Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

282 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. Dr. Wisnov­szky I.: A vízellátás, csatornázás és fürdő szolgáltatás with particular reference to nitrogen and phospho­rus as factors in eutrophication. OECD OAS/CSI/68. 27. Paris. The role of phosphorus and nitrogen in eutrophication anil water quality protection Oláh, J. and Tóth, L. The significance of the large-scale motion of greater volumes of nitrogen cycling has been demonstrated by the presentation of the pathways in the Gulf of Keszt­hely. Serious problems may arise in hypertrophic lakes in the field of water quality control due to the intensity of the life-activities coupled with the cycling of certain materials, and to the large amount of biomass coupled with regular blue-green algae blooming. Without knowled­ge about the processes of nitrogen-transport nothing can be understood about the problems of phosphorus-trans­port. Due to the fact that there is a substantial amount of phosphorus whirling in the Lake, no remedy can be expected from a reduction of phosphorus arriving from the surrounding areas. The amount of phosphorus should be somehow reduced. A starting point however, must bo a ban on the discharge of phosphorus in the Lake. A parallel process is then the reduction of this chemical element in the Lake itself for which different ways may prove being appropriate. If money is scarce a limitation of the external phos­phorus load will lead to the appearance of increasingly more efficient natural processes resulting in a limitation of phosphorus in the Lake itself. In this slow process the losses due to the motion of material will end up in a reduction of the mobile phosphorus content by self-con­trol processes, and in a phosphorus-poor state that is favourable from the point of water quality. The time factor is, however, predominant. It is possible that with a more adequate understanding of the above depicted processes the reduction of nutrients in hyper­trophic lakes may be sped up and less money would be needed to achieve the expected results. Az ÉVM Mélyépítés Fejlesztése Célprogram Bizottság tevékenysége a települések vízgazdálkodási rendszerének fejlesztéséért — az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottság Víz­ellátási és Csatornázási Albizottsága előadóülése. Az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottság Víz­ellátási és Csatornázási Albizottsága közel két évtizedes működése során elsősorban a több tudomány­területet, szakágat érintő a vízellátás­, csatornázás fejlesztését jelentősen befolyásoló kérdésekkel foglalkozik. Az ÉVM Mélyépítés Fejlesztése Célprogram (MF­CPB) tevékenységének közel fele részében a települések közművesítésével összefüggő fejlesztési lehetőségek fel­tárását, ilyenek kezdeményezését, a kutatás és a meg­valósítás támogatását végzi. Bizottsága és tevékenysége széleskörű, az elméleti kutatástól a kivitelezésig, a gyár­tásig terjed. A települések közművesítésének fejlesztése sok tekintetben szoros tárcaközi — elsősorban ÉVM— OVH — kooperációt igényel. Mindezen körülmények indokolták, hogy egy 5 éves tevékenység befejező és egy újabb periódus induló szakaszában az Albizottság is foglalkozzék az eredményekkel és célokkal, amelyen a különböző kapcsolódó érdekterületek — és ebben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közreműködése is fontos — elgondolásaiknak, véleményüknek esetleges elvárásaiknak hangot adva egyrészt a Célprogram tevé­kenységének értékelését segítik, valamint a jövőre vo­natkozó elgondolásokat finomítva felszínre hozzák azo­kat a kapcsolódó célokat, lehetőségeket és feladatokat, amelyek a közreműködő szervek részéről elvárhatók, ill. szükségesek a közös cél megvalósításához. Az Albizottság az MF­ CPB tevékenységét 1985. áp­rilis 