Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)

6. szám - Angyal Zoltán–Bakonyi Iván–Oláh István–dr. Öllős Géza: A csatornaépítés technológia néhány újszerű vonása Lengyelországban

246 Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. A csatornaépítési technológia néhány újszerű vonása Lengyelországban: ANGYAL ZOLTÁN' — BAKONYI IVÁN' - OLÁH ISTVÁN« — dr. ÖLLŐS GÉZA5 1. Bevezetés Vízgazdálkodási életünk jelenlegi szakaszának természetes sajátossága a vízellátás és a csatorná­zás iránt megnyilvánuló, egyre fokozódó igény. Az életszínvonal emelkedése, az új lakótelepek léte­sítése és a régiek rekonstrukciója, a fejlődő ipar, a környezetvédelem oldaláról jelentkező vízgaz­dálkodási feladatok között a szennyvizek össze­gyűjtésével és elvezetésével, tehát a csatornázással szembeni követelmények, különösen a tervezési eljárások és az építkezési módszerek tekintetében, egyre fokozódóan növekszenek. Ez azonban nagyon is érthető, ha az építés jelenlegi módszereivel, a rendelkezésre álló munkaerővel és a gazdasági vonatkozásokkal kapcsolatos problémáinkra gon­dolunk. Ezeket a gondolatokat tartva szem előtt, a ta­nulmányban rövid áttekintést nyújtunk a Varsói Víz- és Csatornaműépítő Vállalat­ csatornaépítéssel kapcsolatos néhány újszerű építési kezdeményezé­séről. A következőkben vázolt építési technológiát az új lakótelepek létesítésénél alkalmazzák, ott, ahol a kivitelezést egyéb létesítmények még nem aka­dályozzák. Ennek a technológiának az előnye a ná­lunk alkalmazott építéstechnológiákkal szemben az, hogy a nehéz gépek — markolók, daruk stb. — helyett könnyű és kis gépeket alkalmaznak. Ezek­kel a kis gépekkel azonban a csatornaépítés sok olyan munkafázisát gépesítik, melyek nehéz testi munka kifejtését kívánják meg. 2. A csatorna építése 2.1 A kitűzött új csatornaszakasz leendő munka­árkának két oldalát először teljes hosszukban elő­revert acélcsatorna-pallókkal zárják le. A lemezeket a felső 3/4 rész mélységig vízöblítéssel, az alsó 1/4 hosszban pedig vibroveréssel hajtják le. Az acélle­mez-süllyesztő (öblítőcsöves vibroverő) berendezést az ideiglenes sínpályán mozgatható könnyű három­láb függőleges vezetőhornyába szerelik (1. kép) és csörlővel mozgatják. Egyszerre két ilyen berende­zés működik. Egy-egy berendezéshez 3 fő szüksé­ges. Ez a két brigád a földkiemelést végző csator­naépítők előtt aránylag nagy távolságban halad. A technológia hátrányaként lehet értékelni, hogy így jelentős mennyiségű csatornapalló szükséges egy-egy munkaszakaszhoz. A csatornapallók profilja a hazánkban alkalma­zottnál jóval magasabb, nagyobb hajlítónyoma­ték felvételére képes. Ennek oka a statikai megol­dásokon túlmenően az is, hogy így az öblítőcső a le­mez „hullámai" közé jól elfér. A lemezek azonos, lehetőleg függőleges síkban történő vezetését kis ráhegesztett acéllapocskákkal oldották meg. Az így vert pallófal „vízzárása" is jobb. A csatornapallókból ily módon kialakított árok­fal biztosítás további előnye a gyors építés lehető­ségén túlmenően még az, hogy a lemezek fejét a le­hajtás alatt nem verik szét. 2.2 A csatornapallók leverése után a földet az ere­deti talajvízszint magasságig emelik ki. Ezt a mun­kát, ha a közelben markoló rendelkezésre áll, akkor azzal, ha nincs, akkor a tanulmány további részé­ben ismertetésre kerülő kisgéppel végzik. A talajnak a munkaárok felső részéből való ki­emelése után az acéllemezeket ideiglenesen csavar­orsós acélduckerettel támasztják meg a hagyomá­nyos, végleges fa-duckeretek beállításáig. Az ideig­lenes dúcolás egyrészt a balesetelhárítást szolgálja, másrészt palló­falnak földnyomás következtében történő esetleges elhajlását akadályozza meg. Az ideiglenes ducrendszer olyan szerkezetű, hogy a markoló a földet a duckeret közül is ki tudja emelni, így a földkiemeléssel közel egyidőben az ideiglenes dackeret védelme mellett a végleges dúcolás is elkészíthető. 1. kép: A csatornapallók lehajtásához alkalmazott berendezés 1 A tanulmány a szerzők OVH által támogatott, 1968-ban tett lengyelországi tanulmányútja alapján készült.­­ Vízügyi Építő Vállalat, Budapest. 3 Tatabányai Szénbányák VIDUS Gyáregysége, Tata­bánya. 4 Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest. 5 Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete, Budapest. * Mieskie Przedsiebiorstwo Robot Wodoclagowich és Kanalizaeyinyek.

Next