Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
7. szám - Dr. Vágás I.: Adatok az 1876–1975 időszak tiszavölgyi árvizeiről. A Tisza fontosabb árhullámai 1876 és 1911 között
304 Hidrológiai Közlöny 1978. 7. sz. (a III., IV. és V. számozású) is ezt a beosztást fogja követni. Az 1876—1911 időszak fontosabb árhullámait az alábbiakban mutatjuk be: 1876 Az év folyamán tavaszi és koranyári árhullám egyaránt volt a Tiszán. Az őszi árhullám magasságilag alárendeltebbnek bizonyult (1. a ábra). A tavaszi árhullám március 16-án tetőzött Vásárosnaményben, igen magas, 817 cm-es vízállással. A Szamos emellett nem volt mértékadó, mert a csengeri tetőzés már március 3-án végbement 621 cm-rel. Március 30-án újabb árhullám tetőzött Vásárosnaményben, de ennek Tokajnál sem volt nyoma (l.b ábra). A Tiszafüred alatti Tisza-szakaszt a Maros két árhulláma befolyásolta. Makón március 24-én 312 cm-es, április 4-én pedig 306 cm-es tetőzés volt. Az első marosi árhullám a tetőzési vonal alsó szakaszát „magához húzta", és Tiszafüredtől Mindszentig március 25-én jóformán a teljes Tisza-szakaszt letetőztette. Csak Szegednél húzódott el az első tetőzés (768 cm) március 30-ig. A tetőzési vonal Tiszafüred alatt szakadt ketté. A még nem említett, második, az elsőnél Szolnok felett kisebb, Szolnok alatt pedig nagyobb vízállású tetőzési vonaldarab alakulása is a Maros árhullámához idomult. Tiszaugig a tiszai levonulás látszik ezen a tetőzési vonaldarabon uralkodónak, onnan kezdve azonban Maros-hatásra csaknem egyidejű volt a tetőzés. A Szegeden április 6-án bekövetkezett 786 cm-es tetőzés jelentősen túllépte az 1876-ot megelőző évek 722 cm-es LNV-jét (1867) és talán az első közvetlen figyelmeztetés volt 1879 előtt. A Bodrog árhulláma kb. egyidejű volt a Tiszáéval, a Körös árhulláma pedig nem gyakorolt látható hatást a Tiszára. 1877 Ebben az évben a téli olvadékvizek levonulása elhúzódott, a tavaszi áradás pedig telt medret talált. Szegeden két hónapon át 700 cm, három hónapon át 600 cm felett volt a víz. (2. a ábra). Vásárosnaményból március 26-án, április 11-én április 25-én indultak el 792, 764 és 679 cm tetőzésű árhullámok. A Szamos ezzel kb. egyidejű csengeri tetőzései: 630, 616 és 651 cm. Ez a három árhullám Tiszaugnál olvadt össze. Ezt az egyesülést a szegedi tetőzés LNV-t jelentő 790 cm-rel egy nappal megelőzte. Ennek oka ismét a Maros makói, május 1-i 443 cm-es tetőzése volt. Ez az érték alkalmas volt arra, hogy a Szolnokon még nem rendkívüli tiszai vízállást Szegedig fokozatosan igen magasra emelje. (2. bábra) Alig apadt azonban 50—60 cm-t a Tisza Szegednél, mire újabb árhullám érkezett, most már a tavaszi esőkből. Ez az árhullám május 26-án tetőzött Vásárosnaményban (778 cm), de ugyanazon a napon Szegeden is (795 cm, ismét LNV). Itt a Maros árhulláma nagyon hamar levonult, feltehetően a felső-tiszai esőktől független időpontban hullott Maros-vízgyűjtői csapadékok következtében. A makói május 24-i 541 cm-es tetőzés 1877-től egészen 1932-ig LNV volt, tehát kétségtelenül rendkívüli érték. Ez visszaduzzasztotta a Tiszát, amelynek árhulláma csak a Szolnok—Tiszaug szakaszig tudott időben is előre haladni. A duzzasztott tetőzési vonal Mindszentnél kettészakadt; ez a Maros május 31-i makói 491 cm-es új tetőzéséből származó hatás volt, amely Szegeden 793 cm-rel junius 2-án második tetőzést hozott létre (2. ábra). Az 1877. évi tavaszi árhullámokat tekintik Sze JAH FEBR MÁK ÁPR MÁJ JUNI. JÚU AUG SZEPE OKT NOV DEC [hónap] • Puc. 7.a. Ypoenu eodbi Tucbi y Cezeda, 1876 z. Abb. la] Theisswasserstand bei Szeged, 1876 Puc. 1.6. JIUHUH nuKa. Mapm —anpeAb 1876 z. Abb. lb~\ Kulminationslinie, 1876. März—April Dr. Vágás 1.: Tiszavölgyi árvizek. III.