Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
10. szám - Dr. Scheuer Gyula–Tóthné Németh Ildikó: Adatok Budapest dunajobbparti részének (Buda) építéshidrológiai viszonyaihoz
464 Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. Dr. Scheuer Gy.—Tóthné Németh J.: Adatok Budapest tevé, miután itt a víz rossz vízvezető tulajdonságú üledékekben mozog. A tájegység legnagyobb részén, a talajvíztartó rétegek feküjét oligocén agyag, agyagmárga rétegek alkotják, amelyek vízzárónak tekinthetők. Két helyen hiányoznak, ahol termális karsztforrások fakadnak. A Lukács fürdőnél a források egy része a felszínre bukkanó karbonátos kőzetekből fakad, a források másik része pedig a dunai üledékekkel takart kőzetekből tör fel. Ezért e területen is — hasonlóan a már ismertetett Római-fürdői forrásokhoz — bonyolult hidrológiai kapcsolat jött létre, a karsztos hévíz és a talajvíz között. Ezt erőteljesen befolyásolja még a Duna is. A másik karsztos hévízforrások kilépésének területe a tájegységen belül, a Gellérthegy. E részen a dunai üledékek kifejlődése nagyon korlátozott. A Duna, közvetítő rétegek nélkül érintkezik több helyen a vízvezető dolomittal. Ennek következtében a folyó vízállásai közvetlenül befolyásolják a hévforrások hozamát és vízszintjét, így a Gellérthegy lábánál a talajvíznek csak igen alárendelt szerepe van, az építéshidrológiai adottságokat a karsztos hévizek határozzák meg. 2.2.4 Az Ördög árok völgye (B8) a Budai hegységet ÉNY—DK-i irányban osztja ketté. Völgyében (6. ábra) 6—10 m-es vastagságban folyóvízi üledékek találhatók. Egyes szakaszokon a völgy jelentősen kiszélesedik (Vérmező), ami kialakulásával van szoros összefüggésben. Idősebb teraszai a völgy magasabb részein ma is megtalálhatók. Így pl. a Várhegyen az édesvízi mészkő alatt kb. 40—50 m-rel magasabban, a mai völgytalp felett. Miután az Ördög árok völgye a Budai-hegységben, a főváros közigazgatási határáig terjedően megtalálható, helyi erózióbázisként jelentős szerepet játszik a hegységi területek hidrológiai viszonyainak alakulásában. Felveszi a Hármashatár hegyi vonulat DNY-i, valamint a hegység központi területeinek ÉK-i oldaláról lefolyó csapadék-, valamint a völgyoldalak felől szivárgó felszín alatti vizeket. A főváros Ny-i részén a vízfolyást csak szabályozták, míg a középső és alsó részén, mesterségesen kialakított — elfedett — zárt szelvénybe terelték, melybe csapadék és szennyvíz csatornákat is bekötöttek, így az Ördög árok, a város egyik fő szennyvíz-befogadója lett. Völgyében a patak által felhalmozott üledékösszlet, a talajvíz fő víztartó rétege. Ny-i szakaszán a patak depressziót fejt ki a talajvízre, tehát megcsapolja azt. Ahol pedig zárt szelvényben folyik a közvetlen kapcsolat már megszűnt, de attól függetlenül völgyirányban vezeti a talajvizet. A patakhordalék a völgy teljes hosszában felveszi az oldalirányból (a lejtők felől) és a mellékvölgyekből érkező talajvizet is. A völgyben a talajvíz 2—4 m mélységben helyezkedik el, talajvízingadozásának mértéke meghaladja az 1 m-t. A völgykitöltő JELMAGYARAZATROMAIFURDO területe Hévforrás Karsztvízszintészlelő kutak Talajvízszintészlelő kút Becsült maximális talajvízszint izometrikus vonalai 18.f Ártér határa 5. ábra. A talajvíz helyzete Római fürdő környezetében Abb. 5. Lage des Grundwassers in der Um,weit des Római fürdő (Römerbad) 1. Gebiet des Bades, 2. gefasster Thermalbrunnen, 3. Karstwasserspiegel-Beoba.htungsbrunnen, 4. Grundwasserspiegel Beobachtungsbrunnen, 5. isometrische Linien des geschptzten maximalen Grundwasserspiegels (mBf) , 6. Grenze des Überschwemmungsgebiets