29-én előadóülés és a következő program keretében tekintette át. Az ÉVM Mélyépítés Fejlesztése Célprogram Bizottság (MF CPB) tevé­­kenysége a települések vízgazdálkodási rendszerének fejlesztéséért. Előadó: Dobos György (FTV—MF CPB) Felkért hozzászólók: 1. Az ÉVM és az MF CPB feladatai a települések vízgazdálkodásának fejlesztésében. Margittai Endre (ÉVM MF CPB) 2. Az MF CPB kutatási-fejlesztési céljainak kapcsolata az ágazati településfejlesztési koncepciókkal. Békési János (ÉVM) 3. Az OMFB és az MF CPB együttműködése a települések vízgazdálko­dásában. A­vassai­ Tibor (OMFB) helyett Nagy Zoltán (OMFB) 4. Az építőanyagipar várható feladatai az MF CPB vízgazdálkodási vonatkozású eredményei kapcsán. Serédi Béla (ÉVM) 5. Megvalósult innovációs folyamatok és további lehetőségek a tele­pülések vízgazdálkodásában. Szabó Tamás (Ybl M. Főisk.) 0. A vízügyi és építésügyi ágazatok kapcsolata és munkamegosztása a települések vízgazdálkodási rendszerének fejlesztésében. Gerencsér Árpád (OVH) 7. A vízügy és építésügy közös feladata a települések vízgazdálkodási egyensúlyának megteremtésében. Perecsi Ferenc (OVH) Az előzetesen — egy-egy sarkalatos kérdés kiemelé­sére — felkért hozzászólások mellett a kibontakozott vita során többen is kifejtették véleményüket (Dulovics Dezsőné, Visnyovszki Ivé­n, Hemnbach Kamill, Nagy I. Dénes, Hafnagl Lóránt). Az ülés keretében kifejezésre jutottak az elismerést érdemlő eredmények mellett olyan kérdések is, amelyek túlnyúlnak a CPB hatásterületén, de amelyek megoldása nemcsak a települési mélyépítés, de annak egész víz­gazdálkodása fejlesztésében meghatározó jellegű. Néhány az előadóülésen is kifejezésre jutott lényeges megállapítás: — az MF­CPB rendkívül fontos tevékenységet fejt ki a telepü­lés- és a települési közműfejlesztés érdekében, annak legszélesebb bázisa, legjelentősebb fóruma. Tevékenységének folytatása a jövőben is szükséges és a településfejlesztés megváltozó jellege számos új­szerű probléma megoldását várja; — a településfejlesztéshez kapcsolódó mélyépítés fej­lesztési tevékenységnek — az igénynövekedés miatt — fokozása és még szervezettebbé tétele szükséges, különösen a települési rekonstrukció és a települési környezetvédelem feladatainak jobb elősegítésére; — annak érdekében, hogy az átgondolt közművesítési megoldások a gyakorlatban a kívánatos mértéket megközelítőleg megvalósuljanak, a részletes rende­zési tervek vízgazdálkodási részének tartalmi köve­telményei szabályozandók és a jóváhagyott tervek települési vízgazdálkodási irányelvei •— követel­mény szintre emelkedve — megvalósítandók; — a települési közművesítés fejlesztésének még koor­dináltabb megvalósításához közös — ÉVM—OVH— OMFB—OKTH — célkitűzés koordinált irányítás, szabályozás stb. és az erőforrások összegezése szük­séges a gyorsabb átfutás és a hatékonyabb gyakorlati alkalmazás érdekében: — a települési vízgazdálkodás átfogó feladatai között több sürgős és kiemelt fejlesztést igényel. Így többek között a folyékony települési hulladék összegyűjtése, tárolása, elhelyezése és esetleges hasznosítása, amely a közös fejlesztés mellett ez elsősorban érintett szer­vek részéről — ÉVM—OVH—OKTH — a megvaló­sítás előkészítéséhez végrehajtásához is közös intéz­kedést igényel. Az előadóülés keretében Hafnagl Lóránt az EVM Fej­lesztési Főosztályának vezetője úgy értékelte, hogy a kollektivizált elképzelések és koncentrált erőforrások felhasználása hasznos és sikeres elképzelés volt és a jövőre nézve is ez a koncepció ígéri a legcélszerűbb bo­nyolítási és megvalósítási formát. Az előadóülés végén az Albizottság elnöke Öllős Géza összegezte az elhangzott legfontosabb kérdéseket, ame­lyeket ajánlásként az Albizottság az érintett főhatósá­gokhoz való továbbítás érdekében az Akadémia erre illetékes fóruma felé terjeszt. Dr. K. S. az Albizottság titkára

Next