Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
12. szám - Kornisné dr. Akantisz Zsuzsanna: Áramlási viszonyok alakulása a Tiszán Szeged térségében
Áramlási viszonyok alakulása a Tiszán Szeged térségében KORNISNÉ DR. AKANTISZ ZSUZSANNA* Bevezetés A Tisza-szabályozás koncepciótervének vitája során — 1981 februárjában — az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság képviselője felhívta a figyelmet a Szeged térségében észlelt kedvezőtlen áramlási és mederalakulási jelenségekre. Bemutatta a jégzajlás időszakában készült légifényképeket, melyeken jól látható, hogy a Maros- torok alatt az áramlás fő iránya a bal oldalra tevődik át, a jégtáblákat az új híd pillérének sodorja, lejjebb pedig a strand fövényét elmossa és meredek partot hoz létre. Ugyanakkor a jobb oldalon a szegedi partfal előterében lerakódás tapasztalható. Felmerült az a kérdés is, hogy az ij híd pillére körül tapasztalt kimélyülés mikor stabilizálódik, mikor jut a meder egyensúlyba? Továbbá hogy a század elején a régi híd védelmére készült fenékgátak léteznek-e, van-e még hatásuk és milyen. 1981 tavaszán lehetőség adódott a Maros-torkolat alatt kialakuló áramlási viszonyok helyszíni vizsgálatára. A tanulmány a mérési eredményeket, a korábbi mérésekkel történt összehasonlítás értékelését foglalja össze. Morfológiai mérések és feldolgozások Az áramlási viszonyok hatásának meghatárosa érdekében 1981 májusában mederszelvényeket mértünk a tápéi komp (178 fkm) és a régi szegedi közúti híd (173,6 fkm) között, valamint a Maros 1,5 km-es torkolati szakaszán. A szelvényeket a torkolat környékén és a század eleji fenékgátas szakaszon sűrítettük. A mérés ideje alatt a Tiszán Szegednél 662 cm-rel tetőző 2318 m 3/s vízhozamú árhullám vonult le. Az árhullámlevonulás idején a partélek többnyire víz alatt voltak. A meder szintvonalas helyszínrajzán (1. ábra) szembetűnő a tápéi komp alatti kanyarban kialakult nagy mélység. E kanyar görbületi sugarának és átlagos víztükörszélességének viszonyszáma kicsi, a hozzátartozó középponti szög pedig nagy, azaz a kanyar nem állékony [2] további mélyülés, elfajulás várható. A kanyarban elragadott hordalék lerakódása a 176,4 fkm környékén, a jobb oldalon kezdődik. Lejjebb a 175,6 fkm-nél középzátonyos szakasz alakul ki. A baloldali medermélyülés és part erózió a 231/2 VO szelvény alatt tapasztalható. Az új híd pillérének környezetében csak lokális erózió van, mely szintvonalas helyszínrajzon alig láthatóan jelenik meg. A 232 WC környékén az áramlás és a legnagyobb mélységek vonala jobbra tolódik, majd a 174 fkm szelvény alatt a partfal fokozatosan balra téríti és a balpartot erodálja. A régi hídnál az 1908-ban épített fenékgátak nyomait nem találtuk, hatásukat nem észleltük. A VITUKI 1971-ben a fentihez hasonló részletességű szelvényezést végzett ugyanezen a Tisza -szakaszon, így vizsgálhattuk a tíz év alatt bekövetkezett változásokat is. A szelvényterület változások hossz-szelvényét, a területnövekedést (kimosást), illetve csökkenést (feltöltődést), valamint az eredő szelvényváltozást (m2), a maximális kimélyülés-felrakódás mértékét (m) és helyét a 2. ábra mutatja. A tíz év alatti változások helyszínrajzi eloszlását, a mélyülő-feltöltődő zónákat a 3. ábrán szerkesztettük meg. A Maros-torok fölötti tiszai szűkületben a meder az elmúlt tíz esztendőben erőteljesen mélyült és a part is eltolódott. Az elragadott anyag egy része a 176,0—176,6 fkm között rakódott le. A jobb és balpart közelében kimosott sáv utal arra is, hogy a Maros és a Tisza vize nem keveredik össze, hanem közös mederben külön-külön csóvában halad egymás mellett. Ezt az ATIVIZIG színes árvízi légifényképei is igen szemléletesen igazolják. 1980 októberében a Budapesti Műszaki Egyetem is felmérte a szóbani . ábra. A Tisza-Maros-torok rétegvonalas helyszínrajza 1981 májusi felvétel alapján Puc. 7. PIAON U30AUHUU ycmbeeoeo yiacmKa pp. Mapoui-Tuca na ocnoee CbeMOK, npoeedemibix e May 1981 z. a. njTOTHOCTb imenu'HHi.ix HaHoco (r/ji) Abb. 1. Schichlinienplan der Maros-Mündung in die Tisza der Vermessung im Mai 1981 a) Schwehstoffkonzentration (g/1) * Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont, Budapest. lebegtetett hordaléktöménység (a)