Hidrológiai Közlöny 1972 (52. évfolyam)
6. szám - Angyal Zoltán–Bakonyi Iván–Oláh István–dr. Öllős Géza: A csatornaépítés technológia néhány újszerű vonása Lengyelországban
246 Hidrológiai Közlöny 1972. 4—5. sz. A csatornaépítési technológia néhány újszerű vonása Lengyelországban: ANGYAL ZOLTÁN' — BAKONYI IVÁN' - OLÁH ISTVÁN« — dr. ÖLLŐS GÉZA5 1. Bevezetés Vízgazdálkodási életünk jelenlegi szakaszának természetes sajátossága a vízellátás és a csatornázás iránt megnyilvánuló, egyre fokozódó igény. Az életszínvonal emelkedése, az új lakótelepek létesítése és a régiek rekonstrukciója, a fejlődő ipar, a környezetvédelem oldaláról jelentkező vízgazdálkodási feladatok között a szennyvizek összegyűjtésével és elvezetésével, tehát a csatornázással szembeni követelmények, különösen a tervezési eljárások és az építkezési módszerek tekintetében, egyre fokozódóan növekszenek. Ez azonban nagyon is érthető, ha az építés jelenlegi módszereivel, a rendelkezésre álló munkaerővel és a gazdasági vonatkozásokkal kapcsolatos problémáinkra gondolunk. Ezeket a gondolatokat tartva szem előtt, a tanulmányban rövid áttekintést nyújtunk a Varsói Víz- és Csatornaműépítő Vállalat csatornaépítéssel kapcsolatos néhány újszerű építési kezdeményezéséről. A következőkben vázolt építési technológiát az új lakótelepek létesítésénél alkalmazzák, ott, ahol a kivitelezést egyéb létesítmények még nem akadályozzák. Ennek a technológiának az előnye a nálunk alkalmazott építéstechnológiákkal szemben az, hogy a nehéz gépek — markolók, daruk stb. — helyett könnyű és kis gépeket alkalmaznak. Ezekkel a kis gépekkel azonban a csatornaépítés sok olyan munkafázisát gépesítik, melyek nehéz testi munka kifejtését kívánják meg. 2. A csatorna építése 2.1 A kitűzött új csatornaszakasz leendő munkaárkának két oldalát először teljes hosszukban előrevert acélcsatorna-pallókkal zárják le. A lemezeket a felső 3/4 rész mélységig vízöblítéssel, az alsó 1/4 hosszban pedig vibroveréssel hajtják le. Az acéllemez-süllyesztő (öblítőcsöves vibroverő) berendezést az ideiglenes sínpályán mozgatható könnyű háromláb függőleges vezetőhornyába szerelik (1. kép) és csörlővel mozgatják. Egyszerre két ilyen berendezés működik. Egy-egy berendezéshez 3 fő szükséges. Ez a két brigád a földkiemelést végző csatornaépítők előtt aránylag nagy távolságban halad. A technológia hátrányaként lehet értékelni, hogy így jelentős mennyiségű csatornapalló szükséges egy-egy munkaszakaszhoz. A csatornapallók profilja a hazánkban alkalmazottnál jóval magasabb, nagyobb hajlítónyomaték felvételére képes. Ennek oka a statikai megoldásokon túlmenően az is, hogy így az öblítőcső a lemez „hullámai" közé jól elfér. A lemezek azonos, lehetőleg függőleges síkban történő vezetését kis ráhegesztett acéllapocskákkal oldották meg. Az így vert pallófal „vízzárása" is jobb. A csatornapallókból ily módon kialakított árokfal biztosítás további előnye a gyors építés lehetőségén túlmenően még az, hogy a lemezek fejét a lehajtás alatt nem verik szét. 2.2 A csatornapallók leverése után a földet az eredeti talajvízszint magasságig emelik ki. Ezt a munkát, ha a közelben markoló rendelkezésre áll, akkor azzal, ha nincs, akkor a tanulmány további részében ismertetésre kerülő kisgéppel végzik. A talajnak a munkaárok felső részéből való kiemelése után az acéllemezeket ideiglenesen csavarorsós acélduckerettel támasztják meg a hagyományos, végleges fa-duckeretek beállításáig. Az ideiglenes dúcolás egyrészt a balesetelhárítást szolgálja, másrészt pallófalnak földnyomás következtében történő esetleges elhajlását akadályozza meg. Az ideiglenes ducrendszer olyan szerkezetű, hogy a markoló a földet a duckeret közül is ki tudja emelni, így a földkiemeléssel közel egyidőben az ideiglenes dackeret védelme mellett a végleges dúcolás is elkészíthető. 1. kép: A csatornapallók lehajtásához alkalmazott berendezés 1 A tanulmány a szerzők OVH által támogatott, 1968-ban tett lengyelországi tanulmányútja alapján készült. Vízügyi Építő Vállalat, Budapest. 3 Tatabányai Szénbányák VIDUS Gyáregysége, Tatabánya. 4 Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest. 5 Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézete, Budapest. * Mieskie Przedsiebiorstwo Robot Wodoclagowich és Kanalizaeyinyek.