Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
6. szám - Padisák Judit: 100 éve született dr. Kol Erzsébet professzor
100 éve született dr. Kol Erzsébet professzor (1897-1980) Padisák Judit MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet 8237. Tihany Kol Erzsébet botanikus, a kriobiológia (jég- és hóbiológia) tudományágának megteremtője és mindmáig nemzetközi szinten is legjelesebb kutatója 1897. július 8-án született Kolozsvárott. Élettörténete a husszadik század történelmi viharainak korhű lenyomata. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem hallgatója lett. Tanulmányait az első világháború kitörése miatt félbe kellett szakítania, diplomáját 1924-ben kapta meg a szegedi Tudományegyetemen, egy évvel később ugyanitt általános biológiából, növényrendszertanból és szerves kémiából summa cum laude minősítéssel doktorált. A szegedi Tudományegyetem Növénytani Tanszékén lett egyetemi magántanár 1932-ben, majd segédprofesszor 1937-ben. 1940-ben Györffi István professzorral együtt visszament Kolozsvárra, ahol igen nehéz körülmények között láttak neki a Ferenc József majd a Bolyai Egyetem Botanikai Intézete ismételt felállításának. A történelem viharai nem engedték, hogy ezt a munkát siker koronázza. 1948-ban, immár véglegesen elhagyta szülővárosát, Budapestre költözött ahol munkáját az algológiai gyűjtemény kurátoraként Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában 1967-es nyugdíjba vonulásáig folytatta (Kol 1956a). 1952-ben lett a biológiai tudomány kandidátusa. Pályafutása során számos díjban és kitüntetésben részesült: a Magyar Természettudományi Társulat 1930-ban Bugát Pál emlékéremmel, 1961-ben a Magyar Hidrológiai Táraság Dr. Entz Géza emléklappal tüntette ki, múzeumi munkáját a Művelődési Minisztérium két alkalommal, 1956-ban és 1977-ben honorálta kitüntetéssel. Munkájának legérdekesebb eredményeit számos népszerűsítő műben ismertette (Kol 1934a, 1937a, 1938a, 1957d). Tagja volt a Magyar Biológiai Társaságnak, a Magyar Hidrológiai Társaságnak valamint a Nemzetközi Phycologiai Társaságnak. Nyugdíjba vonulásától 1980. november 15-én bekövetkezett haláláig minden erejét a Vízügyi Hidrobiológia sorozat Desmidialas kötete megírásának szentelte, melyet végül Felföldy Lajos fejezett be és tett közzé 1981-ben. * Kol Erzsébet az első tudósok közt volt, aki tudását a méltán nagyhírű „Györffi-iskolában" szerzett kitűnő alapokra építve a kor leghíresebb nemzetközi laboratóriumokban gyarapíthatta. 1930-ban F. Oltman professzor (Helgoland, Németország) és R. Chodat professzor (Genfi Egyetem, Svájc) laboratóriumaiban dolgozott. (1931). E. Neumann professzor - akinek munkásságát nem sokkal ezután bekövetkezett halála után a Ferenc József Tudományegyetem lapjában (1935) méltatta - algológiai kurzusán vett részt (Aneboda, Svédország) majd visszatért Svájcba, ahol a Genfi Egyetem Linnea Alpinetum nevű magashegységi kutatóállomásán dolgozott. 1933-ban ugyanitt, ill. Genfben egy évig a tenyésztett algák anaerob körülmények hatására történő alaktani változásait vizsgálta, s alkalma nyílott a Wallis, a Mont Blanc és a Jungfrau Joch hóalgáinak tanulmányozására. Életében fordulópontot jelentett, hogy 1935-ben elnyerte az American Association of University Women nemzetközi „Crusade" ösztöndíját, amelynek támogatásával Ann Arborba (Columbia University, Michigan, USA), W. R. B laylor professzor itézetébe ment. Itt rövidesen rájött, hogy a támogatás összege nem elegendő eredeti céljának - Alaszka hó- és jégalgáinak tanulmányozása - megvalósítására, ezért a Smmitsonian Intézethez (Washigton) fordult támogatáson, melyet el is nyert. Egy év után visszatérve Európába a British Museum-nál töltött rövidebb időt. E tanulmányútának részleteibe "A Tiszaparttól Alaszkáig" című útleírásából részletesen betekinthetünk (Kol 1940). Kol Erzsébet tudományos munkája A tudományra nézve új nemzetségeket (Smithsonimonas, Chodatia, Groenlandia Cryococcus, Chromochloris, Chlorellopsis) és fajokat írt le, mely utóbbiak nagyrészt a Trochiscia, Carteria, Chlamydomonas, Oospora, Raphidonema, Chloridella, Ankistrodesmus és Kentrosphaera nemzetségekbe tartoznak (Kol 1027d, e, 1927d, 1934e, 1937b, 1942, 1947, Kol & Chodat 1934). Ezek listáját Kol (1968d) összefoglaló listája alapján az 1. függelék tartalmazza. Morfológiai cikkei a járommoszatok (Closterium [Kol 1927b], Micrasterias [Kol 1933b]) fejlődési rendellenességeit tárgyalják. Nem foglalkozott célzottan algaélettani kutatásokkal, de miután az általa vizsgált élőhelyek algáinak meghatározásához többnyire tenyésztéses eljárásokra is szükség van (Kol & Machar 1961), számos algaélettani megfigyelést közölt. így írt a járommoszatok kocsonyakiválasztással történő helyváltoztatásáról (Kol 1927a), az egysejtű zöldalgák bizonyos fejlődési sajátságairól (Chodat & Kol 1933), a szénhidrátok hatásáról a pigmentképzésre és a sejtosztódásra (Kol 1961b), az algák hatása a rizs csírázására (Kol 1966a) és növekedési kísérleteket végzett a Baradla-barlangban (Kol 1966c). 347