Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
236 Hidrológiai Közlöny 1981. 5. sz. (Folytatás a 224. oldalról.) Dr. B. Muskó Ilona: Fénymikroszkópos vizsgálatok két eltérő táplálkozású Copepoda rákfaj emésztőcsatornáján. Dr. Herodek Sándor—Kutas Tibor—Csáki Péter: A Balaton tápanyagforgalmának dinamikus matematikai modellje. Dr. Ördög Vince—dr. Dobolyi Elemér: A korlátozó növényi tápanyag meghatározása a Balaton-vízben algateszttel. Dr. Entz Béla: Kapcsolatok a szélerősség, a Balatonvíz zavarossága, a hőmérséklet, a fényviszonyok és a biogén mészkiválás között. Dr. Ponyi Jenő: A plankton Crustacea populációdinamizmusa, biomasszája és biomassza produkciója a Balaton két, trofikus viszonyaiban eltérő vízterületén. Molnár Imre—Moldován Judit—Egyedi Zsuzsanna— dr. Dévai György: Bentosz mintavételek tervezési és kivitelezési kérdései árvaszúnyogoknál. Dr. Bíró Péter: A gazda (Pelecus cultratus L.) növekedése, P/P aránya és hozamai a Balatonban. Dr. Tátrai István: A hőmérséklet és a táplálék hatása a dévérkeszeg (Abramis brama L.) nitrogén kiválasztására. Dr. Vörös Lajos—Vízkelety Éva—dr. Tóth Ferenc— Németh József: A Keszthelyi medence trofitási viszonyai 1979-ben. Dr. P. Zánkai Nóra: Táplálkozás-biológiai vizsgálatok a balatoni Daphnia fajokon. Dr. G. Tóth László: Tájékozódó táplálék preferencia vizsgálatok a balatoni Daphnia cucullatán. Dr. Máté Ferenc: A balatoni mederüledék vizsgálatok újabb eredményei. Dr. Oláh János—Tóth László—Zsigri András: Elsődleges termelés és légzés a Balatonban. Dr. Dévai György—Török Anna—Molnár Imre: Árvaszúnyogok biomassza meghatározási módszereinek összehasonlító elemzése. Dr. Kulcsár Géza—dr. Szabó Jenő: A Bükk hegységi Szalajka patak bentonikus Chironomidáinak taxonómiai-ökológiai vizsgálata, különös tekintettel a módszertani problémákra. Dr. Hortobáeyi Tibor: Új zöldalga nemzetség a Dunából. Dr. Oerlel Nándor: A Duna felső, középső és alsó víz rétegeiben végzett vizsgálatsorozatok eredményei. (Néhány vízkémiai komponens vizsgálata a Dunán terepműszerrel.) Csutorné dr. Bereczky Magdolna: A Duna felső, középső és alsó vízrétegeiben végzett vizsgálatsorozatok eredményei. (Egysejtűek kolonizációja mesterséges szubsztrátumon.) Dr. Ncsek János: A Duna felső, középső és alsó vízréteiben végzett vizsgálatsorozatok eredményei. (Az eredmények matematikai modellezése.) Dr. Bitskey József: A Duna bakterioplanktonjának szerkezete és dinamikája. Dr. Kiss Keve Tihamér: A fitoplankton mennyiségi viszonyai a Duna gödi szakaszán (1668 fkm) 1979-ben. Tamásné dr. Dvihally Zsuzsa—dr. Kiss Keve Tihamér Összehasonlítás a Duna és a Tisza vizének néhány tulajdonsága közt. Dr. Tóth Mária—dr. Bába Károly: A Tisza és mellékfolyói torkolatvidékének puhatestű faunája. Zsuga Katalin: A szajoli I. főcsatorna vízminőségének vizsgálata. Dr. Szitó András: Környezeti tényezők hatása a rizsszúnyok (Cricotopus bicinctus Meigen) és a rizslégy (Hydrellia griseola Fallén) lárva-kártételének mértékére. Mazareanu Constantin: Egyes baktériumpopulációk termelése a Bicaz vízgyűjtőben. Caraus Ion: A fitoplankton elsődleges termelés mérésének módszertani problémái mezotrof és eutrof tavakban. Rujinschi Rodica-Ileana—Rujinschi Constantin: Adatok a Bicaz tó zooplankton produkciójáról. Simalcsik Francisc: A Tubificida populációk dinamikája és