Hidrológiai Közlöny 1995 (75. évfolyam)

2. szám - Vágás István: „A Tisza megrettent…” – A kétszáz éves Vásárhelyi Pál emlékezete

66 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1995. 75. ÉVF. 2. SZEJVI Az idézett példák is elegendők annak belátásához, hogy a mederállandóság és az árvízmentesítés igényei azonos fontosságúak voltak, és, ellentétben a Vásárhe­lyiétől eltérő véleményekkel, a folyó menti és az ahhoz közeli, viszonylag magasabb homokvonulatok jó alapjai lehettek az árvízvédelmi töltéseknek, sőt, azokon kívül más helyeken nem is lehetett volna töltést építeni (2. áb­ra). Hol húzódtak volna a "szélesebb" hullámterek tölté­sei? Talán, a partközeli homokdombok és a magaspartok közötti legmélyebb, olykor vízfolyásokkal metszett, ala­pozásra a legalkalmatlanabb, legnagyobb földmunka mennyiségeket igénylő helyeken? El lehetett volna-e fo­gadtatni bármely érdekelttel, hogy a vizektől elhódítható területek egy részéről nagyobb költség vállalása mellett mondjon le az árvízszint igazolhatatlan csökkenésének kétséges előnyeiért? A költség és a várható haszon szembeállításának elve a Tisza szabályozás teljes építési időszakán végig követ­hető. Korbély József (1937) mutatta ki, hogy sehol a vi­lágon nem található máshol példa arra, hogy az állami költségvetés ennyire kis részt vállaljon a kiadásokból, mint hazánkban. A szabályozás (ár- és belvízmentesítés, folyami munkák) költségeinek 70 %-át fedezték ugyanis a csak a maguk kockázatos jövője által vezérelt és köl­csönökhöz is nehezen jutó magánérdekeltségek, és csak 30 %-át az állami források, amelyek nagy részben az ak­kor is közfeladatnak nyilvánított hajózás érdekeit szol­gálták. Nehezen áll meg tehát az a ma is néha hallható vád, mintha valamilyen vízügyi érdekeltség az államha­talom erejével rákényszeríthette volna akaratát a Tisza szabályozását állítólag ellenző alföldi gazdálkodókra, a teljes vízrendszert átfogó eszközökkel lehetett védekez­ni. KISKORÉ Akolházi telek SZALOK­KUNHEGYES Kolbászi telek Bánhalmi telek KISÚJSZÁLLÁS / KENDERES/­­ Tárkonyi telek Vízjárta területek­­ Gátak Belsőségek Utak 1. ábra. A hírhedt Mirkó-fok 1775 évi első elzárásának elvárt hatása: a Berettyó Nagy-Sárrétjének mentesítése az oda átfolyó vizektől (Lászlóffy Woldemár nyomán) Az elvonások szeme Lemetszel! konyor (Ötvégesenek Évével) Magaspart és az örmentesitett ö­élozet határ. Az 1860-as évekig megépült töltések 1879-1883 között épült meg asporti és belterületi töltések 1691 után a hulámtér sidtwl­­tétele érdekében épült . 1679-ben felc­ör töltés seszögellés­e Jiszégyende V Fegyvernek 2. ábra. A szélesebb hullámtér nem volt mindenhol előnyös: a töltés vonatozását - a tapasztalatok alapján -már a múlt században javítani kellett (Lászlóffy Woldemár nyomán)

Next