Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
4. szám - Vágás István: „Kit bősz csoport elítél, mert igaz…”
„Kit bősz csoport elítél, mert igaz..." —A kétszáz éves Széchenyi emlékezete* Vágás István Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 6701 Szeged, Pf. 390. Kivonat: 1991. szeptember 21-én ünnepelik az egész Magyarországon Széchenyi István (1791— 1860) születésének bicentenáriumát. Széchenyi István politikus, az első felelős magyar kormány közlekedésügyi minisztere, vízügyeinknek, a Duna és a Tisza szabályozásának kezdeményezője és erős jellemű megszervezője volt. A Magyar Hidrológiai Társaság a hazai vízimérnöki tevékenység fontos megalapozójának tekinti. Kulcsszavak: Széchenyi István méltatása, vízügyi történelem. „Írd azt, ki a pusztán népét vezérli; Ki kürtöl, és lerogy a régi fal; Tarquin előtt ki arcát megcseréli; Fülepet ostoroz lányaikival; Ki győzni Athént csellel is szorítja; Kit bősz csoport elítél, mert igaz, ki Róma buktán keblét felhasítja — Elég ... a példa fáj: Széchenyi az!" Költőibb és tömörebb jellemzést nem adhatott volna más az 1791. szeptember 21-én, az idén kétszáz éve született Széchenyi Istvánról, mint Arany János ódájának idézett részlete. Azóta az egymásra következő nemzedékek hol aktualizálni, hol elfelejtetni akarták Széchenyi életművét és hatását, mikor, mi vezérelte jó vagy rossz, hasznos vagy káros törekvéseiket. Széchenyi azonban sem nem aktualizálható, sem el nem felejthető. Művei életében is, halála után is fölötte álltak a köznapi vagy a rövid távú gondolkodásnak vagy szándékoknak. Mi, magyar hidrológusok, működési területünk, tudományunk és gyakorlatunk, azonosságtudatunk megalapozóját tisztelhetjük Széchenyi István személyiségében. Széchenyi István emelte fel a hidrológusi, pontosabban a vízimérnöki szakterületet hazánkban az országos jelentőség szintjére, s ő mutatta meg, hogy országunkban a vizeknek lényegesen nagyobb a szerepe a gazdaságot illetően, mint néhány kivételtől eltekintve, bárhol a világon. „Ki a pusztán népét vezérli" „A magyar haza soha nem volt derék, sőt kitűnő férfiak híjával. Egy nemében a hazafiaknak azonban mindig szűkölködött; ollyakéban t. i.. * Előadásként elhangzott 1991. június 26-án Székesfehérvárott, a Magyar Hidrológiai Társaság IX. Vándorgyűlésén (Bővített szöveg), kik tartózkodás nélkül a nemzet szemére lobbantják az igaz szót." „Okoskodásom megállapított tényezője az, hogy Magyarország mindenben nagy parlag." „A sötét jövendő pedig kizárólag csak azon feltétel alatt mutatkozik bíborszínű távolban, ha a magyarság közértelmessége által fejlend ki tökéletesen." Három jellemző idézet, amely Széchenyit elválasztja kora és más korok politikus vezetőitől, ő ugyanis a személyek irányítását eszköznek tekintette a közértelmesség által ahhoz, hogy az ország dolgait, a jólétet megalapozó ipart és közlekedést irányíthassa, és hogy ezt egyáltalában tenni lehessen, megszervezhesse. Széchenyi nem elsősorban a jog- és államtudományok magyarázata és alakítása által, hanem a nyugati tanulmányútjain elsajátított műszaki tudományok ismeretében válhatott iránymutató és vezető egyéniséggé. A Budát és Pestet összekötő Lánchíd megépíttetéséhez, a vasútépítés szorgalmazásához, a közlekedési utak létrehozásához, a Duna és Tisza folyók szabályozásához, az árvízvédelemhez, a hajózáshoz, a későbbi idők feladataként felismert öntöző gazdálkodáshoz olyan ismereteket kellett gyűjtenie, amelyek mindenkor a mérnököt jellemezték. És mi tette képessé arra, hogy népét vezérelhesse? Az, hogy egységében és összefüggéseiben fogta át a műszaki részágazatok hazai feladatait, eltávolítani igyekezve az útból a partikuláris érdekeket. „Ki kürtöl és lerogy a régi fal" „Ki mer tiszta lelkiismereti bátorsággal viszont a honi előítéletek seregével szembeszállni, s hazafiait éppen ott támadni meg, hol mint a nyavalyának gyökérhelye, a vágás legkínzóbb?" „Zsarnokaink a népszenvedélyekkel ügyesen kacérkodni tudó kortesvezérek." 193