Hidrológiai Közlöny 1989 (69. évfolyam)
3. szám - Vita - Kérini Borsodi Andrea: Kékalgák vagy cianobaktériumok, ill. algológia vagy bakteriológia? - Fejér László: Hozzászólás Domokos Miklós: „Pietro Palecapa és a magyarországi Tisza-szabályozás” című cikkéhez
180 Vita HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1989. 69. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Kékalgák vagy cianobaktériumok ill. algológia vagy bakteriológia? Elmélkedés egy lényegesen több mint „nomenklatura-vita" kapcsán Kériné Borsodi Andrea ELTE, Mikrobiológiai Tanszék Budapest, VIII. Múzeum krt. 4/a Gorzó Györgynek a Hidrológiai Közlöny 67. kötetében közzétett (1987) és a balatoni algák (közelebbről kékalgák, kék-zöld algák, blue-green algae) ökológiájával foglalkozó algológiai tanulmánya már két, több tekintetben is ellentétes álláspontot képviselő szakember kritikai észrevételét váltotta ki. A vita csomópontjában ez a kérdés áll: miért jelöli Gorzó következetesen a kékalgákat cianobaktériumoknak? Felföldy szerint (1987) ezzel hibát követett el, e szervezetek valójában tipikus algák (moszatok) és nem baktériumok. Borbély (1988) úgy véli, hogy nomenklatúrás vitáról van csupán szó: szinonim fogalmak között kell választanunk. Vagyis valójában mindig a szerző állásfoglalásától függ, hogy ezeket szervezeteket milyen összefoglaló névvel illeti. Úgy tűnik Borbélynak valóban igaza van, mert a kékalgák egyúttal vitathatatlanul baktériumok is. Ez különben sem új, de már általánosan elfogadott megállapítás és a mögötte rejlő bizonyítékok régen egyetemi tananyagot képviselnek (lásd Szabó, 1988). A kékalgák algák, minthogy fotolitotróf autotróf mikroorganizmusok, melyeknek két fotorendszerük van és a víz fotolízisére ill. molekuláris oxigén termelésére képesek. Ugyanakkor amint azt a 70-es és a 80-as években nyugatnémet szerzők sora is igazolta baktériumok is, minthogy sejtorganizációjuk minden vonatkozásában prokarióta típusú (így pl. sejtjeikben a maganyagot belső membrán nem veszi körül). Ezzel a vita, felületes megközelítéssel élve, lezárhatónak lenne tekinthető Erről azonban szó sincs. Korántsem egyszerű nomenklatúras kérdés ez, hanem igenis mély, súlyos tartalmi vonatkozásai vannak. Nem Felföldy az első aki felfigyelt a cianobaktérium gyűjtőnév használatára akkor, amikor konvencionális alga-ökológiai vizsgálati technikákra támaszkodó tanulmányról van szó. Ezt csaknem minden algológus megteszi. Furcsa módon azonban az ilyen közlések, a bakteriológusokat is meggondolásokra késztetik. Miről van szó? Az algológus zavart keltőnek tekinti azt, ha valaki az algakutatás szemlélete, módszerei és fénymikroszkópos morfológiai fajkritériumai alapján dolgozva baktériumnak nevezi azokat a szervezeteket, melyeket az algológusok egyezményes nevezéktana algának jelöl. A bakteriológus viszont idegenül tekint az oly módon identifikált baktériumfajok vizsgálati adataira, melyek meghatározásánál sem biokémiai, sejtkémiai sem szerológiai vagy fágérzékenységi kritériumok tanulmányozására nem került sor, tiszta tenyészeteket nem állítottak elő és reaktivitásuk ellenőrzéséhez kémiailag vagy legalább biológiailag definiált környezetet nem biztosítottak. A bakteriológus pl., e szakterület jóval szigorúbb módszertani követelményeinek megfelelően, a spórák csírázásának, túlélésének, ellenállóképességének fizikokémiai feltételeit autentikus törzsekkel, faji szinten identifikált törzsek tiszta tenyészeteiből nyert, ellenőrzötten azonos eredetű spórapopulációk standard reprodukálható körülmények között végrehajtott kezelésével a csíratömlőt képező spórák számarányának közvetlen mérésével és statisztikai értékelésével stb. tanulmányozza. Alapvető szemléleti, módszertani és kutatástechnikai kritériumok alapján dönthető csak el, hogy valaki bakteriológiai vagy algológiai munkát végez-e? Mindkettő egyaránt értékes. Az algakutatás pl. nagyobb volumenű felmérésekre, nagyobb területek ökológiai állapotának gyorsabb regisztrálására alkalmas, mint pl. a bakteriológia. A nemzetközi gyakorlatban logikai következetességgel az algológusok kékalgáknak (blue-green algae, kék-zöld algák) a bakteriológusok cianobaktériumoknak (és nem kék baktériumoknak amint az nálunk néha zavart keltően felbukkan) jelölik ezeket a különleges és a Föld története során olyan kiemelkedő szerepet játszott szervezeteket. A nomen est omen ez esetben nem érvényesül: egy algológiai tanulmányt a cianobaktérium megjelölés használata még nem tesz bakteriológiaivá és fordítva. És itt némileg korrigálnom kell Borbély megjegyzését: aBernez's-kézikönyv a baktériumok rendszerébe formailag beépíti ugyan, de sem faji, sem generikus szinten egyáltalán nem