termelése a Bicaz vízgyűjtőben. Dr. Ion Miron: Egy küsz (Alburnus L.) populáció ligulával (Ligula intestinalis L.) való fertőzöttségének gyakorisága a Bicaz tóban. A XXII. Hidrobiológus Napok elnöki zárszóval értek véget. A Békés megyei Területi Szervezet 1980. szeptember 19 és 21 között három napos tanulmányutat rendezett Somogy és Dél-Zala vízgazdálkodási létesítményeinek megtekintésére. A tanulmányúton a VÍZGÉP, a Körösi VGT, a Vízművek, a Vízügyi Igazgatóság és a Békéscsabai VCSV dolgozói vettek részt. A tanulmányút útvonala Gyula—Szarvas—Kecskemét—Dunaföldvár—Simontornya útszakasszal kezdődött. Simontornyán a vármúzeum és a bőrgyár megtekintése szerepelt programon. Ozora és Pincehely körzetében a Tamási székhelyű Kapos-Koppány völgyi VGT mutatta be a vízilétesítményeket. Siófokon a DRV képviselői mutatták be a vízmű létesítményeit és a szennyvíztisztító telepet. A résztvevők megtekintették a Sió torkolati zsilipjét és környezetvédelmi tájékoztatót is meghallgattak. A tanulmányút második napján Boglárlelle szennyvíztisztító telepének, a Fonyód környéki halastavaknak a megtekintésével kezdődött az utazás, majd Buzsákon a népművészeti kiállítást, és gyűjteményt tekintették meg a résztvevők. A Niklai Berzsenyi emlékmúzeum megtekintése után Zalakaros fürdőjét látogatták meg. A tanulmányút harmadik napján Keszthely megtekintése következett, majd Fonyód-Bélatelepen a DÉLVIÉP mutatta be a vállalat kivitelezésében épülő Nyugat-Balatoni- és Fonyód-Kaposvári regionális vízművet, Kaposvárott pedig a vállalat központi telepét. A Kapos völgyének és a tolnai dombságnak a megtekintése után tértek vissza a tanulmányút résztvevői Békés megyébe. Daczig Márta: Beszámoló tanulmányutakról 1980. május 19 és 23 között konferenciát rendeztek Szófiában az ipari és kommunális szennyvíztisztítók hatékony módszereiről és berendezéseiről A bolgár résztvevőkön kívül 12 szovjet, 16 lengyel, 2 NDK-beli, 1 NSZK-beli, 2 csehszlovák és 5 magyar vendég vett részt a konferencián. A Magyar Hidrológiai Társaságot, dr. Juhász Endre (VIZITERV) képviselte. A konferencia öt témakörében 34 előadást tartottak. A témakörök a következők voltak: 1. Mechanikai és fizikokémiai szennyvíztisztítási eljárások (levegőztetett homokfogók, kémiai adalékok, sertés hígtrágya és csapadékvíz kezelés). 2. Biológiai tisztítás (levegőztetés, műanyag csepegtető testek, házi és ipari szennyvizek együttes kezelése, új pneumatikus levegőztető eljárás). 3. Szennyvizek további tisztítása és a tisztított szennyvíz hasznosítása (könnyűipari szennyvizek kezelése, lebegőanyag eltávolítása szűréssel és adszorbeálással, szimultán kicsapatás). 4. Iszapkezelés és hasznosítás (anaerob rothasztás, bőrgyári iszap víztelenítése, regionális iszapkezelés). 5. Szennyvíztisztító telepek üzemelése (az automatikus mérés és szabályozás, különös tekintettel a galvánipar méregtelenítőjének automatizálására, iszapszint szabályozó berendezés kialakítása). A 4. témakör szekciójában hangzott el dr Juhász Endre: „A szennyvíziszap regionális kezelésének és elhelyezésének műszaki, egészségügyi, környezetvédelmi és gazdasági kérdései" c. előadása. A konferencia befejező napján látogatták"meg a résztvevők egy cellulóz üzem szennyvíztisztító telepét, amely 1000 l/s terhelésre épült, mechanikai és biológiai fokozattal. Dr. Cseke Géza