Hidrológiai Közlöny 1990 (70. évfolyam)
6. szám - Szeifert Gyula: A Tisza-völgy árvízmentesítésének helyzete és időszerű teendői
SZEIFERT GY.: A Tisza-völgy árvízmentesítése emberi beavatkozások : szabályozottság, belöltésezés, vízrendezés mértéke, különféle célú tározás stb. A légköri tényezők tőlünk függetlenek, míg a földi tényezők tőlünk részben függőek, jórészt azonban függetlenek. Itt kell rámutatni arra a lényeges körülményre, hogy a felettünk fekvő külföldi vízgyűjtőben az emberi beavatkozásokat csak korlátozottan van módunk befolyásolni a határvízi megállapodások révén. A légköri és földi összetevők, tényezők eredője a lefolyás, a vizek összegyülekezése. A lefolyás pozitív anomáliája az árvíz, mely a felsorolt, számos tényező együttes hatásaként alakul ki. Empirikus tapasztalat, hogy egyazon vízfolyáson két azonos lefolyású árvíz nem fordult elő. Az azonos szintet elérő árvizek eltérő kiváltó okok eredőjeként jelennek meg. A tőlünk, pontosabban a szándékunktól független eseményeket — esetünkben az árvizet — tűréssel, a károk megelőzésével, valamint védekezéssel kompenzálhatjuk. Tűrni vagyunk kénytelenek a nyílt ártereken, ahol ezért biztonságot igénylő kultúra, nagyértékű létesítmény telepítése kockázatos, tehát kerülendő. A károk megelőzésének eszközei: védművek építése, védelmi eszközök beszerzése, továbbá védelmi szervezet kialakítása és működőképességének fenntartása. A védművek bármi okból fennálló hiányosságait védekezéssel pótoljuk, vagy pótolhatjuk. 2.2. Tetőző vízszintek Az árvizek közül kitüntetett szerepűek a legmagasabb tetőző árvízszintek. Ugyanazon vízmércére vonatkozó, növekvő árvízszintekről, részben a vízgyűjtőn történt beavatkozásokra, részben az egyre ritkább előfordulású árvízi szituációra következtethetünk. Az 1. táblázaton mutatjuk be a Tiszának és mellékvízfolyásainak az utóbbi száz évben előfordult legmagasabb árvízi tetőzéseit (zárójelben az előfordulás éve, a dőlt számmal szedett, jéggel befolyásolt vízállás). Megjegyezzük, hogy jeges árvíz viszonylag ritka jelenség a Tisza völgyében. 1. táblázat A legmagasabb árvizek tetőző értékeinek változása 406 (1939), 450 (1974) FEHÉR-KÖRÖS FEKETE-KÖRÖS SEBES-KÖRÖS BERETTYÓ HÁRMAS-KÖRÖS MAROS Gyula Remete Békés Kőrösszakál Pocsaj Szeghalom Gyoma Makó Folyó Vízmérce LNV (cm) és éve TISZA SZAMOS TÚR KRASZNA BODROG SAJÓ HERNÁD ZAGYVA TARNA Tiszabecs Záhony Tokaj Szolnok Szeged Csenger Garbolc Agerdőmajor Felsőberecki Sárospatak Bénréve Gesztely Jásztelek Verpelét 466 (1925), 751 (1888), 872 (1888), 818 (1888), 847 (1888), 743 (1888), 444 (1948), 650 (1919), 665 (1932), 686 (1888) 305 (1901), 364 (1952), 428 (1901), 270 (1926), 438 (1952), 568 (1974) 564 (1887), 676 (1888), 746 (1895), 389 (1887), 525 (1888), 469 (1895), 787 (1895), 541 (1887), 535 (1933), 573 (1947), 680 (1970) 758 (1941) 880 (1979) 827 (1895), 884 (1895), 902 (1970) 446 (1955), 886 (1919), 916 (1919), 894 (1932), 923 (1932), 909 (1970) 961 (1970) 540 (1962), 562 (1966), 646 (1970) 651 (1970), 651 (1974) 665 (1964), 710 (1974), 742 (1979), 303 (1913), 317 (1936), 398 (1937), 370 (1960), 400 (1974), 423 (1989) 456 (1940), 474 (1963), 486 (1965), 290 (1929), 321 (1937), 380 (1939), 474 (1954), 484 (1957), 520 (1958), 672 (1919), 675 706 (1895), 786 748 (1913), 862 412 (1895), 446 582 (1940), 587 483 (1913), 566 873 (1919), 918 580 (1932), 624 (1962), 718 (1919), 788 (1919), 938 (1913), 492 (1966), 527 (1919), 582 (1970) (1970), 626 (1970), (1966), (1970), (1919), (1970), (1940), (1975) 747 (1980) 516 (1969), 516 (1979) 415 (1940), 437 (1941), 577 (1963), 542 (1965), 786 (1974) 863 (1970), 916 (1974) 972 (1974) 520 (1925), 518 (1989) 542 (1974) 678 (1970) Az adatokhoz néhány megjegyzés. — Az eltelt, kereken 100 év alatt 1—3 méterrel emelkedett az egyes folyók árvízszintje. — Nincs változás a Tiszán Záhony és Dombrád térségében. — Legtöbbször a teljesen hazai vízgyűjtőn lévő Tarna árvízszintje javított rekordot. Ez szorosan kapcsolódik a visszatöltésezéshez és a vízgyűjtőn bekövetkezett, lefolyást növelő beavatkozásokhoz . Figyelmet érdemlő, hogy az 1970. évi árvíz a Tisza bal parti vízfolyásain keletkezett, a Tisza jobb parti vízfolyásaira nem terjedt ki. Okkal merül fel a kérdés, vajon előfordultak-e már a lehetséges meteorológiai szituációk. Egyértelműen állítható: a kedvezőtlen lehetőségek még nem merültek ki. Érdekességként megemlítendő, hogy 1989 nyarán — több aszályos év után — rendkívüli csapadékok nélkül is tetőző vízállások alakultak ki a Hernádon és a Sebes-Körösön. Az utóbbin 70 éves jégmentes rekord dőlt meg. Sőt a rekordszintű árhullám után két kisebb, de nem jelentéktelen, „csapadék nélküli árhullám" is regisztrálásra került! 2.3. Területi arányok Árvízi veszélyeztetettségünk mértékét leginkább megvilágítja földrajzi, topográfiai elhelyezkedésünk. A 2. táblázaton a Tisza-völgy arányait, jellemzőit mutatjuk be. Ezek ismert, de nem tudatosult adatok: 323