Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

6. szám - Vásárhelyi Pál: Előleges javaslat a Tisza áradásának minél elébbi gátlása tekintetéből

VÁSÁRHELYI P.: Előleges javaslat átvágása által eszközöltessék s miután az átvágások jó foganatra sikerült, a nagyob vizek áradásai ellen a par­tok feltöltessenek. Ezen rendszeres szabályozásnál a volna a nyereség, hogy a töltések a partokhoz lehetőleg közel eshetvén, ke­vesebb tér hagyathatnék az áradások torkában s a tölté­sek mértékei is kissebbedhetnének, mivel az átvágások által a víztükör alább szállítása eszközöltetett. Vannak azonban esetek, mellyekben ezen rendszeres bánásmódtól eltérni nemcsak tanácsos, hanem mint a Tisza folyó jelen elhagyott állapotjában szükséges is, mert a szorosan rendszeres szabályozás nem pillanatnyi időt kívánó munka, több évekbe kerül néha, még az át­vágások foganatjukat mutatják, s azok által a vízmedré­nek czélzott kimélyítése s színének alább szállítása be­következnék. Ha tehát a hosszabb időre nyúló rendezés folyamatjában messze terjedő, s termékeny vidékeket ár­özön borítana, s minden áradás több száz ezerekre menő kárt tenne, mint az a Tiszának mostani viszonyaiban csaknem minden évben megtörténik, a partok feltöltése által azonban mind­ezen kártételeknek elejét lehetne venni, ekkor már az intő szükség és okosan számoló gazdálkodás javalja, hogy inkább a rögtönös, noha a rendszeres szabályozás szerint nem épen természetes sorban álló eszközökhöz nyúljunk előbb, mintsem a czélhoz ugyan bizonyosan vivő, de hosszabb időt igénylő rendet kövessük. A szabályozás tehát: sör Az átvágások tervezetével és a munkaerő kimuta­tásával kezdetik meg, s azután: 2or A töltések a munkaerővel együtt hozatnak javas­latba. Hogy pedig a szabályozást kivánt siker kisérje, ezen munkálatoknak, a­mint feljebb is érintem, nem részen­ként, hanem nagyobb szakaszokban kelletvén történni a szabályozás köze úgy osztatik fel, hogy a.) Tisza-Újlaktól-Tokajig, melly a folyóra nézve sar­kalatos pont és változhatatlan, egy szakaszba jön, és b.) Tokajtól-Füredig, mint legalsóbb pontig, hol a vi­zek még a Hortobágy felé szakadnak, külön szakaszban marad. Az átvágásokról Minthogy az átvágások által a folyó ágyát mélyíteni s a víz tükrét alább szállítani fogja és a Tisza útja mintegy 7-ed részben rövidül meg, s e miatt s azon egyenesebb menet miatt, mellyet nyer, sebessége is növekedik, azon kérdés ötlik fel, váljon ezek által nem szereztetik-e a ha­józást gátló vagy felette nehezítő vízsebesség ? Ezen kér­dés főképen a Tisza-Újlak közelében fekvő tájat illetheti, hol jelenleg is a sebesség nagyobb vizeknél annyira ra­gadó, hogy akkoriban például Naménynél az átjárás megszűnik, hajózásról akkor annál kevésbé lehetne szó, mennél bizonyosabb, hogy ezen nehézség az átvágások létrehozása után szaporodni fog. Azonban ha figyelembe és fontolóra vétetik, hogy a Duna, Száva és Kulpa vizeknél, hol a hajózás sokkal é­lénkebb, hasonló esetek kerülnek elő, ezen ellenvetés a Tiszánál a Naményon alul eső részekre elenyészik, sőt az átvágások haszna egészen haszon fényben tűnik fel, mivel az árvizek csökkentésére, mind a hajózásra nézve, mert csak ezek által tétethetik a vontató út fentarthatóvá, mi a Tisza mostani állapotjában, mikor számtalan gör­bületeket keringve a partot mindenhol megtámadja és a­láássa, teljes lehetetlen. De ha a már létrehozott átvágásoknál azon nézettől és ezer tapasztalás igazolta lett dologtól eltérnénk is, hogy tudniillik általuk a Tisza medre magát mélyíteni vagy hason arányban magát kiképezni fogja, s az által a víz­tükre alább száll, mégis annyi bizonyos, hogy a víztükör sülyedésnek víztani tekinteteknél és elméleteknél fogva be kell következni, minthogy a vízemésztés e három té­nyezőnek: szélesség, mélység, sebesség tevetje (?) lévén, ezt egyenlő vízállásnál változhatatlannak kell tekinteni, mind a mellett, hogy a tényezők egymás arányában vál­tozhatnak. Tegyük fel, hogy azon három tényezők közül az egyik, például a folyó normális szélessége állandó maradjon, és mivel a sebesség tényező az átvágások után nyert ráviteles eset miatt nő, szemmel látható, hogy a harmadik tényezőnek, mely a folyó mélysége, kissebbed­ni kell. A mélység ezen csökkenése a feljebbi tétel sze­rint csupán a víztükre alábbszállásából eredhet. De ha egy­úttal még a meder mélyítése is be­következik, általa csak a siker lesz kedvezőbb, s azon várakozás mind inkább igazoltatik, hogy a víz tükre még mélyebben száll alá. Mindezekből világos, hogy valamint minden folyó­nál, melynek görbületeiben a víz befolyása gátoltatik, vagy a Tiszánál is a víztükör esete s következőleg az ár­víz magaságának csökkentése csupán átvágások által lé­vén eszközölhető, ezeknek a térkép útmutatása és hely­színén tett vizsgálat után következőleg a helybeli viszo­nyokhoz tervezett száma Váritól­ Ároktőig összesen 63, ezeknél a legkissebb vízszintg kiásandó földtömeg köbö­lekben 389 716 részen, s minden köbölre mélység­szer­ben 7 embert számítván 2 728 002 napszám jön ki. Ezen átvágások, ha szabályszerű­leg nyittatnak meg, annál bizonyosabb foganatot ígérnek, minthogy különö­sen a Tokaj feletti Tisza vidék földjének könnyű és puha volta a sikert elősegíti. A Bodrogh átvágások pedig még azon kedvező helye­zésben is részesülnek, hogy egészen Zemplén vármegye kebelében feküvén, minden szomszéd megyei kérdés fe­letti vita nélkül eszközöltethetnek­: az itt kiásandó föld­tömeg 59 076 köbölet teszen s minden ölre 5 1/2 nap­számot számítva 324 918 napszám kívántatik. A Takta árkon nyitandó átvágások 6 018 köbölre mennek, minden köbölre 2 1/2 napszámot számítva, kell 15 047. A töltésekről Az átvágások által egyenesebb irányt s nagyobb se­bességet nyert folyó kiöntéseitől, m­ellynek vize nagyte­rű, magas hegyekről tápláltatik. a környék még nem le­het eléggé biztosítva, mert a nagyobb mennyiségű esőzé­sek, különösen pedig a havazásoknak egyszerre bekövet­kezett meleg mérséklet általi felolvadások által annyi víz tódulhat alá, hogy azt a legrendesebb meder se bírja meg; szükséges úgy intézkedni, hogy a nagyobb vízár is korlátok közé szoríttassék, mielőtt azonban ezen mód e- 339

Next