosak ebben az esetben is: a pápa nem déli harangszót rendelt el, tehát a dicső csata esztendeje óta nem délben szólalnak meg a harangok minden országban. A többi megállapítás helyes, s ez a többi idézett elképzeléssel összefüggésben kellemes meglepetés. (Ez nem csoda, hisz a diadalról írt legjobb könyvről van szó.) 2. „A szintén haldokló Kapisztrán még fel tudta olvasni a pápa üdvözlő levelét, amelyben elrendelte, hogy minden országban, ahol Jézus hitét vallják, 67

Next